Uj Ember

2001.11.11
LVII. évf. 45. (2780.)

Szent Márton ünnepe:
november 11.

Főoldal
Címlap
"A legszabadabb ember volt, akit valaha ismertem"
Megemlékezés Mindszenty Józsefről az MTA dísztermében
A hit mesterei
A Püspöki Szinódus záró szentmiséje
Jövedelemkiegészítés
Lelkiség
Az élők Istene
- Évközi 32. vasárnap -
Az alig ismert Günter
Bármelyikünk szent lehet(ne)
Liturgiam Authenticam - egy kommentár
Jegyzetek a liturgiáról
A hét liturgiája
Összes ajtómat kitárom
Katolikus szemmel
Hit és gyógyítás
A közösség
Homok a gépezetben
Lengyel püspökök a munkanélküliségről
Ima az egészségügyi dolgozókért
Bevezetés Vasadi Péterhez
Alkalmasság
(ezerötszáz gyors)
Élő egyház
Előkészítő találkozók novemberben
Jelentkezés
A múlt és a jelen találkozása Felsőpetényben
Családokról - papoknak
Családpasztorációs találkozó a Manrézában
"Új évezred, új lelkesedés"
Bérmálás Rákoskeresztúron
A pásztói rendőrkapitányság figyelmeztetése
Helyesbítés
Élő egyház
A szinódus üzenete Isten népéhez
75 éves a Schönstatti Mária Nővérek Világi Intézménye
Dzsihád Szudánban
Fórum
A zsoltárfordításról
Az Olvasó írja
Még egyszer az átvilágításról
Örvös Lajos kitüntetése
Don-kanyar
Olvasólámpa
Fórum
A hitet s a hűséget soha meg nem tagadta
Meszlényi Zoltán mártír püspök emlékezete Hatvanban
"Bizalommal tért haza mindenki"
Beszélgetés Szalay János teológiai tanárral
Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
"Az egyház miszsziója"
Új ikon-oltárkép Törökőrön
Otthon Segítünk
Csokor a karnagynak
Új épületben, Óbudán
A Szent Péter és Pál iskola
Harangszó a hídon át
Küldetésben Angyalföldön
A Tamás apostol iskola
A MAKÚSZ
Ifjúság
Gondola
Magyar költők az örök életről
Zsákutca
Új Hang
Rejtvény
Tizennégy és tizennyolc év közöttieknek
Kultúra
A millennium keresztény gyökerei
Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
Hajnali és nem szűnő lángok
A végtelenbe futó sínpár dicsérete
Vasúti versek antológiája
Nem életbe vágó
Tokkal-vonóval
Fórum
Az egyház egysége - a világ végén
Találkozás Pintér Gábor szentszéki diplomatával
Rejtvény
A fény
Mozaik
Repülő drágakő
Az Úr majd gondoskodik
Papi jelmondat
Tízéves a pécsi Miasszonyunk női kanonokrend óvodája
"Gyújts egy gyertyát!"
Kisfogház emlékhely

 

"A legszabadabb ember volt, akit valaha ismertem"

Megemlékezés Mindszenty Józsefről az MTA dísztermében

Mindszenty József hercegprímás földi maradványai hazahozatalának tizedik évfordulója alkalmából a Mindszenty Alapítvány szervezésében október 30-án ünnepi megemlékezést tartottak a Magyar Tudományos Akadémia székházának dísztermében.


Az ebből az alkalomból hazánkba érkezett Achille Silvestrini bíboros, aki Casaroli bíboros közvetlen munkatársaként korábban a vatikáni keleti politika egyik alakítója volt. Beszédében vértanúnak nevezte a magyar bíborost. Mindszenty életútját felelevenítve idézte XII. Piusz pápát, aki 1946-ban megjövendölte róla: a harminckét új bíboros közül "te leszel az első, akinek vállalni kell a bíbor színnel jelzett vértanúságot". VI. Páltól pedig a Rómába érkező Mindszenty fogadásakor elhangzottakat: "Példaképe ő a hitben gyökerező, megingathatatlan erősségnek és az egyház iránti önzetlen odaadásnak, amelyet ... fáradhatatlan munkásságával ... majd imáival és hosszú szenvedéseivel mutatott meg".


A keleti politika máig legvitatottabb döntéséről, nevezetesen arról, hogy VI. Pál megüresedettnek nyilvánította az esztergomi prímási széket, Silvestrini bíboros a következőt mondta: "1974. február 5-én egy végtelenül fájdalmas határozattal, abban a reményben, hogy új püspököket nevezhessen ki Magyarországra ..., amelyre nagy szükség mutatkozott..., az esztergomi széket üresnek nyilvánította".

Mindszenty bíboros története - mondta a nyugalmazott kuriális bíboros -, egy olyan vértanú tanúságtétele, egy olyan kereszt, amelyet öntudatos méltósággal és töretlen hittel hordozott. A szenvedések olyan sorozata, amely a végső fejlemények folytán találkozott VI. Pál kereszttel tűzdelt életével... A pápa fájdalmas döntését az egyház javát szolgáló remény éltette, amely néha óriási áldozatot kíván... Az egyház úgy tiszteli, mint egy vértanút, és esztergomi sírján a virágok, koszorúk és a zarándokok hosszú sora erről tanúskodik... Mindszenty bíboros... szenvedése félreérthetetlenül tudtunkra adja, hogy az elnyomás és az egyház roncsain az Evangélium vértanúi igazsága újraéled és erős..."

"Jel lesz ő, aki ellentmondást támaszt" - idézte a Szentírást beszédében Seregély István érsek, a püspöki kar elnöke. Krisztushoz hasonlóan a keresztény ember is az ellentmondás jele a világban, annál inkább, minél közelebb áll Mesteréhez. Mindszenty bíboros szentté avatása elkezdődött - mondta az érsek. - Azért indult el pere, mert ő életével tanúskodott Jézusnak erről az ellentmondást felmutató szerepéről.

Seregély érsek személyesen sohasem találkozott Mindszentyvel, de mint mondotta, "negyvennégy éven át kortársak voltunk". Naggyá és szentté lett előttem, és biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb mindenki előtt az lesz - mondotta Seregély István -, mert vállalta a próféta, a pap és a pásztor szerepét, és a zord időkben is kimagasló helytállás jellemezte. Jézus Krisztust követő küldetésében hiteles tanúvá lett. A népeket és országokat áruba bocsátó nagyhatalmak uralkodása idején képviselte az egyetlen igaz utat, amelyből üdvösség fakad. Aki az igaz értékeket képviseli, mindenkit állásfoglalásra kényszerít. Mindszenty a gondviselés megvesztegethetetlen szolgája volt. Meggyőződéséért, a rábízottak iránti felelősségéért kész volt meghalni. Nem változtat ezen, hogy nem merték megölni. Neve, régi és új sírja véleményeket felkorbácsoló jel marad.

Mindszenty ember volt, mint mi. De rendíthetetlen volt. Kész volt rá, hogy megölik, gyorsan vagy lassan. Mikor avatják őt boldoggá vagy szentté? A hívő embernek mindegy... Isten malmai lassan őrölnek... Mindszenty állásfoglalásra kényszerítő jel. Már életében is jel volt, és emléke nemzedékeket fog formálni. Közben jár értünk, és az övéhez hasonló helyes állásfoglalás a jövő ígérete - mondotta Seregély érsek.

Szebik Imre evangélikus püspök felszólalásában arról beszélt, hogy a hős élet nehezebb mint a hősi halál. Mindszentynek és sorstársának, Ordass Lajos evangélikus püspöknek a nehezebb jutott osztályrészül. A vér nem feltétlenül tartozik a mártíromsághoz. Minél inkább tombolt a gyűlölet - mondotta az evangélikus püspök -, annál többen találtak rá keresztény önazonosságukra. Mindszenty szenvedése sokak számára a kereszténységre nevelődés iskolája. Aki Krisztusért veszíti el életét, megnyeri az életet, a szó teljes értelmében. Mindszenty évtizedeken át hordozta keresztjét. Megkapta azt a kegyelmet, hogy szenvedhetett...

Az emlékülésen szintén felszólaló Áder János, a parlament elnöke szerint boldog az a nemzet, amelyiknek a gyűlölet és az elnyomás évtizedeiben olyan hősei voltak, mint Mindszenty József hercegprímás, aki mindig a szeretet, a szabadság és az igazság bajnoka volt.

A nemzetünk önbecsülését visszaadó 1956-os szabadságharc 45. évfordulóján rá emlékezünk, aki "megmérettetett, de sohasem találtatott könynyűnek".

Az emlékülés utolsó felszólalója a kortárs, Habsburg Ottó volt. Ő személyesen is többször találkozott Mindszentyvel, első alkalommal még a negyvenes évek második felében, Chicagóban. Majd a hetvenes években, Mindszenty kényszerű külföldre távozása után többször is.

Mindszenty volt a legszabadabb ember, akivel valaha is találkoztam - jelentette ki az utolsó magyar király gyermeke. - Belsőleg teljesen szabad volt, Isten és hazája szolgálatára. Kisugárzása volt. Mindszenty Istennek az egyik leghűségesebb híve volt. S ne felejtsük el, hogy az 56-os szabadságharc egyik főszereplője volt. A XX. század első felében Magyarországról nyugaton kialakult rendkívül negatív kép fokozatos megváltozása is jelentős részben az ő nevéhez fűződik. Ez elkezdődött perével és annak nyugati visszhangjával, és folytatódott 1956-tal és az ő elévülhetetlen szerepével. Neki köszönhetően változott meg a magyarság pozíciója a világban.

Szent volt és hazafi - szögezte le Habsburg Ottó. Anynyi szenvedés után nagy fájdalommal fogadta a pápa döntését az esztergomi szék megüresedésével kapcsolatban, de elfogadta azt, mint Isten akaratát. Nem keseredett meg. Szolgálta tovább egyházát és nemzetét.

Meggyőződésem, hogy ő tette a legtöbbet a magyarságért. S az ő akarata kötelez minket: Magyarországnak keresztény országként kell megmaradnia. Isten meg fogja adni számára azt a dicsőséget, ami őt megilleti - mondotta befejezésül Habsburg Ottó.

Szerdahelyi Csongor

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: webmaster@storage.hu