"Állok Istenért, egyházért, hazáért"

Mészáros István professzor új Mindszenty-könyvének kötetbe gyűjtött tanulmányai bemutatják a XX. századi magyarság és kereszténység e jelentős személyiségét, életművét: mindazt, amivel kiérdemelte az utókor széles körű és időtálló tiszteletét. Az írások világos álláspontot fogalmaznak meg a kritikus kérdésekkel kapcsolatban is.

A könyv lényeges kiegészítés a XX. század második fele hazai köztörténetének és egyháztörténetének eddigi feldolgozásaihoz. Haszonnal forgathatják a tudományos kutatók, ugyanakkor segédkönyv a történelem tantárgy alsó- és középszintű iskolai, valamint főiskolai-egyetemi oktatáshoz éppen úgy, mint a történelemtanárok továbbképzéséhez is.

Helye van a katolikus papnevelésben és pedagógusképzésben, s a katolikus értelmiségképzés más színterein. A közelmúlt történelme után érdeklődő nagyközönség is sok érdekességet talál benne. A könyv jelentős mértékben hozzájárul a sokféleképpen „értékelt” nagy magyar főpap valós képének megismeréséhez.

Jól felhasználható az oktatási miniszter által elrendelt, a középiskolákban mindegyik tanévben február 25-én megtartandó, „a kommunizmus áldozatairól” szóló megemlékezés során is.

„Múltunk a reményünk…” - sokszor elhangzott a jubileumok ünnepi esztendejében. De vajon ismerjük-e eléggé múltunkat, távolabbi és közelebbi múltunk igaz történetét, hogy az valóban a reményünk lehessen?

Megrendelhető: METEM, Szeged, Dugonics tér 12. 6720. Tel.: 06-62-426-043. Fax: 06-62-426-062. E-mail: mev@mail.tiszanet.hu.

-án-

A valláspedagógia fejlődéslélektani alapjai

Szekularizált világunkban a keresztény nevelés komoly és felelősségteljes munka szülőknek, pedagógusoknak egyaránt. Különösen nehéz a hitoktatók feladata. Tevékenységük a mai elvilágiasodott korban csak akkor lehet eredményes, ha nemcsak a szükséges tárgyi tudásuk van meg, de ismerik a mai gyermekek, fiatalok gondolkodásmódját, lelki világát is, és nevelésüket, tanításukat ehhez igazítják. Ehhez nyújt segítséget Edgar Josef Korherrnek, a grazi egyetem kiváló professzorának most megjelent műve, amely az embernek fogantatásától felnőtt koráig terjedő testi és lelki fejlődését és az ebből levonható pedagógiai tanulságokat mutatja be.

A könyv a grazi egyetem teológiai fakultása számára írt, 1990-ben megjelent jegyzetnek kissé rövidített fordítása. Első két fejezete a pedagógiai pszichológiai alapjait és alapkérdéseit tárgyalja, a továbbiak speciális és konkrét lélektannal foglalkoznak. A 3. fejezet témája az embernek születése előtti állapota, fejlődése, pszichológiája, a 4. a születéstől az iskoláskorig terjedő időszakot ismerteti. Az 5. fejezet neveléslélektani bevezetést ad a kötelező iskoláskorba. Külön-külön szól az egyes osztályok tanulóinak testi és lelki fejlődéséről, ír a serdülőkor első fázisainak problémáiról, rámutat a fiúk és lányok fejlődésében mutatkozó különbségekre. A 6. fejezet tárgya az akceleráció, az a jelenség, hogy a XX. században a testi érés fölgyorsult a szellemi éréshez képest. A könyv 7. fejezete a nevelés szempontjából legkritikusabb időszakkal, a fiatal korral foglalkozik. Ezen belül szó van többek között az ifjúsági szektákról, a kábítószer problémáról, a nemiség alakulásáról, a mai fiatalok vallásosságáról és istenhitéről is.

A logikus felépítésű, jól áttekinthető könyv tartalmazza az óvónőképzők hitoktatóit előkészítő, valamint az általános iskolákban és a fölsőbb iskolákban működő hitoktatók munkájához szükséges pedagógiai-pszichológiai ismereteket. De nemcsak mint tankönyv fontos, hanem hasznos segítőtársa a gyermekek és az ifjúság vallásos nevelését szívükön viselő papoknak, nevelőknek is. A gyermekeik testi és lelki fejlődését figyelemmel kísérő szülők szintén útmutatást és értékes tanácsokat kaphatnak belőle ahhoz, hogy gyermekeiket biztonsággal tudják elindítani az Isten felé vezető úton.

(A könyv a JEL Könyvkiadó „Szülők és nevelők könyvespolca” sorozatának 7. köteteként jelent meg. Sorozatszerkesztő: Tarjányi Zoltán. Ára: 950,- Ft, kapható az Új Ember könyvesboltban.)

K. D.

Még csak péntek este

Sajgó Szabolcs új kötetéről

Ez - Pilinszky szavával - a mélypont ünnepe. A mélyponté, amikor átlendül az inga, és történjék az bármily sebesen, és lett légyen az a pillanat a szívdobbanás milliomod része, mégis az maga az örökkévalóság.

Észlelésünk, sejtelmünk és önérzetünk eme örökkévalóság ködös pusztaságain téblábol, nem találván az emberélet útjának egyik felét sem, maga az élet hagyta testünket reménytelenül cserben, mert minden tükörben a szeretet szörnyszülötte, a képtelen hit néz vissza ránk.

Csak az ész tudja, hogy nem tarthat ez az örökkévalóság mindörökké. Csak az ész, holott, akár a hal csontváza, vagy az úthenger lapította béka, vagy az évmilliók súlya alatt kőbe préselődött levél, olyan.

Olyan, mint Sajgó Szabolcs versalakzatai ebben a kötetben.

Még csak péntek este.

Az emberré lett Isten, a Fiú már halott, és még fel nem támadott. A harangok némák, járja urunk a poklokat. A költő sem énekel.

Jellel, mint a siketnémák, titkos mozdulatokkal sokdimenziós koordinátába kényszeríti a szavakat.

Vagy vergődik, mint a halálra sebzett koronás daru, úgy járja el, vízszintesen, első és utolsó nászi táncát, a fehér papíron.

Íme, a Még csak péntek este lapjain a világ fantomfájásokban lüktet, és mégis, mint a kötésen a vér, Sajgó Szabolcs verskötetén is átüt a derű. Így válik a mélypont ünnepévé, vagy ahogy a régi magyarok mondanák, az idnapé, mert szent ez a nap, az idvezülésé, győzelem a halálon.

Íme a minden okságot meghaladó gyermekdedség, a par exellence-költő válasza a végső miértre, és Szerb Antalt sem feledve, a magyar lírai gondolkodás „és mégis” rejtélye, és talán hozzátehetjük, ázsiai igézete, mert „lesz még egyszer ünnep a világon!”.

Az őstudás ez, a szent tudásé: van út ég, föld és pokol között, a fent és a lent az egy, mert ott az a létra, amin éppen annyi a grádics fölfelé, mint amennyi lefelé, és egyszer átlendül az az inga.

(Korda kiadás, kapható az Új Ember könyvesboltban.)

Bucz Hunor

Iréne balzsamja

Utak mentén és számtalan művészeti alkotásban találkozunk annak a Szent Sebestyénnek a megelevenítésével, aki valójában kétszer lett vértanú Diocletianus császár főtisztjeként. Amikor kiderül róla megtérése, a császár agyonnyilaztatja, majd amint a halottnak hitt Sebestyén felgyógyulván ismét megjelenik a cézár színe előtt és szemére veti, hogy hitük miatt legjobb embereit űzi a halálba, Diocletianus komoly gondot fordít arra, hogy másodszor úgy verjék agyon Sebestyént, hogy meg is győződjenek a haláláról.

Az érdekes történetben az írói fantáziát az a pillanat ragadta meg, amikor Iréne aszszony, aki a római vértanúk halotti tisztességét ellátta, riadtan veszi észre, hogy a holtnak vélt keresztény főtisztben lüktet még némi lappangó élet. Az irodalmi miniatűrben érezzük a pillanat örömteli feszültségét és ezzel együtt a kor levegőjét.

Pajor András új könyvében további hat egyháztörténelmi miniatűrt találunk a legváltozatosabb korszakokból, a Jézust elfogó katonák kezéből mezítelenül kiszabaduló Szent Márk evangelistától kezdve az ifjú jezsuita növendék, Pázmány Péteren és Girolamo Savonarolán keresztül Teréz anya máriaremetei látogatásáig. Ahhoz pedig, hogy mindezeket jobban megértsük, Pátovics Mikolt írt konkrét történelmi keretet a könyvben.

Balogh Attila