|
Olvassunk régi szövegeket? IGEN, mert szépek. Nem egy múlt századi kultúrarettentő ponyvaborzadvány mára veretes szöveggé nemesedett, élvezhetővé, élvezetessé érett. (Nehéz ugyanezt elképzelni mai slendrián szövegeinkről.) Minél távolabbra barangolunk az Időben a magyar nyelvű nyomtatványok között, annál zamatosabb szövegek bújnak elő. Ha a böngésző eljut a nyelvújítás előttre, értetlenül tárja szét a karját: Mit kellett ezen újítani? Miért?
Még inkább ott rezeghet kocsonyás agyunk mélyén a kérdés, ha tudományos olvasmányokba ütjük az orrunkat. A nyelv szépsége mellé itt már társul a gondolat mára mosolyogtató rafináltsága. Ránk veti magát a kérdés, ha annak a kornak a természettudománya ekkora vigyort csal arcunkra, mi marad a mi tudósainkból a XXIII. századra? A teológiai munkák (a természettudomány csodáihoz képest) kellemes meglepetéssel szolgálnak: az Olvasó otthon érezheti magát. A szavak furcsa sorrendje, helyesírása, a szokatlan szókészlet közelebb hozza a régóta stabil gondolatkristályokat, melyek saját korunk szavaival oly triviálisnak tűnnek, hogy eszünkbe se jut megértésükre törekedni, pedig mindig ott vannak ezek az unalomig ismert, de meg nem értett szavak a szemünk előtt. G.K. H
|
Új
Ember: ujember@drotposta.hu
|