Mindszenty József Rómában

Ötvenöt évvel ezelőtt ugyanúgy február 21-én kreált bíborosokat XII. Piusz, mint idén II. János Pál pápa. Akkor Mindszenty József hercegprímás is az új bíborosok között volt. Emléke ma is él a Rómában élő magyarok között. Többen emlékeznek még szavaira, melyeket még korábban, a II. világháború végén, 1945. december 9-én mondott a római Collegium Hungaricumban. A főpásztor a szeretet fontosságára hívta fel a Rómában élő magyarok figyelmét. "Amikor kiirtották a hitet, meghalt a szeretet, helyébe jött az egekig csapó gyűlölet. ... Szeressétek az Egyházat, az igazság oszlopát és a szerető édesanyát, a hazát, amely ezernyi sebből vérzik. Ott állítsuk el a vérzést, ahol érjük. A magyar fa leveleit messze elhordta a világfergeteg. Ne múljon el egyetlen nap, hogy valamelyik árva falevélre jótéteményt ne írtatok volna."

Mindszenty bíboros tudta, milyen fontos a magyar egyház számára az ő bíborosi kinevezése. A magyar hatóságok és a megszálló szovjet csapatok előtt azonban nem volt hajlandó kompromiszszumkötésre. 1946 februárjában értesült a bíborossá kreálás időpontjáról. Hivatalát bízta meg az útlevél beszerzésével, ám az állandó sürgetések ellenére sem érkezett meg a hatóságoktól a papír, sőt azt az üzenetet kapta, személyesen jelenjen meg a fővárosban. Mindszenty József hatalomfitogtatást és a főpásztor megalázását látta mindebben, ezért nem utazott Budapestre. Február 17-én, mikor indulnia kellett volna Rómába, ő plébániákat és iskolákat látogatott Esztergom közelében. Futár jött a hírrel, hogy Nagy Ferenc miniszterelnök személyesen kéri, hogy utazzon Rómába - természetesen érvényes útlevéllel. Utóbb derült ki, hogy a harminckét bíborosból csak Mindszenty nem érkezett meg időben Rómába, s az újságírók tudakolni kezdték, miért nincs itt a magyar egyházfő. A botrányt próbálta elkerülni a magyar állam, mikor megadták neki mégis az útlevelet.

Bíborosként a Santo Stefano Rotondo-templomot kérte a pápától címtemplomául (a mellette lévő egykori pálos kolostort pedig magyar zarándokháznak szerette volna megkapni - erre azonban már nem kerülhetett sor). Itt található ma is Lászai János, az 1523-ban elhunyt római magyar gyóntató sírköve, rajta a felirattal: "Utas, lásd, itt pihen római sírban, / ki jeges Duna partján született, / de ne csodálkozz, Te is jól tudod, / mindannyiunk örök hazája Róma".

A római magyarok és az otthonról érkező zarándokok gyakran jártak ide imádkozni - sokan azért is, hogy az egyház mielőbb a boldogok sorába emelje őt.

Egyikőjük Benita nővér, aki a Salvator Mundi közösség szerzetesnője. Mindszenty József prímást még a háború előtt ismerte meg, amikor egy zarándoklaton még "egyszerű papként" láthatta őt. Benita nővér később dolgozott az Irgalmas Rend budai kórházában is, ahol felkereste őket Mindszenty József, a prímás. "Éles fekete szemmel nézett végig a nővéreken, sugárzott belőle az erő, a következetesség, a szilárdság, de a szeretet és a megértés is" - emlékszik vissza Benita nővér. S mikor évtizedek múltán - a kényszerű amerikai nagykövetségi fogság után - Mindszenty bíboros Rómába érkezett, egy törékeny, sokat szenvedett arcot látott Benita nővér. "Csak a szeme jelezte a belső tartást, erőt." Mint mondja, nagyon reméli, hogy a sokat szenvedett, ám mindig engedelmes Mindszenty József hamarosan a boldogok sorába kerül, melyért nem győz eleget imádkozni.

Bókay László

Róma

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu