Az Olvasó írja

Papi szolgálat példaképe

Odaítélte 2000. évi díjait a "Cserhát-Takarék a Szakemberekért Alapítvány" (Magyarnándor). A díjátadó ünnepséget Balassagyarmaton a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ nagytermében tartották.

Holes Imre igazgató úr az alapító és egyben a kuratórium elnöke kitüntette a kiváló szakembereket, hét kategóriában: az év egyházi tisztségviselője, orvosa, pedagógusa, rendőre, határőre, sportolója és vállalkozója.

"Az év egyházi tisztségviselője" kitüntető címet Tóth Sándor főtisztelendő úr, Zagyvaróna plébánosa kapta, aki méltán kiérdemelte e dicséretes címet. Ugyanis Sándor atya Isten szeretetében a papi szolgálat példaképe. Mindössze 3 éve vezeti az egyházközséget, s ily rövid idő alatt felújítatta a zagyvarónai, rónafalui és rónabánya-telepi templomokat. Élen jár a munkavégzésben.

A hazaszeretetre, egymás iránti szeretetre, a becsületes munkavégzésre, őseink tiszteletére neveli és buzdítja az ifjúságot. A lelkek táplálója, a szegények segítője a szomorúak vigasztalója.

Hívei két autóbusszal nyolcvanan kisérték el e nagy eseményre, akik továbbra is tiszta szívvel imádkoznak azért, hogy Tóth Sándor főtisztelendő úr Krisztus segítségével még nagyon sokáig teljesítse Jézus meghívását.

F-né

Salgótarján

Köszönet édesanyámért

Drága Édesanyám, Berta Rozália 1911-ben született a Vas vármegye Vép nevű falujában. Kisgyerekeknek is eleven, segítőkész, kitűnő tanuló, jó felfogású kislány volt. Mindig érdekelte a környezetében minden, minden problémát észrevett. Szerette az embereket, gyerekeket és segített rajtuk ahogy tudott: mások épülésén munkálkodott. Édesanyámat bántotta, ha valakinek baja, problémája volt. Igyekezett vigasztalni, és amit tudott, segített; meghallgatta a panaszkodó, bajban lévő embert. Tudta, hogy ez a meghallgatás is segítség. A szépet észrevette, szerette, átélte és közvetítette mások felé. Mikor már Pesten lakott, testvérei, rokonai között elterjedt, hogy Pesten csak a Rózsinál lehet jóllakni, megszállni.

Gyermekként is mélyen átélte, gyakorolta katolikus hitét. Ezen még Vép akkori plébánosa, Óra Gyula is elcsodálkozott.

Istenszeretete, Jézus Szívének és Máriának tisztelete rendíthetetlenül nagy volt. Tizenkét évesen tagja lett a Jézus Szíve Társaság nevű katolikus szervezetnek. Pestre kerülése után - a két világháború között - a Sziklakápolnába járt imádkozni. Naponta elimádkozta a rózsafüzért gyermekkorától egészen 89 éves korában bekövetkezett haláláig. 88 éves koráig - amig járni tudott - minden vasárnap és katolikus ünnepnap áldozni ment a templomba.

Szüleink nagyon szerettek minket, soha nem tettek különbséget közöttünk. Első gyermekük 1942-ben, hathetes korában meghalt. Második gyermekük, Gabriella 1944-ben született és hirtelen halt meg 48 éves korában. Egy unokájuk született, nővérem kislánya, aki ma felnőtté érett.

Édesanyám istenhite nagyon intenzív volt. Több Jézus Szíve-képet őrzött a lakásban. Hitét nemcsak gyakorolta, hanem terjesztette is. Minket, gyermekeinket, még a kommunista időkben is hittanra járatott és magával vitt a templomba - örömteli hitre nevelt. Tudta és elfogadta, hogy Isten teremtményei vagyunk és Krisztus tanítása nélkül csak tévelygünk a földön. Ezt igyekezett másokkal is megértetni.

Élete példájával is utat mutatott az embereknek Jézushoz. Ha nem is volt teológiai végzettsége, Isten kegyelme mindig segített neki a lelkek halászásában.

Szeretett imádkozni és imádságosan figyelni. Szobájában sok relikviát tartott. Nagyon jól érezte magát a Kisszentek képei között szobájában.

Túlzás nélkül mondhatom, hogy Isten kiválasztotta őt - mint mindannyiunkat -, s ő meg is felelt ennek. Kapott erőt és kegyelmet Istentől, hogy bizonyságait elmondhassa, megoszthassa másokkal is.

Köszönöm Istennek, Krisztus Urunknak, hogy ilyen édesanyát adott, hogy ötvenegy évig vele lehettem, segíthettem neki a napi gondok megoldásában, és hallgathattam okos tanácsait. Csodálatos, hogy ilyen közelről megtapasztalhattam Isten áradó kegyelmét!

Horváth Imre

Budapest

Köszönet Kárpátaljáról

A magam és társaim nevében ezúton szeretnék köszönetet mondani azokért a cikkekért, amelyekből az olvasók megismerhették mindennapi munkánkat. Hálásan köszönöm a részünkre küldött Új Ember újságokat, amelyeket híveink között szétoszthatunk.

Kérem, továbbítsák olvasóiknak hálás köszönetemet azért a támogatásért, amelylyel missziónkat segítik.

Szeretném, ha tudnák, hogy részeseivé válnak szegényeink apró örömeinek.

"Aki a szegényeknek ad, Istennek kölcsönöz." (horvát mondás) Isten áldja meg jótevőinket!

Kívánom, százszorosan kapják vissza azt, amivel a rászorulókat segítik!

Munkájukra Isten áldását kérve, maradok testvéri szeretettel: a Kárpátaljai Ferences Missziónevében:

P. Hidász Ferenc OFM

Kárpátalja, Técső

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu