|
Az ember szabadsága és génjei Vannak, akik a génkutatás eredményeiből elhamarkodott következtetéseket vonnak le. Pedig a gének - bármilyen fontos szerepet is töltenek be életünk alakulásában - nem határozzák meg sorsunkat. Traute Schroeder-Kurth, a humángenetika würzburgi professzorasszonya szerint nincs bizonyíték arra, hogy például az intelligencia kibontakozását vagy az alkoholizmusra való hajlamot valamely gén vezérelné. „Az ember nem genetikai vezérlés kizárólagos eredménye, de nem is kizárólag környezeti tényezők határozzák meg.“ Ha a kutatók a mintegy százezer emberi gén egyre növekvő részének kémiai felépítését le is tudják írni, ez nem elég ahhoz, hogy egész jelentőségüket, funkcióikat és feladataikat átfogóan meg tudják magyarázni. Ebből ugyancsak nem lehet arra következtetni, hogy az ember miként fejlődött szellemileg, a maga gyengeségeivel és képességeivel. S még annál is kevésbé lehet az öröklött javaiból visszakövetkeztetni az ember olyan közös alkotó teljesítményeire, mint a kultúra és társadalom felépítése, a kreativitás és képzelet a művészetben vagy akár a vallási kérdések. „Kozmológiai és genetikai ismereteink és a növények, állat és ember genetikai információinak összefüggései a természettudományok számára semmiféle alkalmas módszert sem nyújtanak arra, hogy vallási kérdéseket megoldjanak.“ Az ember sok tényező „csodaműve“. A professzorasszony azt sürgeti, hogy a humángenetika felismeréseit érthetővé kell tenni mindenki számára. A genetikai információ, a megvalósulás és a test-lélek funkció sokoldalú összjátéka nem maradhat a szakemberek kizárólagos tudása, hanem közvetíteni kell azt az egész társadalomnak. (Christ in der Gegenwart)
|
Új
Ember: ujember@drotposta.hu
|