Gondola

Értsd jól! Biztattalak erre már sorozatom elején. A szerelem és a házasság kapcsolatáról gondolkodva fokozottan szükség van arra, hogy világosan értsd, mi ellen és mi mellett írok. A "szerelem" szó már önmagában is nagyon különböző érzéseket, tartalmakat, gondolatokat hív elő emberenként. Gyönyörű emlékek, fájdalmas tapasztalatok kötődhetnek hozzá.

Lehet, hogy Te is olvastál már olyan könyvet, amely a szerelemről, szexualitásról, házasságról szól. Magam találkoztam már olyannal, amelynek - ki nem mondottan - fő témája a házasság előtti nemi élet tilalmának igazolása. Ennek a célnak rendel alá szinte mindent. Ahhoz, hogy ne csak egyszerűen egyházi parancsnak legyen tekinthető, hanem emberileg is igazolni lehessen, meg kell várni a házasságkötést az első nemi aktussal, a házasságot igen magas piedesztálra emelik, ami önmagában nem is lenne baj. A házasság valóban egészen különlegesen "nagy ötlet", az egyetlen olyan párkapcsolat, amelyben tényleg van "Valakid", emberi oldalról. A baj ott kezdődik, hogy ezt a szeretetközösséget lila ködbe burkolják, automatikusan csodálatosnak mutatják be. Ilyesmiket lehet olvasni: "A házasság a szerelem beteljesülése, egymásnak adott élet, kéz a kézben haladunk együtt az élet útján, gyerekektől körülvéve az Úristen felé..." A házasságról azt mondani, hogy egymásnak adott élet, kéz a kézben együtt az élet útján, gyerekektől körülvéve az Úristen felé lehet, de csak úgy, hogy ilyennek kell lennie a házasságnak. Szerencsére valóban vannak is ilyen házasságok, hála érte az Úrnak és azoknak, akik ezt megvalósítják, hiszen ők létükkel világítanak a mai házasság-ellenes sötétségben, ők az igazi érv a házasság értelme, nagyszerűsége mellett. De az - sajnos - egyáltalán nem igaz, hogy a házasság eleve ilyen. Ilyenné kell tenni, sokszor nap mint nap megküzdve önzésünkkel, gyengeségünkkel, hibáinkkal. Nem mindig könnyű, de érdemes!

Az igazán veszélyes tétel a fenti mondatban az, hogy a házasság a szerelem beteljesülése. Miért, talán nem az? Bizonyos értelemben persze, hogy az, sokkal teljesebb, egészebb valami, mint egy akármennyire is lángoló szerelem. Bizonyos szempontból azonban igen komoly problémákat okoz ez a kijelentés. A szerelem alapvetően egy lebegés-szerű állapot. Amikor igazán komoly, kölcsönös szerelem alakul ki két ember között, szinte 5 cm-rel a föld fölött járnak. Ha közben azt olvassák a házasságról, hogy az a szerelem beteljesülése, hajlamosak olyan elképzeléssel és - ami még nagyobb baj - azzal az elvárással is belépni a házasságba, hogy az még lebegőbb, gyönyörűbb állapot lesz, mint most a szerelem állapotában. Aztán persze szegények nagyot "koppannak". Nekem fő célom pedig éppen az, hogy a házasságra készülőket abban segítsem, hogy reális elvárásokkal, elképzelésekkel vágjanak bele életük legnagyobb kalandjába. Lehetőleg ne érjék őket olyan felesleges csalódások, rossz érzések, amelyek attól válnak szörnyűvé, hogy váratlanok, mert valami egészen mást vártak.

Na, ennyi rávezetés után most már következzék az a tételem, amivel első olvasásra bizonyosan sokak tiltakozását, megdöbbenését, felháborodott tiltakozását váltom ki (a Spielhóznikon, a párválasztásra felkészítő előadásomon is ilyenkor mindig figyelem a szemeket, mert biztosan látok összehúzott szemöldököt, döbbenetet mutató tekintetet, tiltakozó fejcsóválást): a házasság a szerelemnek nem a beteljesülése, hanem a vége. Nyik, pakk, kész, annyi. Hála Istennek, teszem mindjárt hozzá. Hála Istennek?? Hát ami szép dolog van egyáltalán egy párkapcsolatban, sőt az egész életben, az éppen a szerelemben valósul meg. És ennek van vége, és akkor ennek még örüljünk is? Nyugi, nyugi. Azért nem kell egyáltalán kétségbe esni, mert nem arról van szó, hogy a házasságban a szerelem nyomtalanul eltűnik, és egy szürke, unalmas valami lesz helyette. Szükségszerűen a szerelemből semmi igazi érték nem vész el a házasságban. Mindössze egy dolog miatt írom, mondom azt, hogy a házasság a szerelem halála, mert - főleg a nagy - szerelmet jellemző lelki "gőz" kifúj, a szinte észveszejtő sóvárgás megszűnik, hiszen kielégül. Nem igazán lehet sóvárogni azután a valaki után, aki mellett minden reggel felébredsz az ágyban. De az igazi értékek megmarad(hat)nak: Te vagy nekem a legfontosabb, nélküled fabatkát sem érne az életem, Neked akarok igazi örömöket szerezni, Te vagy az egyetlen és valódi társam stb. A szerelemben lévő komoly emberi értékeket mind át lehet vinni a szerelem rétjéről a házasság veteményeskertjébe, de azokat is tudatosan, kitartóan - szeretettel kell átjuttatni, valahogy úgy, ahogy Nagy László kérdezi versében:

Ki viszi át - foga közt tartva - a szerelmet a túlsó partra?

Igen, időnként nyakig érhet a mindennapok folyama, de az igazi értékeket át lehet vinni. A gőzt azonban nem! Ezzel pedig azért nagyon fontos tisztában lennünk, mert az ember egészen másképpen néz ki, amikor lelke dagad a szerelem gőzétől, mint amikor normál állapotba kerül. A szerelem hevületében olyan "produkciókra" képes, amelyekre különben nem. A párválasztásban viszont éppen az a lényeg, hogy valóban ismerjük meg társunkat, legyünk tisztában azzal, hogy kit választunk. A szerelem gyönyörűségétől elvarázsolva azonban ez nem annyira egyszerű dolog. A szerelem-gőz rettentő nagy energiákat ad az embernek, esetenként egész viselkedéskultúráját átalakítja, mintha nem is ő lenne. Magam láttam egy élő példát - de erről majd legközelebb.

Addig is elnézést kérve azoktól, akiket esetleg elkeserítettek, bosszantottak a fentiek, szeretettel:

Varga Péter

A szerző készülő "Spielhózni" című könyve alapján.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: webmaster@storage.hu