AZ ORTODOX KERESZTÉNYEK életéből

Az ortodox bizalmatlanság konstantini alapjai

Mi az igazi oka annak, hogy a katolikus-ortodox párbeszéd nem halad? - teszi fel a kérdést a londoni The Tablet hetilapban Rembert Weakland egykori bencés prímás-apát, az amerikai Milwaukee érseke. Mert bizony az 1979-ben megalakított vegyes bizottság munkája 1993-ban megszakadt, és 2000 nyarán sem sikerült kimozdulni a holtpontról.

Hivatalosan a keleti szertartású katolikus egyházak léte a tüske az ortodox egyházak szemében, mert ezek - mondják - az ortodoxok körében térítenek. Tudjuk, a szovjet hatalom szinte mindenütt beolvasztotta ezeket a Rómával egyesült egyházakat az ortodox helyi egyházakba, és templomaik is ortodox tulajdonba kerültek. Az ismét szabaddá vált katolikusok küzdenek templomaik visszaszerzéséért, és természetesen visszavárják közösségeikbe a közben elsodródott híveket is. De ennél mélyebb történelmi okai vannak bizalmatlanságuknak.

Az ortodox meggyőződés szerint az egyetlen igaz keresztény egyháznak Nagy Konstantin császár ma is érvényes birodalmi felosztása szerint két, földrajzilag elkülönülő szervezeti része van, a keleti és nyugati keresztény egyház. Ezt a területi felosztást és illetékességet sérti a nyugati katolikus egyház és pápaság igénye arra, hogy Jézus egyetlen teljes hitbeli örökségét őrző egyházának tekintsék. Ők a pápát Nyugat pátriárkájának tartják. Eredetileg Keletnek is egyetlen pátriárkája volt, a konstantinápolyi. A népességi arányok azonban megváltoztak, és emiatt ma már több patriárkátusra töredezett a keleti egyház. Ezért az ortodox gondolkodásban az ökumenizmus inkább azt jelenti, hogy az ortodoxián belüli primátus kérdését kellene meghatározni.

Igen jellemző, hogy II. János Pál pápa „Ut unum sint“ enciklikájának felszólítását a testvéregyházakhoz, hogy mondják el, hogyan látnák jónak a pápai főhatalom gyakorlását, az ortodoxok elutasítják, mert számukra nem a primátus gyakorlásának módja a probléma, hanem az igény, hogy a Nyugat pátriárkája egyházi főhatalmat kíván gyakorolni a kereszténység keleti ága felett. Ez a konstantini birodalmi felosztás megsértése, valamiféle „diktatúra“ az ő szemükben. Ennyire mélyek tehát a történelmi gyökerei a bizalom hiányának. Bizalom nélkül pedig nem lehet eredményes a párbeszéd.

R.P.

Első ortodox lelkipásztori konferencia

A konstantinápolyi ortodox pátriárkátus történetében először tartottak ezer főnyi részvétellel, papok és világiak lelkipásztori konferenciáját, amelyen arról is szó volt, milyen szerepük lehet a nőknek a lelkipásztori szolgálatban. A plébániai keresztény tanúságtételről és a diakonisszák lehetőségéről is tárgyaltak. A résztvevők háromnegyed része világi hívő volt. (Kathpress)

Görögországba mehet a pápa

A görögországi ortodox egyház nem áll ellen II. János Pál pápa szándékának, hogy felkeresse Szent Pál apostol nyomában Athént. Az athéni Szent Szinodus nyilatkozata úgy fogalmazott, hogy nem az ő feladata meghatározni, ki látogat az országba és ki nem. A pápa döntse el ezt, az öszszes körülmények mérlegelésével. Ez a „félszívű igen“ mindenesetre előrelépést jelent, mert korábban az ortodox szinódus kifejezetten ellenezte a pápalátogatást. A görög kormány már korábban kifejezte, hogy „államfőként“ várja a Szentatyát. A görög népesség 98 százaléka anyakönyvileg ortodox keresztény. (KNA)

Kiengesztelődés az ortodoxokkal

Az ukrán katolikusokat arra kérte II. János Pál pápa, engesztelődjenek ki az ortodox keresztényekkel, kerüljék velük a konfliktusokat és álljanak a keresztény egység ügyének szolgálatába. Velük és az ortodox keresztény testvérekkel kíván közös tanúságot tenni Krisztusról. Ezért is különleges várakozzással tekint jövő év júniusára tervezett ukrajnai látogatása elé.

A katolikus püspököket különösen kéri a pápa, találjanak új utakat az ortodoxokkal való „közös keresztény tanúságtétel számára.“

Ukrajnai látogatását követően II. János Pál pápa talán rövid látogatást tesz Krakkóban is, legalábbis a lengyelek reményei szerint. Azért is, mivel tavaly óta „tartozik“ nekik egy misével. Ugyanis akkor fáradtsága miatt nem tudta személyesen bemutatni Krakkóban a tervezett szentmisét. (Kathpress)

Etchegaray bíborosa pátriárkánál

Roger Etcheraray nemrég részt vett az orosz Tudományos Akadémia egy konferenciáján. Eközben hosszabb beszélgetést folytatott II. Alekszij moszkvai ortodox pátriárkával, akivel harminc év óta személyes kapcsolata van. Természetesen szó volt köztük mindazokról a témákról, amelyek főleg az orosz ortodox egyház sérelmei és akadályozzák a párbeszédet a katolikus egyházzal. Megbeszélték a pápa jövőre bejelentett ukrajnai látogatását is, hiszen Ukrajna az orosz ortodoxia szülőhazája és feszültségek vannak a görög katolikus és a moszkvai patriárchátushoz tartozó ukrajnai ortodox egyház között is.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu