Uj Ember

2001.11.11
LVII. évf. 45. (2780.)

Szent Márton ünnepe:
november 11.

Főoldal
Címlap
"A legszabadabb ember volt, akit valaha ismertem"
Megemlékezés Mindszenty Józsefről az MTA dísztermében
A hit mesterei
A Püspöki Szinódus záró szentmiséje
Jövedelemkiegészítés
Lelkiség
Az élők Istene
- Évközi 32. vasárnap -
Az alig ismert Günter
Bármelyikünk szent lehet(ne)
Liturgiam Authenticam - egy kommentár
Jegyzetek a liturgiáról
A hét liturgiája
Összes ajtómat kitárom
Katolikus szemmel
Hit és gyógyítás
A közösség
Homok a gépezetben
Lengyel püspökök a munkanélküliségről
Ima az egészségügyi dolgozókért
Bevezetés Vasadi Péterhez
Alkalmasság
(ezerötszáz gyors)
Élő egyház
Előkészítő találkozók novemberben
Jelentkezés
A múlt és a jelen találkozása Felsőpetényben
Családokról - papoknak
Családpasztorációs találkozó a Manrézában
"Új évezred, új lelkesedés"
Bérmálás Rákoskeresztúron
A pásztói rendőrkapitányság figyelmeztetése
Helyesbítés
Élő egyház
A szinódus üzenete Isten népéhez
75 éves a Schönstatti Mária Nővérek Világi Intézménye
Dzsihád Szudánban
Fórum
A zsoltárfordításról
Az Olvasó írja
Még egyszer az átvilágításról
Örvös Lajos kitüntetése
Don-kanyar
Olvasólámpa
Fórum
A hitet s a hűséget soha meg nem tagadta
Meszlényi Zoltán mártír püspök emlékezete Hatvanban
"Bizalommal tért haza mindenki"
Beszélgetés Szalay János teológiai tanárral
Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
"Az egyház miszsziója"
Új ikon-oltárkép Törökőrön
Otthon Segítünk
Csokor a karnagynak
Új épületben, Óbudán
A Szent Péter és Pál iskola
Harangszó a hídon át
Küldetésben Angyalföldön
A Tamás apostol iskola
A MAKÚSZ
Ifjúság
Gondola
Magyar költők az örök életről
Zsákutca
Új Hang
Rejtvény
Tizennégy és tizennyolc év közöttieknek
Kultúra
A millennium keresztény gyökerei
Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
Hajnali és nem szűnő lángok
A végtelenbe futó sínpár dicsérete
Vasúti versek antológiája
Nem életbe vágó
Tokkal-vonóval
Fórum
Az egyház egysége - a világ végén
Találkozás Pintér Gábor szentszéki diplomatával
Rejtvény
A fény
Mozaik
Repülő drágakő
Az Úr majd gondoskodik
Papi jelmondat
Tízéves a pécsi Miasszonyunk női kanonokrend óvodája
"Gyújts egy gyertyát!"
Kisfogház emlékhely

 

Örvös Lajos kitüntetése

Október 26-án a budapesti Francia Intézetben hét honfitársunkat tüntették ki a francia-magyar kulturális kapcsolatok - a francia nyelv oktatása, francia irodalmi művek magyarra fordítása, stb. - területén végzett munkásságáért. Köztük volt a kiváló fordító, Örvös Lajos, aki az Akadémiai Pálmák tiszti fokozatát vette át.

Örvös Lajost 1941 nyarán Móricz Zsigmond maga mellé vette a Kelet Népe szerkesztőségébe: a regényíró életének utolsó esztendejében a folyóirat belső munkatársa volt. Lajos barátomat én magam Móricz "falujában", Leányfalun ismertem meg személyesen pár évvel ezelőtt, egy Puszta Sándorról tartott megemlékezésen. Kedvenc francia írónk, Albert Camus lett közöttünk az egyik "kapocs". Elmondtam, hogy első, 1963-ban Leuvenben megjelent tanulmánykötetem első tanulmánya Camus-ről szólt. Ott már elemeztem Camus marxizmuskritikáját. Nálunk A lázadó ember csak a rendszerváltozás után jelenhetett meg. Örvös Lajostól pár nap múlva dedikálva megkaptam nagyszerű fordítását, Camus "intellektuális életrajzát": Roger Grenier könyvét (Tűző nap és árnyék) örömmel vettem kézbe, mert hiteles adatokkal vázolja Camus műveinek keletkezéstörténetét. Most már tudjuk, hogy a "fellázadt ember"-nek volt igaza a még - sajnos - ma is kísértő francia baloldalisággal szemben. Sartre-ék és a kommunisták kitartottak a Szovjetunió mellett, szemet hunytak a Gulag rettenete fölött még az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc leverése után is.

Móricz biztatására tanult Örvös franciául. A háború után nekilátott a fordításnak. 1956 után elveszítette állását, megszűnt a hetilap, amelynek szépirodalmi rovatvezetője volt: betiltották az Irodalmi Újság megjelenését. Amikor Eugéne Le Roy A rebellis című regényének második kiadása 23 000 példányban megjelent, megkapta élete első elismerését Périgueux-ből: Az "Eugéne Le Roy emlékérem 1973"-at. Ezután sorra jelentek meg francia fordításai: C. F. Ramuz, Roger martin du Gard, több Camus, Bernard Le Calloc´h. Végül, de nem utolsósorban Örvös fordította magyarra a strukturalista etnológus, Claude Lévi-Strauss Szomorú trópusok című világhírű művét.

Ezekért a fordításaiért és a diktatúra alatti emberi magatartásáért kapta ez év júniusában a francia Nemzeti Érdemrend tiszti fokozatát Paul Poudade francia nagykövet kezéből (amiről akkor lapunk is hírt adott - a szerk.). Most, október 26-án tehát már a második jelentős francia kitüntetést vehette át Örvös Lajos író barátunk. Szeretettel gratulálunk!

Szabó Ferenc SJ

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: webmaster@storage.hu