|
„Nem tétlenségre születtünk…” Tízéves a Magyar Kolping Szövetség Fennállásának tizedik évfordulója alkalmából ünnepi közgyűlést rendezett november 25-én a Magyar Kolping Szövetség a budai ciszterci gimnázium dísztermében, ahol egy évtizeddel ezelőtt a szervezet megalakult. Az egybegyűlteknek volt miért hálát adni. Az 1990 táján újjáalakult egyházi és civil szervezetek között manapság a Kolping egyike legeredményesebb, legaktívabb és legelterjedtebb magyarországi egyesületeknek.
A keresztény szellemi értékeket belevinni a társadalomba szóval és tettel. Az egyház szociális tanításának útmutatásait követve felelősséget vállalni a politika világában is. Ezek azok a feladat, amelyeket boldog Kolping Adolf a múlt században élt német pap az általa kezdeményezett katolikus legényegyleti mozgalom elé tűzött. Az ő nyomdokain a XX. század első felében hazánkban igen erős egyleti élet alakult ki, amelyet a kommunista hatalomátvétel derékba tört. A parázs azonban a hamu alatt nem aludt ki. S amint lehetett, a rendszerváltozáskor a német Kolping családok életét jól ismerő Lang György, a szövetség világi elnöke és Bolberitz Pál főprézes vezetésével megkezdték a magyar Kolping élet újjászervezését.
Eredményes munkát végeztek, amelyet a tízéves jubileum alkalmából igen magas kitüntetéssel ismert el a Magyar Köztárság elnöke is, aki Lovagkereszttel tüntette ki Lang Györgyöt, az érdemrendet a közgyűlésen Harrach Péter miniszter adta át. Adolf Kolpingot II. János Pál nem véletlenül avatta boldoggá éppen a Rerum novarum 100. évfordulóján. Kolping ugyanis munkásságával egyik előfutára volt XIII. Leó szociális tanításának. Az általa indított egyleti mozgalom - melynek egyik jelszava: „Nem tétlenségre születtünk“, hamar meghonosodott hazánkban. 1856-ban személyesen is ellátogatott Magyarországra, és még abban az évben megalakult az ő útmutatásait követő első helyi egyesület. 1946-ban 200 helyi szervezetüket oszlatta fel a hatalom. „A Kolping” ma már ismét behálózza szinte az egész országot. Közel száz egyesületük működik egyházközségi keretek között. Legtöbb a Dunántúlon és az ország északi részében, de a Tiszántúlon is találunk Kolping-családokat. Az egyetlen egyházmegye, ahol nem létezik egyelőre Kolping-család, a kalocsa-kecskeméti. A Kolping-mozgalom jellegzetes vonása, hogy rendkívül gyakorlatias, és hogy az egyház szociális tanításának népszerűsítését és a mindennapi életben tettekre váltását tekinti alapvető feladatának. Kiváló szakiskolákat tart fenn, immár ötöt az országban, hátrányos helyzetű gyermekek számára. Családi üdülőket működtet, nagy hangsúlyt fektet az ifjúsági vezetőképzésre, tagjai önművelésére és a jövő családjainak a képzésére, jegyesoktatási tanfolyamokkal. Szekszárdi, esztergomi, gyöngyösi, pétfürdői és budapesti iskoláikban jelenleg több mint 1400 fiatal tanul. Jó munkájukat jelzi, hogy 1999-ben a püspöki kar a Kolpingot egyházi iskolafenntartónak ismerte el, s ez jelentős anyagi könnyebbséget jelent a mozgalomnak intézményei fenntartásában. Vonzó, derűs, imádságos lelkületű és tevékeny közösségek a Kolping családok, amelyeknek tagjai egyének, és nem feltétlenül családok. A helyi közösségeket, egyesületület nevezik családnak, ezzel is jelezve, hogy körükben családias légkör uralkodik. Az ünnepi közgyűlésen jelen volt Karl-Josef Rauber nuncius, Ludvig Zack ausztriai főprézese és Joseph Hosp, az augsburgi egyházmegye prézese. Az ünnepi szentmise főcelebránsa, Seregély István érsek a magyar Kolping Szövetség elmúlt tíz évének érdemeként többek között azt emelte ki, hogy a mozgalom e nehéz átmeneti időszakban ki tudta bontakoztatni és hatékonyan tudta népszerűsíteni sajátos karizmáját, és a magyar valóságban két lábbal jelen volt, de sohasem csúszott el semmilyen szélsőség irányában. Szerdahelyi Csongor
A magyar kultúráért Pro Cultura Hungarica-emlékplakettet adott át Heinrich Festing pápai prelátusnak, a Német Kolping Szövetség elnökének november 22-én Semjén Zsolt helyettes államtitkár. A magyar Kolping újjászervezésében, továbbá a szervezet nemzetközi kapcsolatainak kialakításában Heinrich Festingnek jelentős szerepe volt, és sok tekintetben neki köszönhető, hogy a magyar Kolping Szövetség – mint a Magyar Katolikus Legényegylet jogutódja – az elmúlt tíz évben népszerűsíteni tudta a keresztény társadalmi tanítást, és megindította a katolikus szakoktatást. A zászló A Kolping mozgalomban jellegzetes fekete-narancssárga zászlójának jelentése: a fekete a komolyság, a narancssárga az öröm színe. E két tulajdonság jellemzi a jó keresztény egyesületet. A K-betű az alapító monogramja. Boldog Kolping Adolfot az egyház december 4-én ünnepli.
|
Új
Ember: ujember@drotposta.hu
|