Az alig ismert Günter

November tizenharmadik napja a kalendáriumban mint magyar szentek és boldogok ünnep-emlékezete szerepel. Vagy százé. A felsorolásban vannak ismertek és kevésbé ismertek, kapocs-hivatást betöltők és történelmet csinálók.

A Juhász Gyula-i Szent gyermekség sorait rájuk vonatkoztathatjuk:

Nem tudhatod, melyik bölcsőben alszik

A nagy, a bölcs, a szent, kit vár e föld,

Kinek szava majd egy világra hallik,

S ki egykor millió vágyat betölt!

Istváné igen, Gellérté s másoké is, de csak afféle "epizodistaként" említik a thüringiai sarj Güntert a XI. századból. A művelt német föld szülötte - művészek, álmodók tartományáé, ahol a szó is szebben hangzik, s hol a virágoknak városuk van. A későbbi remetét világvég-hangulat fogadta, de III. Ottó császárt, II. Szilveszter pápát, Szent Adalbertet az akkori világ krisztianizálásának gondolata vezérelte; a magyarság "fogát csikorgatva" vette tudomásul az új hitet, jóllehet csak egy része, hiszen "annyi tudást" hozott már magával Krisztusról, hogy csupán a legellenállóbbak szűköltek, igaz, nem kevesen.

A kor megújító mozgalma a clunyi reform volt, a bencések szigorú életmódja, amely az aszkézis, a virrasztó imádság kemény szépségébe merülve szinte egész Európát transzcendentálta. Ennek tudomásában könnyebb megérteni az ifjú hercegnek, a királyi sereg kapitányának, Imrének vezeklő, szigorú életét, Gellért, a tudós hétéves magányát a Bakony erdeiben, Pannonhalma monostor-iskolájának modern nevelését, amely nem a klasszikus latin irodalomra - Vergiliusra - támaszkodik, hanem például Hrabanus Maunusra (az egyik Szentlélek-himnusz költőjére), a csodálandó Bedára (Venerabilis) vagy Pál diakónusra, aki ezt kérte a Tenger Csillagától:

Mosd meg életünket,

készítsd el utunkat,

hogy örök örömben

lássuk Jézusunkat!

A bűnbánat őszinte megéléséhez a világiasság, a klasszikusok kimondottan kártékonynak számítottak, s bár a szerzetesek művelték tudományukat, felfogásuk - Damiáni Szent Péter későbbi szavaival: "Az igazi szerzetesélet nem Donatus grammatikájának, hanem a regulának nagyrabecsülésében rejlik, mivel csak ürügy az, hogy ezáltal eredményesebben foghatnak a hit tudományához". Határozott felújítása ez a szemlélet a már Szent Ágostonnál jelentkező felfogásnak, amely félti a hitet az irodalomtól - ez számukra a pogány szerzők műveit jelentette. Az ellenkezés (ellentét) persze akkor is "felfoghatatlan" volt, megoldatlan: hogy a szerzetes megértse a latin nyelven írt rendi szabályzatot, részt vehessen a közös liturgikus életben, ahhoz előbb meg kellett tanulnia Donatus latin nyelvtanából (vagy más nyelvkönyvből) a nyelvet, amihez pedig szorosan tartozott a klasszikusok szövegelemzése.

Gellért tudós volt, Günter, II. Henrik (a szent) rokona a bajor erdők remetéje lett, majd Magyarországra jött, bizonyára Szent István hívására és missziós munkába kezdett. Az évszám: 1015 vagy 1016; az ő szándéka s tette volt a bakonybéli remeteség megalapítása, amely ellen a király nem tiltakozott. Ez a hely - máig zarándokok kedvelt imádságos "otthona" - adott barlangot évekig Gellértnek, hogy a hosszú vezeklés, meditáció után elfogadja a csanádi püspöki széket.

Günterre nehéz időszak várt: tanácsadóként szolgált annak a Konrádnak az udvarában, aki Burgundiát akarta meghódítani, s Magyarországot is hűbéri tartománnyá tette volna, ha Szent István - Imrével az oldalán - meg nem állítja.

Hevenesi magyar jezsuita a XVII. században így emlékezik rá: "Nem soká maradt a királyi udvarban, mert az udvar zsivajánál többre becsülte az aszkéták magányát."

Tipikusan clunyi szellemtől átjárt gondolkodás jellemezte, s így vált megerősítőjévé a magyar kereszténység kiragyogó századának.

Tóth Sándor

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: webmaster@storage.hu