|
„Nincsenek többé Pireneusok!” Bizonyára sokan tudják, hogy a fenti kijelentés XIV. Lajos francia királytól származik, és azt jelenti, hogy elhárult minden akadály Franciaország és Spanyolország egyesülésének útjából. 1700. november 1-jén ugyanis meghalt II. Károly, az utolsó spanyol Habsburg király és utódául távoli rokonát, a Napkirály unokáját, Fülöp herceget jelölte ki. A spanyol trónra azonban egy másik rokon, I. Lipót császár fia, Károly herceg is igényt tartott és ez vezetett el a spanyol örökösödési háború kirobbanásához. De milyen hatással volt ez a katolikus egyházra? Spanyolország, az egykor szebb napokat látott világbirodalom az 1600-as évek végére halálos beteg lett, amerikai, itáliai és belga tartományai azonban még hatalmas jövedelmet hoztak. II. (Őrült) Károly gyengekezű uralkodó volt: csak nehezen sikerült meghiúsítania, hogy XIV. Lajos elhódítsa tőle a mai Belgiumot. Élete végén, amikor már látszott, hogy nem lesz gyermeke, a madridi udvarban a francia és osztrák rokonok között megindult a versengés, hogy kire hagyja koronáját. Egészben szerette volna hátrahagyni birtokait, de ez nem sikerült neki. 1698-ban az angolok, a franciák és a hollandok titokban szerződést kötöttek a Spanyol Birodalom felosztásáról, a koronát pedig József Ferdinánd bajor herceg kapta volna. 1699-ben a kijelölt örökös meghalt és ebben az évben a nagyhatalmak gyorsan kötöttek egy másik szerződést, amelyet azonban I. Lipót nem írt alá, mert mindent a fiának követelt, a spanyol főurak sem ismerték el, II. Károlyt pedig meggyőzték, hogy csak a francia dinasztia lesz képes egyben megtartani majd örökségét. Miután II. Károly meghalt, november 24-én XIV. Lajos tizenhét éves unokáját kiáltotta ki spanyol királynak és elkezdődött a fegyveres harc. 1700 szeptemberében halt meg XII. Ince pápa, aki alig néhány évvel korábban békült ki a Napkirállyal, aki korlátlan uralkodóként gátlástalanul beleavatkozott a francia egyház életébe is. Az elnyomás enyhítéséért cserébe azt kérte a pápától, hogy az ő unokáját javasolja utódul II. Károlynak. XI. Kelemen következett Szent Péter székében, de ő is a francia király oldalán állt, mert a francia papság feletti befolyás visszaszerzését és itáliai birtokainak megkímélését remélte. A franciák ellen azonban széles körű szövetség jött létre, amely legyőzte az európai irodalomra törő Napkirály seregét. Pedig a franciák egy ideig még II. Rákóczi Ferenc szabadságharcát is felhasználták a Habsburgok meggyengítésére. 1714-ben ért véget a háború. A francia Fülöp lett a spanyol király, de az európai spanyol tartományokat a győztesek szerezték meg. A pápának is megalázó békét kellett kötnie, a spanyol papság és Róma kapcsolata megszakadt. A katolikus egyház tehát nem tudta se visszaszerezni, se megőrizni tekintélyét a nagyhatalmak közötti ellentétben. G. Bartók Béla
|
Új
Ember: ujember@drotposta.hu
|