Uj Ember

2001. február 25.
LVII. évf. 8. (2744.)

Emlékezz ember,
hogy porból vagy,
és porrá leszel!

Főoldal
Lelkiség
Az üdvösség (mindennapi) útján
Gézák - avagy a névtalány kegyelme
ÉLET ÉS LITURGIA - Elindulás húsvét felé
Negyvenkilencedik zsoltár
A hét liturgiája C év
Katolikus szemmel
Hiánycikk az emberi
tartás ?!
Lelki ismeret
Vissza a természethez?
Ki mit (nem) tud?
Műlesiklás
Lapszél
Élő egyház
Német-magyar teológiai nap
Testi-lelki kalandok
Papok Somogy szolgálatáért
Kiosztották a jubileumi pályázat díjait
Élő egyház
Történelmi egyházak Szerbiában
Az egyház a nemzeti kisebbségekért
Mindszenty József Rómában
Fórum
Könyvespolc
Az Olvasó írja
Ördögök ünnepe
Vasárnapi ebéd
Fórum
Egyházfegyelem, liturgia,
új boldogok és szentek
Szelíd fény, vezess
Newmann bíboros időszerűsége
Világiak az egyházban 3.
Fórum
Húsz éve jelent meg
Enciklika az isteni irgalomról
Az ügyfél mögött az embert nézik
A Testamentum továbbra is korrekt segítséget nyújt
Szombathelyi Egyházmegye
A szentév bezárása
a szombathelyi székesegyházban
Isten jelenlétének tanúi
Megszentelt Élet Világnapja Zalaegerszegen
A jáki templom kórusa
A tornaterem az egyházközséget is szolgálja
Katolikus általános iskola Jánosházán
Déli harangszó
Ifjúság
Gondola
Gondolatok hamvazószerdán
Oratórium született
A hazai "keresztény könnyűzene" helyzetéről is beszélgettünk a szerzővel
Olvassunk régi szövegeket?
Rejtvény tíz év alattiaknak
Kultúra
Üzen az Úr
"Cappuccino este 8-kor"
Eperjes Károly a Budaörsi Játékszinben
Zenei áhítat a Mátyás-templomban
A vigasz
Hit a szóban
Mozaik

Hetvenéves a Vatikáni Rádió
Gyógyerejű mályvarózsa
"László, szent király"
Hiányom nagyon fáj
Szent Erzsébet kilencvenéves temploma
Pápai érdekességek IX.
Új lehetőség a szem fénytörési hibáinak megszüntetésére

 

Ördögök ünnepe

Nagyfarsangnak idejét féktelen eszem-iszomkodásai és szilaj mulatozásai miatt az egyház az ördögök ünnepeként emlegette. Igaz, az utóbbi században bizonyos engedményeket tett, ám az ok nélkül való duhaj lármázást ma sem szeretik az idősek.

A farsangok - mert hogy van belőlük három is: Vízkereszttől Hamvazószerdáig a nagyfarsang, húsvéttól pünkösdig a zöld- vagy bárányfarsang, illetőleg Szent Mihálytól Katalinig kisfarsang. Főként a mostani, a nagyfarsang a lakodalmak és a bálozások ideje volt, amikor is megkoronázták a fiatalok a karácsony böjtös ideje alatt szövődött szerelmeket: eljegyzés után csaptak nagy lakodalmakat. Mert hogy ilyenkor értek rá.

A nagyfarsang tele van olyan névnapokkal, amelyekhez számos hagyomány: hiedelem és babonaság is kapcsolódik, de megtaláljuk az időjárási regulák sorát is. Január egyik jelentős hiedelemnapja Vince, mely ha megcsordul (mármint napján a ház erezete), akkor megtelik a pince - borral. Huszonötödikén "Ha Pál fordul köddel, jószág hullik döggel", "Ha fényös Szent Pál, mindön termés szépen áll".

Február harmadikán megint odatartottuk állunkat a szentelt gyertyák fölé Balázs áldásra, hogy ne legyünk torokfájósok. Tizedikén a Szeged tanyai gazdák oltóágakat szedtek, hogy legyen mit oltani gyümölcsfáikra és szőleikre, ha a szükség megkívánta. Tizennegyedikén Bálint napja van, amikor a régi gazdaasszonyok már kotlót ültettek, mások meg épp ezen a napon nem ültettek. Napjainkban valentinoznak idősek is, nem csak a fiatalok, pedig szépen hangzana így is: "Szeretettel hívlak benneteket lányok, fiúk egy kis bálintozásra." Tizenkilencedikén megszólal a tavasz hírnöke a pacsirta. Ügyesebb gazdaasszonyok ilyenkorra már vetegetik a borsót, a petrezselyem magot, duggatják a fokhagymát, s ha nincs hó, már látható, tett-e kárt a fagy az őszi vetésekben.

Ebben az évben február 25-re esik a farsangvasárnapja, azaz, 25-26-27-e lesz a húshagyók három napja. Az előtte való hét csütörtöke a zsíros- vagy zabálócsütörtöktől, amikor megtömjük még jó falatokkal a (gyomrunkat. De eszünk a farsangokban is, sőt a Hamvazószerdára következő csütörtökön is, mely napnak régi neve farsangfarka. A böjtöt Hamvazószerdától szigorúan (ma is) tartók azonban nem engedtek az ördög csábításának már farsangfarkán sem. "Azért öltünk farsangfarkán húsfélét és zsírosat, mert a disznóvágásból sok romlandó veszött vóna ellenkező esetben kárba."

Húshagyó három napján nagy bálokat rendeztek a korcsmárosok és a fiatalság. Vasárnap és kedden a fiatalok mulattak, hétfőn pedig a házasok, akik batyuban vittek bort, pogácsát és zsírban sült fánkot. Eme utóbbit azért ették, hogy a nemsokára érkező böjti szelek ne vigyék le a házuk tetejét.

A keddi bált éjjel tizenegy órakor "széjjelharangozta a harangozó". A legények csoportokba verődtek és egy-egy fatuskóra annyi kötelet kötöztek, ahányan voltak. A tuskőt (mások faderekat) olyan lányok háza felé húzták dalolva, aki kimaradt a farsangból. Vagyis, nem kérte meg senki és öreglány maradt. Egy legény papnak öltözve kormozgatta azokat, akikkel haladtukban találkoztak az utcát. Mire azonban reggel megszólalt a misére szóló első harangszó, már feltisztálkodva mentek a templomba hamvazkodni.

"Amikor a szentölt hamu a homlokunkra került és mondta a pap, hogy "Porból lettél, porrá löszöl, már nem illött bolondozni, és attúlan kezdve a bűjtöt is szigorúan mögtartottuk."

Ifj. Lele József

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu