Egy bátor lépés évfordulója

Ötvenéves a nyíregyházi szeminárium és főiskola

Egy bátor, félelmet nem ismerő kezdeményezés eredményeképpen indulhatott meg az első tanév 1950 őszén a nyíregyházi görög katolikus szemináriumban és papnevelő intézetben. Alig két hónappal a magyar szerzetesek elhurcolása, néhány héttel a püspöki karra kényszerített „megegyezés” után Dudás Miklós görög katolikus püspök szemináriumot alapított Nyíregyházán. Nem kérelmezett, nem tájékozódott és tapogatózott a dolog realitását illetően, hanem levélben bejelentette az akkori kultuszminiszternek, hogy megalapította az intézményt. A bátor indításról, a hősiesnek mondható kezdeti időkről és a fél évszázados intézmény máig tartó és a jövőre irányuló történetéről emlékeztek meg kétnapos konferencia keretében Nyíregyházán, a Hajdúdorogi Görög Katolikus Egyházmegye püspöki székhelyén.

A konferenciát megnyitó Keresztes Szilárd püspök személyes élményeket idézve szólhatott a kezdetekről, hiszen ő maga az indulás évétől a szeminárium növendéke volt. A város és a megye vezetői elmondták: az intézmény sokáig szinte ismeretlenül működött a városban, amelynek első felsőfokú tanintézete volt, az utóbbi tíz évben azonban komoly elismerést vívott ki magának.

A nemzetközi konferencia előadói (köztük Ternyák Csaba érsek, a Papi Kongregáció titkára, Hector Wall SJ, a pápai Keleti Intézet rektora, Erdő Péter püspök, a PPKE rektora, Bíró László püspök, a Központi Szeminárium rektora, Bohács Béla, az eperjesi görög katolikus szeminárium elöljárója, Pirigyi István, Oláh Miklós, Janka György nyíregyházi teológiai tanárok, Adriányi Gábor bonni történészprofesszor, a debreceni egyetem és a nyíregyházi tanárképző főiskola tanárai) a papi hivatás lényegéről, a felsőoktatás helyzetéről és történetéről, a hazai és a nyolcvan éve elszakított országrészeken folyó görög katolikus papnevelés múltjáról és jelenéről szóltak előadásaikban.

A Szent Atanáz nevét viselő nyíregyházi szeminárium történetét a főiskola folyosóin elhelyezett tárlókban látható fotók és dokumentumok is segítettek felidézni: ott látható Dudás püspök „alapítólevele”, az öt évtized jelentős pillanatait őrző fényképek, a kézzel másolt teológiai jegyzetek. És sok más érdekes dokumentum között egy kétszázkilenc nevet tartalmazó névsor: ennyi papot adott a magyarországi görög katolikusságnak az ötven éve működő intézmény.

1990-ben már tíz határontúli magyar növendék is érkezett az intézetbe, ahol azóta folyamatosan tanulnak a szomszédos országok görög katolikus egyházmegyéiből érkezett magyar kispapok. 1991-ben a főiskolán megkezdte működését a levelező tagozat, egy évre rá pedig a Bessenyei György Tanárképző Főiskolával közösen indították meg a hittanári szakot. 1995-ben a Szent Atanáz Hittudományi Főiskola affiliálódott a római Pápai Keleti Intézethez — ami az itt folyó képzés színvonalának elismerését is jelenti. S azt, hogy az itt szerzett diplomát a világ öszszes katolikus egyetemén elfogadják. A továbblépés útját is kijelölték: a várostól kapott telken hamarosan megkezdődik az egyetemmé fejlesztendő főiskola új épületének építkezése.

A konferencián elhangzott előadások közül a legnagyobb hatást vitathatatlanul a határainkon kívüli görög katolikusság hősies helytállásáról szóló beszámolók tették a hallgatóságra. Az illegalitásban, az üldöztetésben is igyekeztek kitartani, elpusztításra, kihalásra ítéltetve a jövőre tudtak gondolni, készek voltak a legsúlyosabb áldozatot is vállalni.

Az ötvenedik évfordulón adták át először a főiskola alapította Szent Atanáz-díjat. A két első kitüntetett: Hollós János, az egyházjog és Pirigyi István, az egyháztörténet tanára.

K.T.

Aktuális Archívum Fórum Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu