Uj Ember

2001. február 25.
LVII. évf. 8. (2744.)

Emlékezz ember,
hogy porból vagy,
és porrá leszel!

Főoldal
Lelkiség
Az üdvösség (mindennapi) útján
Gézák - avagy a névtalány kegyelme
ÉLET ÉS LITURGIA - Elindulás húsvét felé
Negyvenkilencedik zsoltár
A hét liturgiája C év
Katolikus szemmel
Hiánycikk az emberi
tartás ?!
Lelki ismeret
Vissza a természethez?
Ki mit (nem) tud?
Műlesiklás
Lapszél
Élő egyház
Német-magyar teológiai nap
Testi-lelki kalandok
Papok Somogy szolgálatáért
Kiosztották a jubileumi pályázat díjait
Élő egyház
Történelmi egyházak Szerbiában
Az egyház a nemzeti kisebbségekért
Mindszenty József Rómában
Fórum
Könyvespolc
Az Olvasó írja
Ördögök ünnepe
Vasárnapi ebéd
Fórum
Egyházfegyelem, liturgia,
új boldogok és szentek
Szelíd fény, vezess
Newmann bíboros időszerűsége
Világiak az egyházban 3.
Fórum
Húsz éve jelent meg
Enciklika az isteni irgalomról
Az ügyfél mögött az embert nézik
A Testamentum továbbra is korrekt segítséget nyújt
Szombathelyi Egyházmegye
A szentév bezárása
a szombathelyi székesegyházban
Isten jelenlétének tanúi
Megszentelt Élet Világnapja Zalaegerszegen
A jáki templom kórusa
A tornaterem az egyházközséget is szolgálja
Katolikus általános iskola Jánosházán
Déli harangszó
Ifjúság
Gondola
Gondolatok hamvazószerdán
Oratórium született
A hazai "keresztény könnyűzene" helyzetéről is beszélgettünk a szerzővel
Olvassunk régi szövegeket?
Rejtvény tíz év alattiaknak
Kultúra
Üzen az Úr
"Cappuccino este 8-kor"
Eperjes Károly a Budaörsi Játékszinben
Zenei áhítat a Mátyás-templomban
A vigasz
Hit a szóban
Mozaik

Hetvenéves a Vatikáni Rádió
Gyógyerejű mályvarózsa
"László, szent király"
Hiányom nagyon fáj
Szent Erzsébet kilencvenéves temploma
Pápai érdekességek IX.
Új lehetőség a szem fénytörési hibáinak megszüntetésére

 

Konkoly István szombathelyi megyéspüspök a római "ad limina" látogatásról

Egyházfegyelem, liturgia, új boldogok és szentek...

Tizennégy éves püspöki szolgálatom alatt számomra ez volt a harmadik "ad limina" látogatás. Kiutazásunk előtt minden római kongregáció, illetve tanács összefoglaló jelentést kapott a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia azon tagjától, aki a kongregáció szakterületéhez tartozó ügyek hazai felelőse. E jelentéseket a magyar püspökök is megkapták. Mindez elősegítette, hogy a római főhivataloknál konkrét ügyekről, tárgyszerű és közvetlen eszmecsere alakuljon ki, hiszen mindenki alaposan felkészülhetett a beszélgetésekre.



Így például a Szentté avatási Kongregációnál a folyamatban lévő magyar boldoggá, illetve szentté avatási ügyek jelenlegi állásáról részletes tájékoztatást kaptunk. A Szombathelyi Egyházmegye részéről két boldoggá avatási ügyet említettem meg a kongregáció vezetői előtt. Az eisenstadti püspök úr nevében is reményemet fejeztem ki, hogy a közeljövőben megtörténhet Batthyány-Strattmann Lászlónak, a szegények orvosának boldoggá avatása. Tizenkét évvel ezelőtt ugyanis csodás gyógyulás történt az ő közbenjárására. Egy beteg, aki a diagnózis szerint gyógyíthatatlan rákos betegségben (melanoma malignum metastaticum) szenvedett, váratlanul, orvosilag megmagyarázhatatlan módon meggyógyult. Idén teljesül a csodás gyógyulás másik feltétele is: a gyógyult személynek tartósan, legalább tizenkét évig az említett betegségtől mentesnek kell lennie.

A kongregáció vezetői tájékoztattak arról, hogy - mivel a tizenkét év letelt, és a magyar orvosok a közelmúltban hivatalosan igazolták, hogy egykori betegük ma is jó egészségnek örvend - a kijelölt római orvosi bizottság megkezdte a csodás gyógyulás vizsgálatát, melynek befejezése február közepén várható. Ha a római orvoscsoport elfogadja a csoda tényét, a kongregáció teológiai bizottsága jelentést tesz erről a Szentatyának, és kérheti őt, hogy tűzze ki a boldoggá avatás helyét és idejét.

Egyúttal kértem a kongregáció engedélyét, hogy elindíthassam Brenner Jánosnak, egyházmegyénk volt káplánjának boldoggá avatási eljárását. Papunkat hivatása teljesítése közben meggyilkolták. Brenner János buzgó és kiváló lelkipásztor volt, aki különösen is szerette a gyerekeket, és intenzíven foglalkozott az ifjúsággal. Emiatt a régi rendszer hatóságai többször megfenyegették. Ő azonban továbbra is hűségesen végezte szolgálatát. Ezért bosszút álltak rajta. Egy éjjel - ravasz módon - az egyik faluba hívták, hogy lásson el egy beteget. Ő el is indult az Eucharisztiával és a szentkenettel a betegellátásra, de útközben rátámadtak, és 32 késszúrással megölték. A hívek kezdettől fogva vértanúként tisztelték őt, de a hatóságok megtiltották, hogy e véleményüknek hangot adjanak. A rendszerváltozás óta azonban egyének és csoportok is gyakran látogatják a vértanúsága helyén épült kápolnát. A hívek sürgetően kérték a hivatalos boldoggá avatási eljárás megindítását. Az eljárás megkezdéséhez szükséges iratokat átadtam a kongregáció bíboros prefektusának. Ígéretet kaptam, hogy kérvényünkre két hónap múlva megérkezik a kongregáció válasza.

Az Istentiszteleti Kongregáció prefektusa, Medina Esteves Jorge Arturo chilei származású bíboros aziránt érdeklődött, hogyan érvényesülnek a magyar egyházban az Apostoli Szentszék egyházfegyelmi és liturgikus rendelkezései, milyen például a bűnbánattartás gyakorlata. Az Országos Liturgikus Tanács püspök-elnökeként biztosítottam arról, hogy papjaink és híveink tiszteletben tartják az egyéni gyónás kötelezettségét. Közös feloldozás nálunk nem fordul elő, és senki nem gondolja, hogy a mise kezdetén lévő bűnbánati szertartás helyettesítené az egyéni gyónást, illetve feloldozást. A paphiány miatt túlterhelt lelkipásztorainknak azonban kevesebb idejük marad a gyóntatásra. Időnként, főleg adventben, nagyböjtben, jelentősebb plébániai ünnepek alkalmával az esperesi kerületek papjai összefognak, kisegítik egymást - a hívő közösség számára gyónási lehetőséget biztosítanak.

Elmondtuk: az Apostoli Szentszék engedélyét igénybe véve nagy erőfeszítéseket teszünk azért is, hogy a vasárnapi miséket biztosítsuk híveink számára. Ahol ez nem sikerül, ott a plébánosok igénybe veszik a jól képzett, püspöki engedéllyel rendelkező világi lelkipásztori kisegítők közreműködését, akik nálunk az Apostoli Szentszék előírásai szerint végzik szolgálatukat. Erre biztosíték a számukra összeállított liturgikus kézikönyv és az illetékes lelkipásztor felügyelete.

Az Apostoli Szentszék előírásaival kapcsolatban előkerült a húsvéti vigília szertartásának ügye is. A kongregáció vezetése tudja: hazánkban ősi hagyomány a szentsír kialakítása, látogatása és a föltámadási körmenet. Utóbbival kapcsolatban tanácsolta: a hívekkel igyekezzünk megszerettetni a húsvéti vigília új szertartását, de a körmenet azonnali megszüntetését ne erőltessük minden áron.

Megemlítettük a bíboros úrnak, hogy egyes helyeken, ahol a lelkipásztor több plébániát lát el, egy templomban a jelenlegi liturgikus előírás szerint megtartják a vigília szertartását, másutt pedig körmenetet tartanak szombaton délután, vagy a húsvétvasárnapi szentmisét követően (az úrnapi körmenet mintájára). A bíboros prefektus úr nem helytelenítette ezt a megoldást.

Újabban az Istentiszteleti Kongregációra tartozik a szolgálatukat elhagyó papok ügyének rendezése is. A jövőben a megyéspüspök helyzetértékelése és véleménye döntően befolyásolja majd az Apostoli Szentszék engedélyének megadását, az engedély kiterjesztését a kérelmező lakóhelyének megválasztására, valamint a világi lelkipásztori szolgálatnak (áldoztatásnak és hitoktatásnak) vállalására.

Befejezésül kértük: a kongregációhoz küldött liturgikus kiadványaink szövegeinek megerősítése rövidebb idő alatt történjék meg. A megerősítés halogatása ugyanis hátráltatja könyveink nyomdai munkálatait. Kérésünk teljesítésére ígéretet kaptunk.

Az "ad limina"' látogatás alkalmával egyénileg is találkozhattam a Szentatyával. Örömmel említettem meg, hogy egyházmegyénk területén született Szent Márton püspök, Mindszenty József bíboros, itt élt és gyógyított Batthyány-Strattmann László is. Az ifjúsági pasztorációval kapcsolatban megemlítettem, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 1999 adventjén bevezette a katekumenátus intézményét. Erre nagy szükség volt, mert az elmúlt rendszerben többen nem keresztelkedtek meg, a megkereszteltek közül pedig sokan nem kaptak keresztény nevelést és nem részesültek az Eucharisztia és a bérmálás szentségében. Egyházmegyénkben már tíz év óta igyekszünk összegyűjteni a vallásukat nem gyakorló családok fiataljait, és nyolchónapos tanfolyamon készítjük fel őket a beavató szentségek felvételére.

Köszönetet mondtam a Szentatyának enciklikáiért, amelyek jól felkészítettek bennünket a Szentévre, melynek során az egyházmegye különböző csoportjainak tartottunk összejöveteleket, lelki napokat. Nagy lelki haszonnal jártak a szentévi zarándoklatok a Szentföldre, Rómába, az ország különböző búcsújáró helyeire. A nagy jubileumi előkészület jegyében tartottuk meg Egyházmegyei Zsinatunkat is.

Három szerény ajándékot adtam át a Szentatyának: egy Szent Mártonról szóló könyvet, két CD-lemezt "A magyar egyházzene évszázadai" címmel, ami a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola Egyházzene Szakának ajándéka volt, és végül átadtam Egyházmegyei zsinatunk alkalmával készített emlékérmünket.

Ezután tisztelettel elköszöntem a Szentatyától. Közvetlensége, megértő és türelmes szeretete szép emlék marad számomra.

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu