|
Papok Somogy szolgálatáért Somogyban hagyomány, hogy a megyenapon kitüntetik azokat, akik munkájukkal maradandót alkottak. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke Siófokon két katolikus papnak is átnyújtotta a Somogy polgáraiért-díjat. A kaposvári Jézus Szíve-templom plébánosa Agg József főesperes azért kapta a díjat, mert évtizedek óta mély hittel és humanizmussal munkálkodik egyházközsége és hívei érdekében. Példamutató elkötelezettségével és szerénységével kivívta hívők és nem hívők tiszteletét.
Íróasztala felett egy fejkendős asszony fényképe. Édesanyjáról készült a felvétel. A főesperes büszke a szüleire. Azért, mert embernek nevelték, s bár szerény körülmények között éltek, a gyerekek megkapták az igazi jussot, a szellemi-lelki kincseket, ami a legfontosabb. Kaposváron, a városszélen - amely a főesperes szerint se falu, se város - szolgál, s meglehetősen aktív plébániát vezet. Tizenötezer katolikus él itt, s a templomjárók ismerik egymást, kíváncsiak a másik gondjaira, örömeire. Ezért olykor a mise kezdete előtt érkeznek - sokak szerint - Kaposvár legszebb templomába, és az áldás után is szívesen maradnak együtt. Mindig örömmel foglalkoztam a gyerekekkel - vallja a főesperes, aki tizenhat éve szolgál a Jézus Szíve plébánián. - Akármilyen rakoncátlanok is voltak, értettem a nyelvükön. Szerencsére jó káplánjaim voltak, mint Somos László esperes, aki most Kaposfőn plébános. Ő szervezte meg az ifjúsági csoportot, melynek ma is lelkes tagjai vannak. Jó volna egy tágasabb közösségi ház, ahol rendszeresen találkozhatnának, és nagyobb rendezvényeket is tarthatnánk. Agg József főesperes egyik alapító tagja volt a kaposvári Tanítóképző Főiskola hitoktatói tagozatának. Tizenegy éve tanít a főiskolai karon, és büszke a már végzett és a leendő hitoktatókra. Három esperesi kerület felett "őrködik", s amikor arról faggattam, milyen a kerületek állapota, a papok élete, így summázott: nem könnyű. Sok községet kell ellátniuk és anyagilag sem egyszerű a helyzetük. Tovább nehezíti a munkájukat, hogy a falvak egy része elnéptelenedik.
S hogy milyenek a most munkába álló, új papok? - Én is több helyen voltam káplán, sokféle embert megismerhettem - mondta. - A mai, fiatal papok is hozzák a korszellem vonásait. Igénylik a szabadnapot. Igazuk van, ám ez nehezen biztosítható. A káplánok egy része nemigen bírja a terhelést, de szerencsére érzékenyek a szeretetre és alakíthatók. Nekünk tudomásul kell venni, hogy új kort élünk, de az egyház nem korhoz kötött. Embereken keresztül oldja meg a feladatokat, de az eredmény mégis isteni. Neki nincs szüksége ügyvédre, emberi aggodalmaskodásra. Kiss István esperes a marcali Gyümölcsoltó Boldogaszszony-templom plébánosa huszonöt éves papi szolgálatáért és a hitoktatásban végzett eredményeiért, a hitoktatás felügyeletének megszervezéséért kapta a megtisztelő elismerést. Balás Béla kaposvári megyéspüspök így gratulált. Ezt is megértük, hogy egy papot a hitoktatás miatt kitüntetnek. Azért, ami miatt korábban a szőnyeg szélén kellett állnunk. A marcali esperes több ezer gyermeknek tanított hittant. Örül, hogy míg tíz éve 70-80 diák járt hittanra a kisvárosban, addig most ennek tízszerese, a marcali gyerekek hetven százaléka. - Én is sokat változtam - summázott az esperes. - Nagyobb szeretettel közeledem gyerekekhez, és nincs is velük semmi gondom. A szülők egyre inkább megértik: Ha hittanra járatják csemetéjüket, akkor nekünk, papoknak és világi hitoktatóknak az a feladatunk, hogy kereszténnyé formáljuk őket. Ehhez pedig hozzátartozik a vasárnapi mise is, ahol azt tapasztalom, hogy a gyerekek lelkesebbek, mint a szüleik. Az esperesnek kedvenc evangéliumi része, amikor Jézus azt mondja: "Engedjétek hozzám a gyermekeket, mert ilyeneké az Isten országa." Úgy véli: a gyerekek a legfontosabbak az egyháznak, hiszen az ő generációjuk még romlatlan. Kiss István atya volt a szellemi mentora a marcali IKSZ-nek, ami a hajdani KISZ betűiből alkottak, és azt jelenti: Ifjúsági Katolikus Szövetség. A csoport hat éve a templomba járó fiatalokból alakult, s már a második nemzedék tagjai alkotják, mivel többen megnősültek, férjhez mentek, elköltöztek. Most szombat délutánonként és esténként mintegy félszáz fiatal gyűlik össze az úgynevezett IKSZ-es házban. Itt készülnek az egyházi ünnepekre, játékkal, beszélgetéssel telik az idő, és olykor a mulatságé a főszerep. L.S.
|
Új
Ember: ujember@drotposta.hu
|