Tahy Ádám

Hit és gyógyítás

A vallásos hit és a betegség-egészség összefüggésével újabban már orvostudományi kongresszusokon is foglalkoznak. Az utóbbi években számos vizsgálat és tudományos közlemény jelezte, hogy a vallásos hit és elkötelezettség előnyösen befolyásolja a legkülönbözőbb betegségek (magas vérnyomás, agyvérzés, szív- és érbetegségek, gyomor- és bélbetegségek, rákos betegségek stb.) előfordulását és az e betegségek miatti halálozást. A vallásos emberek tovább élnek, és lényegesen kevesebb időt töltenek kórházban.

Először is azért, mert a vallásos emberek általában egészségesen élnek, a vallási közösség tagjai támogatják egymást, a hívő emberek stresszleküzdő képessége, problémamegoldó képessége az átlagosnál jobb. A hívő emberek inkább vallják: "Uram, adj erőt, hogy megváltoztassam azokat a dolgokat, amelyekre képes vagyok, adj türelmet, hogy elfogadjam azt, amit nem tudok megváltoztatni, és adj bölcsességet, hogy felismerjem a különbséget".

Az amerikai D. A. Matthews orvosprofesszor nemrégiben elmondta: az amerikaiak erősen vallásos emberek: 96% hisz Istenben, 75% legalább napi egy alkalommal imádkozik, 58% állítja, hogy "a vallás nagyon fontos az életemben". Kíváncsiak voltunk, hogy tíz évvel a rendszerváltás után egy területi feladatokat ellátó (szerzetesrend tulajdonában lévő) kórházba bekerült betegeknek mi a véleménye az említett kérdésekről. Név nélküli, kérdőíves felmérést végeztünk. A kérdőívet kitöltők 92%-a "hisz Isten létezésében", 85%-ának "vallásos hite befolyásolja életvitelét". Arra a kérdésre, hogy "Tagja-e valamilyen vallási közösségnek?" a betegek 53%-a felelt igennel. A betegek 47%-a "szeretne orvosával/ápolójával vallási vagy lelki témáról beszélgetni". Arra a kérdésre, hogy "Örül-e annak, hogy kórházunkban apácák látogatják meg a betegeket?" a betegek 81%-a igennel válaszolt. Tanulságos, hogy a betegek 8%-a nem örült az apácáknak és 11% erre a kérdésre nem válaszolt.

A közösség

Úgy tűnik, hogy a vallásos közösségek tagjai, a gyakori együttlétek elősegítik az egészséggel kapcsolatos ismeretek átadását, a vallásos emberek egészséggel kapcsolatos attitűdje jobb a nem vallásos emberekéhez képest. Ezt tükrözik azok a vizsgálatok, amelyek a vallásos és nem vallásos közösségek egészségügyi szűrési programokban való részvételét vizsgálták. Az orvosok előtt ismert, hogy a betegek jelentős része (25-30%-a) nem tartja be az orvosi előírásokat.

A tapasztalat mégis azt mutatja, hogy a hívő emberek inkább betartják az orvos utasításait. Ezt a vallásosok közötti lényegesen ritkább depresszióval, a jövőbe vetett nagyobb bizalommal, a kiegyensúlyozottabb családi és társadalmi háttérrel magyarázzák.

Mit tehetnek az egyházközségek a betegségek megelőzése és gyógyítása, a betegek rehabilitációja érdekében? Az egyházközségen belüli egészségfejlesztő programoknak nincsenek nagy hagyományai hazánkban. (A prevenciós programok között a cserkészmozgalom mondható ilyennek, és ennek hazánkban szép és ápolásra érdemes hagyományai vannak). Az egészségfejlesztő programok közül bizonyos szűrőprogramokat (magasvérnyomás-szűrés, koleszterinszűrés, rákszűrés-mellvizsgálat stb.) és egészséges életmódra nevelő programokat képzelek el, amelyek fokozatosan kialakíthatók lennének. Ezek a szűrő- és oktatóprogramok az egyházközségekben éppen azokat céloznák meg, akik egyébként nehezen elérhetők az egészségügyi szolgálat számára. (Például az idősek, kisebbségek stb.)

Nagyon fontos, hogy az egyházközség egyházi és világi vezetői irányító szerepet kapjanak az egészségmegtartó programok szervezésében és kivitelezésében. A közösség tagjai érezzék, hogy valóban a közösség tagjai, hogy a közösség érdeklődik és felelősséget vállal nemcsak a lelki, hanem a teljes testi és szellemi jóllétükért is.

Egyházközségi nővér

Az egészségügy és az egyházközségek közötti kapcsolat kialakításának és fejlesztésének talán egyik legszerencsésebb lehetősége az egyházközségi nővér státusz megszervezése. Olyan diplomás, gyakorlattal rendelkező nővérre gondolok, aki tagja az egyházi közösségnek is. Feladata az egyházközség tagjainak egészségvédelme, személyes tanácsadás (a gyógyszerek szedésével, az egészséges életmóddal kapcsolatban stb.), oktatás, a betegek látogatása, kapcsolattartás a családorvosokkal, a kórházakkal. Ha szükség van rá, együtt imádkozik a betegekkel, vagy azok hozzátartozóival. Az egyházközségi nővér hidat képez az egészségügy és az egyház között, és reményeink szerint sokat tehet azért, hogy az egyházi szolgálat és az egészségügyi szolgálat az eddigieknél sokkal közelebb kerüljenek egymáshoz.

Az orvos

A vallásnak pozitív hatása van az egészségre! A nem vallásos betegeknek tehát írják fel receptre a vallást? Nem! Ha a vallás nem belső meggyőződésből fakad, úgy kifejezetten ártalmas is lehet. A hívő orvos vegyen részt az egyházközség munkájában, szervezzen és vegyen részt egészségmegőrző és szűrőprogramokban, segítse az egyházközségi nővért és esetleg (ha ilyen van) az egyházközségi egészségügyi bizottság munkáját, segítse a közösség mindennapi egészségmegőrző tevékenységét. Fontos lenne az is, hogy - mint az amerikai orvosegyetemek egyharmadában - a spiritualitás, a "lelkiség" tanítását felvennék az egyetemi tananyagba. Ennek során a hallgatók megismerik a vallási hagyományokat, megismerik azokat a körülményeket, amelyek befolyásolják a vallásos betegek gyógyulását. Megtanulják, hogyan bánjanak a haldokló betegekkel. A vallásos elkötelezettség a súlyosan beteg ember számára reményt és segítséget jelent. Az orvosnak (hívőnek és nem hívőnek) a beteg számára önbizalmat, hitet és reményt kell adni. Minden esetben törődni kell a beteg emberi méltóságával, meg kell adni azt az érzést, hogy károsodott egészséggel is van értelme az életnek, és szükség esetén meg kell győzni a beteget arról, hogy van értelme szenvedéseinek.

Az elmondottak alapján meggyőződésünk az, hogy szükség van és a jövőben egyre nagyobb szükség lesz az egészségügy (gyógyítás) és az egyház (vallásos elkötelezettség, vallásgyakorlás) kapcsolatára és együttműködésére. Szükség van az egyház tulajdonában lévő és kezelése alatt álló egészségügyi intézetek működtetésére is. Ezek az intézetek a lehető legmagasabb színvonalon foglalkoznak a betegségek megelőzésével, a betegek gyógyításával és rehabilitációjával. Mindezt keresztény értékrend alapján, vallási felekezetre való tekintet nélkül, megkülönböztetés nélkül teszik. A keresztény világnézet és értékrend hangsúlyozásával modellként fognak részt venni az ország szellemi, erkölcsi és gazdasági megújulásában.

(A szerző orvos, a Szent Ferenc Kórház igazgatója)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: webmaster@storage.hu