Uj Ember

2000. december 10.
LVI. évf. 50. (2733.)

Advent
Nem csengő szól, nem a csend, /
kint a tél, a szürke eb / zörrenti néha láncát, ablakomban Hold-gerezd / ragyog magának tálcát.

Főoldal
Lelkiség
Minden ember üdvössége
A misztikus szerelme
Élet és liturgia - Adjunk hálát advent idején
A hét liturgiája C év
Katolikus szemmel
A pénz
„Világnézeti semlegesség?”
Lelki ismeret - Jobbítsuk-e a világot?
Az önzetlenség példája
Élő egyház
Párbeszéd a magyar közvéleménnyel
Új orgonák a Terézvárosban
Adományozókat keresnek
Tízéves a Gregorián Társaság
Görög katolikus cserkészcsapatok Máriapócson
Élő egyház
Holland „részidős“ szeminárium
Európa szegényháza
Az ember szabadsága és génjei
Fórum
Bolberitz Pál professzort tüntették ki a Fraknói Vilmos-díjjal
Mária, a bűntelen
Könyvespolc
Az európai segélyprogramok és a mikulás
Téli várakozás
Fórum
Az egyház erőműve lehetne...
Az Egyetemi Lelkészség törekvései a „Pázmányon”
A lelki nevelés „forró drót”-ja
Orgonahang és szent szolgálat
Kőbánya ünnepe
Egri Főegyházmegye
A munkából is meg lehet élni
Don Bosco szellemében Kazincbarcikán
Mária oltalma alatt
Az élet háza Recsken
Biztos pont az elbizonytalanodásban
Közönségéből közösség
Tíz éve tértek vissza a barátok Gyöngyösre
Ifjúság
Advent a meglepetések időszaka
Miről beszél a téli táj?
Tovább ajándékozni a hitet…
Világi teológus, hittanár és hitoktató szakos hallgatók találkozója
Karácsonyra várva
Rejtvény
Kultúra
Krizantém
Vörösmarty Mihály, háromszor
A thermálban
Arany
Fórum
Életige december
„Virrasszatok és imádkozzatok szüntelen”
A lélek szótára - Ember
Ki tud róluk?
Mozaik

A karácsonyfa története
Jubileumi könyvbemutató
Zene és evangelizáció
.

 

A karácsonyfa története

Jézus születésnapján fenyőfát szoktunk díszíteni, ám ez a szokás mindössze háromszáz éve él Európában. A kereszténység egyik fő ünnepének tekintett karácsonyt a IV. század óta ünnepli az emberiség, de a lucfenyőt már több ezer éve kultikus növényként tartják számon. Az első karácsonyfát hazánkban Brunswick Teréz grófnő díszítette. A karácsonyt megelőző betlehemi játékokban a fenyőfa a tudás fáját szimbolizálja.

Édesanyám egzotikus növénygyűjteményében nemrég felfedeztem egy erdeifenyőt, dézsába ültetve. Hát ez hogyan került a trópusi ritkaságok közé ?- kérdeztem.

- Tudod, Apáddal kiástuk a kertből, beültettük ebbe a szép dézsába, és ezentúl ez lesz a karácsonyfánk.

Szüleim úgy gondolták, hogy kár kivágni azt a sok fenyőt, amelytől - az ünnepek múltával - mint haszontalan holmitól megválnak. Arról nem is beszélve, hogy egyre drágábban lehet megvásárolni.

Mit kell tehát tennie annak, aki gyökeres fenyőfát szeretne karácsonykor feldíszíteni? A földlabdával együtt kiemelt vagy megvásárolt konténeres fenyőt be kell ültetni egy tetszetős dézsába vagy fóliával kibélelt vesszőkosárba, és bevitel előtt alaposan meg kell öntözni.

A Vízkeresztig karácsonyfaként örömet sugárzó fenyő tűleveleit gyakran permetezzük vízzel, hiszen a száraz szobalevegő igénybe veszi a növényt. Januárban, amikor díszeitől megfosztjuk, tegyük ki a szabadba, előtte azonban hűvös helyen (verandán vagy házfal mellett) szoktassuk néhány napig a kinti hőmérséklethez. Ha elég nagy a dézsa, benne hagyhatjuk a következő karácsonyig, így egész évben díszítheti a teraszt vagy a házbejáratot. A végleges kiültetésre szánt fenyőfát csak akkor ültessük be a kert talajába, ha a fagyos föld már felengedett. Az ültetőgödörbe ne tegyünk trágyát, mert az a növény pusztulásához vezethet. A fenyőfélék inkább a meszes talajokat kedvelik. A kiültetés utáni években lassul a fa növekedése, ám amint megszokta helyét, egyre hosszabb hajtásokat hoz. Ha a kertben elnézegetjük előző éveink karácsonyfáit, jó lesz visszaemlékezni a meghitt hangulatú estékre.

Lovas Katalin

A szerző felvétele

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu