|
Börtönlelkészi szolgálat Munka- vagy megbízási szerződés a lelkészekkel A magyar börtönökben, várbörtönökben szinte az államalapítás óta, különösen a polgári átalakulás 1856-tól kezdődő börtönépítései után jelen voltak a papok, szerzetesek, lelkészek, a női börtönökben az apácarendek tagjai, akik részt vettek a fogva tartottak vallásgyakorlási igényeinek kielégítésében, egészségügyi ápolásában, személyiségük pozitív irányú változtatásában. Elsőként egy 1874-ben kiadott igazságügy-miniszteri rendelet határozta meg, hogy a lelkészeket a királyi főügyész bízza meg a börtönben végzendő lelkészi teendőkkel, majd 1887-ben hozták létre a „fegyintézeti lelkészséget”. A fegyintézeti lelkészség 1887-től egészen 1949-ig folyamatosan működött. A rendszerváltásig — az 56-os forradalom rövid időszakát leszámítva — nem volt lehetőség a fogva tartottak vallásgyakorlására. 1990-ben rendelet szabályozta a büntetés-végrehajtási intézeteken belül az istentiszteletek, vallási rendezvények megtartásának rendjét. A jogszabály engedélyezte, hogy a fogva tartottak a vallásuk gyakorlásához könyveket, kegytárgyakat tarthassanak maguknál. A lelkészek az egyházi elöljáró megbízólevelével léphettek be az intézetekbe, és a fogva tartottak a lelkészekkel ellenőrzés nélkül tarthattak kapcsolatot. A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló (1995 évi CVIII.) törvény előírta, hogy a büntetés-végrehajtási intézetekben minden elítélt számára lehetővé kell tenni, hogy az egyház lelkészének, illetőleg más képviselőjének gondozásában részesülhessen, és az istentiszteletre önként jelentkezők részvétele — az intézet rendjét, biztonságát veszélyeztető, magánelzárást töltő elítélteket kivéve — nem korlátozható. Meghatározta a jogszabály azt is, hogy az intézetek kötelesek elősegíteni az egyházak szociális, gondozói tevékenységét, a fogva tartottak szabadulásra való felkészítéséhez nyújtott szolgálatait. Napjainkban a Magyar Köztársaság 31 büntetés-végrehajtási intézetében, a BV Központi Kórházában, az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben elsősorban a hazai történelmi egyházak (a katolikus, a református, az evangélikus és a zsidó), továbbá más államilag elismert egyházak tagjai folytatnak börtönpasztorációs tevékenységet. A fogva tartottak hitéletében jelentős szerepet vállalnak a különböző társaságok, missziók is (pl. Testvéri Börtöntársaság, Mécses Magyar Börtön-pasztorációs Társaság, Evangéliumi Börtönmisszió). Bár az utóbbi időszakban a több mint tizenötezer fogva tartott személy közül a legtöbben a katolikus, református, evangélikus vallások iránti igényüket jelezték, a tapasztalat az, hogy a nem történelmi egyházak, vallások képviselői jelennek meg gyakrabban az intézetekben. Ezen tapasztalatok alapján az Igazságügyi Minisztérium és a büntetés-végrehajtási szervezet illetékesei tárgyalást kezdtek a négy magyarországi történelmi egyház vezetőivel. Ennek eredményeként az ország tizennégy országos hatáskörű fegyházában és börtönében, illetve regionális intézetében főállású, köztisztviselői jogállású lelkészek működnek, tizenhét helyen pedig kisegítő lelkészek teljesítenek szolgálatot. A büntetés-végrehajtási intézetekben főállásban nyolc katolikus és öt protestáns lelkész, valamint egy — az ország összes intézetére hatáskörrel rendelkező — rabbi, a megyei intézetekben pedig félállásban tizenegy katolikus és hat protestáns lelkész működik majd. A lelkészekkel munka-, illetve megbízási szerződést kötnek, a lelkészek működési költségeit is a büntetés-végrehajtás biztosítja. A vallásszabadság jegyében a hazánkban bejegyzett többi egyház sincs kizárva a szolgálat munkájából, az ő tevékenységüket azonban a főállású és a kisegítő lelkészek koordinálják majd. Valamennyi büntetés-végrehajtási intézetben máris kialakítottak az egyházi szertartások megrendezésére alkalmas helyiségeket, az egyházak pedig sok kegytárgyat, kiadványt ajándékoztak a büntetés-végrehajtási intézeteknek. Szeptember 27-28-án konferenciát tartottak Igalon a Büntetés-végrehajtás Továbbképzési és Rehabilitációs Központban a kinevezett börtönlelkészek tájékoztatása céljából a magyar büntetés-végrehajtás helyzetéről, időszerű feladatairól, az igényekről, a munkamódszerről. (-th)
|
Új
Ember: ujember@drotposta.hu
|