Hitvallók és templomépítők

Szenes József h. esperes, plébános már várt Hajdúböszörményben. Szobájában az ágya felett ezt a mondatot olvasom: „A kenyér és kereszt botránya a mi életünk forrása.” Korábbról ismerem ezt a „mélységekben járó” hűséges szolgát, akinek Úr-szőlője kiterjed Balmazújvárosra, Hajdúvidre, Bodaszőlőre, Nagyhegyesre, Hortobágyra. E helységekből Balmazújváros is anyaegyház. Böszörmény 32 ezer lakosú, ebből 1100 a római, háromezer a görög katolikus, 600-800 körül vannak a baptisták, a többiek a református testvéregyház tagjai. A római katolikus templomot Bartakovics egri érsek építtette a múlt században. Védőszentje Szent István király. Az iskolát most kapták vissza, még közösségi házként funkcionál, remélhetően rövidesen egyházi oktatási hely lesz.

"Nem csupán nagy máglyákat kell rakni"

Nehéz-e ezen a vidéken hitvalónak lenni?

- A történelem meglehetősen megosztotta a nemzedékeket, legutóbb a kommunizmus. A kovász (kicsi, hűséges réteg) erős a hitben, s így vagyunk az ifjúsággal is. Sok energiát fordítok rájuk; tíz-tizenkét fiatal a támpont, miként az apostolok. Az ismerethiány megnehezíti az igazi hitvallást: nem ismerik egyházunk történetét és sok mást, ami hitünk alapja…

Mióta szolgál itt?

- Még Bánk József érsek helyezett ide, 1976-ban, Jászárokszállásról. Paptestvéreim mondták: „Jól kifogtad.” A válaszom ez volt: „Nem csupán a nagy máglyákat kell rakni, hanem a pásztortüzeket is élesztgetni kell.” Különben ez az első plébánosi helyem, addig káplán voltam.

Egy kis statisztikát kérhetek?

- A templomba járók száma vasárnaponként Böszörményben 80-100 közt mozog, nagy ünnepeken 120. Mint a legtöbb egyházközségben, az idősekre számíthatok, a fiatalság zöme elfoglalt: tanulnak, dolgoznak. Azt hiszem, az a szándék hajt legjobban, hogy korrigáljam az eddigi egyház-fogalmat: az egyház nem csupán a papság; jómagam igen nagyra becsülöm a civileket, közülük azokat, akik tiszta szívvel képviselik Jézus Krisztust. Van két akolitusom, éppen két esztendő óta. Munkatársaim munkáját három t-hez kapcsolom: tudatosan, tevékenyen, tanúságtevően. A múlt évben négyezer példányban kiadtuk Szent István király Intelmeit, melyet a minisztérium is jó néven vett. Nemeskürty István kormánybiztos határozott mondatai a nemzettudatról, a kereszténységről erőt adtak!

"Hortobágy a háború után az igazságtalanul elhurcoltak és kitelepítettek szálláshelye volt. Sok szenvedés helye és tanúja. Ezután legyen az isteni irgalom és vigasztalás helye e templom által sokaknak. II. János Pál pápa 2000. április 30-án szentté avatta a lengyel származású boldog Fausztina nővért az isteni irgalmasság hírnökét, és a húsvét utáni vasárnapot az Isteni Irgalmasság ünnepévé nyilvánította. Szívből óhajtjuk és kívánjuk, hogy a testi lelki sebeket gyógyító isteni irgalmasság és kegyelem bőven áradjon e templomból az itt lakókra és a bárhonnan idelátogatókra." (Dokumentum-részlet).

Kikért imádkozik a legtöbbet?

- Az értelmiségért: a középosztályért, mert kellenek a fáklyavivők. Az értelmiség a városban súlyos gond. Az idő, az elmúlt korszellem megkeverte őket, önmaguknak is sokszor nehéz kereszt a saját személyiségük. Volt itt olyan ember, aki beállt a fák alá korábban, irkálta a templomba járók neveit s vitte a listát a pártbizottságra. Tudta mindenki. Aztán öngyilkos lett. (Gyakran imádkoztam érte!) De örömteli az a valóság, hogy tíz emberből három őszinte megtérő. Erről meggyőződtem. Persze ezzel aligha mondok újat. Csak az a damaszkuszi út legalább holdfényes lenne!

Derűlátó, ha a jövőre gondol?

- Miért ne lennék? Többen elmondták az öregek, hogy ha ők kihalnak, nem lép a helyükre senki. Isten döntésén múlik minden, nem mintha nekünk karba tett kézzel kellene ülnünk. A világgal - világiakban - nem tudunk versenyre kelni, de másban igen. A Szentföldön jártam, s hallottam: a Holt-tenger felé úszó halak a tengerhez közeledve visszafordulnak. Nem akarnak holt vízbe kerülni. Analógiája lehet ez a kereszténységnek: az árral szemben kell úsznunk.

A másik anyaegyház?

- Balmazújváros templomát Andrássy gróf építtette, a kegyura Semsey gróf volt. Kiváló segítőm van, Várady József helynök úr testvére. Kántor és igazi tanúságtevő. Sokszor elgondolom: akár egyetlen ember is „csodára” képes, ha átjárja a hit…

Egy kis kitérő

Beszélgetésünk közben fiatal lány kopogtat: Fegyveres Andrea, a böszörményi főiskola negyedéves szociálpedagógia szakos hallgatója: az „apostolok” egyike. A főiskolások „hangulatáról beszél, a vallás iránti érdeklődésről. A váltakozó szót használja véleményében, s hogy az intézményben a semlegesség elve dominál.

Ahogy egy kisgyerek elképzeli a puszta templomát

- Keresztény élményeim? Általános iskolásként ért a rendszerváltás, engem már nem üldöztek, a suliban azért volt néhány, ferde szemmel néző tanár. A keresztény szabadság adományozó ajándék! Rómában jártam én is az ifjúsági találkozón. Erről beszélgettem a főiskolai társakkal, mire az egyik megjegyezte: nem tudta, hogy katolikus vagyok, ugyanis teljesen normálisnak tart… Tudja, azért van ez így, mert még az előítélet „működik: ha vallásos, akkor bigott. Beszámoltam a római élményeimről és hozzátettem: ez a nagyon mély lelkű idős pápa annyi fiatalt összegyűjtött a világból az Örök Városba, hogy nincs az a párt, amelyik követni tudná. Itthoni bensőséges élményeim közül hadd mondjam el: sohasem misszionálok közvetlenül. Barátnőim (nem vallásosak!) elfogadják meggyőződésemet, tavaly Szilveszterkor mondtam nekik: ha kedvük van, jöjjenek el éjfél előtt félórával templomba. Eljöttek, és még egy félóráig maradtak. Sosem kérdeztem meg tőlük: miért.

* * *

Szenes József plébános közben dokumentumokat hoz, és a most legidőszerűbb tervről kezd szólni, a hortobágyi templom tervéről, amely rajzban már kész, sőt az idén szeptemberben az alapkövet Bosák Nándor főpásztor megszentelte. „Hortobágy templomáért” címmel cikk jelent meg a Hortobágyi Híradóban. Szerzője Déri János (állatorvos), a templom-alapítvány kuratóriumának elnöke. Pontos, rövid, történelmi visszapillantás az egyhasábos beszámoló Szent István királyig, aki elrendelte, hogy minden tizedik falu templomot építsen. „Akkor Hortobágy jelenlegi közigazgatási területén lévő Papegyháza a templomos községek közé tartozott” - olvasom a cikkben. Aztán a XIII. században jött a tatár, a templomot is földig rombolta. Emlékét már csak a pusztarész neve őrzi a szentély alapjának romjai körül. Azóta nincs templom Hortobágyon. A falu fölépült, az idén 36 éves. A világörökség része. A vallás gyakorlása a faluházban és az iskolában történik. A lakosság száma: 1800. Déri elnök megjegyzi: „Ezer év múltán, Jézus születésének 2000. jubileumi évében Hortobágy hívő lakosságának óhajára és az önkormányzat kezdeményezésére… végre templom épül Hortobágyon!” Ökumenikus templom, hiszen reformátusok, katolikusok élnek együtt itt is.

Más nem marad: beülünk az autóba és irány a kilenclyukú híd, amelynek közelében zöldell a pázsit (az enyhe télben), a kereszt és a kőlap csöndes jelenléte mintha Jákob pihenőhelyére utalna. Szenes plébános megjegyzi:

- Testvéri szívvel közeledünk a testvéregyházhoz. Alulról jött a kezdeményezés, örömmel támogatjuk. Sarkall a kettős jubileum. Pár éve a turisták megkérdezték a lakosokat: „Miért nincs itt templom?” A válaszuk: „A csárdában szoktak itt pohárral harangozni.” Még nótájuk is van: „Hortobágyi pusztán nincs templom, mire jó az imádság, nem tudom. Templom helyett közelebb a csárda, oda járnak estéli imára.” A turisták közül valaki (dunántúli) erre elhúzta a száját és fölfelé mutatott: „A mi közelségünk a fentiek, ahová egyszer majd eljutunk. Erre nem gondolnak?”

- Isten teljesíti a jó szándékúak kezdeményezését. Református testvéreinkkel jóban vagyunk, a templomépítési elhatározás: közös. Jézus szava éltet, az egységért. Úgy közeledjünk, hogy fáklyák legyünk: ne égessünk, csak világítsunk.

Déri János elnök tömören fogalmaz:

- A történelmi egyházak helyi katolikus és református híveinek összefogásával, kulturális örökségünk megóvásáért stílusában évezredes hagyományt őrző, ökumenikus templomot kívánunk felépíteni, hogy az itt élők és az ide látogatók vallásukat méltó körülmények között gyakorolhassák. A tervünk megvan (Kerkai László Ybl-díjas építész munkája), de pénz nélkül egyelőre csak tűnő délibáb az építkezés.

E sorok írója néhány sort fűz az alábbiakhoz és egy számlaszámot közöl, hátha többen megélik-megértik ezt a kor-parancsolta szent szándékot, a „föntiek” értékrendjét, és segítenek: „Vérét a pelikán kicsiny fiainak / adja, hogy ne vesszenek éhen.” A pusztában vannak lélek-sóvárgók, s őket is fiainak tekinti a Pelikán: Krisztus.

A Hortobágy Templomáért Alapítvány bankszámlája: OTP Balmazújváros, 11738091-20044624. (Az alapítvány 1389. számon került nyilvántartásba 2000. május 26-án. Székhelye: 4071 Hortobágy, Petőfi tér 2/C.)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu