Uj Ember

2001. január 7.
LVII. évf. 1. (2737.)

A magyarországi székesegyházakban január 5-én este zárják be a jubileumiSzentévet

Főoldal
Lelkiség
Népek jönnek világosságodhoz
A Szent Bölcsesség templomot épített
Jegyzetek a liturgiáról - Zsoltárimádság az egyházért
A második születés
A hét liturgiája C-év
Katolikus szemmel
„Emeljük föl szívünket…”
A babák
Jelenpor
(ezerötszáz gyors) - Határidőnapló
Élő egyház
A harmadik évezred elején
A katolikus egyház jelenléte a világban
Élő egyház
A demokrácia nem mindenható
A lengyel püspökök pásztorlevele társadalmi és politikai kérdésekről
Fórum
Könyvespolc
In memoriam Nagy László Tamás kapucinus tartrományfőnök
Emléksorok Antalóczi Lajos halálára
Búcsú Hegedűs Tibortól
Portré
Minden nemzetiségi hívő közös imádsága
Kárpátalja: nyomorúságban, de hitben (2.)
Vallásukat nemzetiségüknél is nehezebben hagyják el
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
Hitvallók és templomépítők
Bosák Nándor megyéspüspök címere
Egy sír a Rétközben
Ifjúság
A törvény értelme
„Nincsenek többé Pireneusok!”
Szent Pál és Barnabás nyomában Ciprus szigetén (III. rész)
Rejtvény
Kultúra
Magánfohászok
Az ünnep jelentősége
Egy kis lélektan
Művészi hitvallás
Versek
Pár-beszéd
Érzelmi alapú vitában fogant a hajdani kiközösítés
Interjú Pityirim orosz ortodox metropolitával
Életige 2001. január
„Én vagyok az út, az igazság és az élet”
Az ortodox keresztények életéből
Szappanyos Béla hazament
Az Olvasó írja
Forgatom a helyesírási szabályzatot…
Mozaik

Ezer év képei - Kereszténységük Európában
„És földünk megtermi gyümölcsét...“
A Colosseum az életért világít - Hárommillió aláírás az ENSZ asztalán
Hűségeskü az új ikonosztázion előtt Petneházán
Tiszaföldvár és Martfű ünnepei
Budai görög katolikusok ünnepe

 

„Nincsenek többé Pireneusok!”

Bizonyára sokan tudják, hogy a fenti kijelentés XIV. Lajos francia királytól származik, és azt jelenti, hogy elhárult minden akadály Franciaország és Spanyolország egyesülésének útjából. 1700. november 1-jén ugyanis meghalt II. Károly, az utolsó spanyol Habsburg király és utódául távoli rokonát, a Napkirály unokáját, Fülöp herceget jelölte ki. A spanyol trónra azonban egy másik rokon, I. Lipót császár fia, Károly herceg is igényt tartott és ez vezetett el a spanyol örökösödési háború kirobbanásához. De milyen hatással volt ez a katolikus egyházra?

Spanyolország, az egykor szebb napokat látott világbirodalom az 1600-as évek végére halálos beteg lett, amerikai, itáliai és belga tartományai azonban még hatalmas jövedelmet hoztak. II. (Őrült) Károly gyengekezű uralkodó volt: csak nehezen sikerült meghiúsítania, hogy XIV. Lajos elhódítsa tőle a mai Belgiumot. Élete végén, amikor már látszott, hogy nem lesz gyermeke, a madridi udvarban a francia és osztrák rokonok között megindult a versengés, hogy kire hagyja koronáját. Egészben szerette volna hátrahagyni birtokait, de ez nem sikerült neki.

1698-ban az angolok, a franciák és a hollandok titokban szerződést kötöttek a Spanyol Birodalom felosztásáról, a koronát pedig József Ferdinánd bajor herceg kapta volna. 1699-ben a kijelölt örökös meghalt és ebben az évben a nagyhatalmak gyorsan kötöttek egy másik szerződést, amelyet azonban I. Lipót nem írt alá, mert mindent a fiának követelt, a spanyol főurak sem ismerték el, II. Károlyt pedig meggyőzték, hogy csak a francia dinasztia lesz képes egyben megtartani majd örökségét. Miután II. Károly meghalt, november 24-én XIV. Lajos tizenhét éves unokáját kiáltotta ki spanyol királynak és elkezdődött a fegyveres harc.

1700 szeptemberében halt meg XII. Ince pápa, aki alig néhány évvel korábban békült ki a Napkirállyal, aki korlátlan uralkodóként gátlástalanul beleavatkozott a francia egyház életébe is. Az elnyomás enyhítéséért cserébe azt kérte a pápától, hogy az ő unokáját javasolja utódul II. Károlynak. XI. Kelemen következett Szent Péter székében, de ő is a francia király oldalán állt, mert a francia papság feletti befolyás visszaszerzését és itáliai birtokainak megkímélését remélte. A franciák ellen azonban széles körű szövetség jött létre, amely legyőzte az európai irodalomra törő Napkirály seregét. Pedig a franciák egy ideig még II. Rákóczi Ferenc szabadságharcát is felhasználták a Habsburgok meggyengítésére.

1714-ben ért véget a háború. A francia Fülöp lett a spanyol király, de az európai spanyol tartományokat a győztesek szerezték meg. A pápának is megalázó békét kellett kötnie, a spanyol papság és Róma kapcsolata megszakadt. A katolikus egyház tehát nem tudta se visszaszerezni, se megőrizni tekintélyét a nagyhatalmak közötti ellentétben.

G. Bartók Béla

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu