A fő irányok kialakultak

Az Egyházi Ideiglenes Munkacsoport, amely tavaly novemberben jött létre, idei negyedik ülését tartotta október 5-én. Egyházi kezdeményezést követően Stumpf István kancelláriaminiszter alakította meg a munkacsoportot, amely a kormány és az egyházak kapcsolattartásának egyik fóruma lett. A mostani találkozón a négy történelmi egyház képviselői között katolikus részről Seregély István egri érsek, a püspöki konferencia elnöke, Veres András segédpüspök, a konferencia titkára, Németh Emma gazdasági főtanácsadó és Horváth Lászlóné gazdasági osztályvezető vett részt.

A kormány oldaláról Balog Zoltán miniszterelnöki főtanácsadó és Semjén Zsolt helyettes államtitkár összegezte a munkacsoport októberi ülésén érintett témákat. Ezek szerint a Vatikán és a magyar kormány között 1997-ben létrejött megállapodás tartalma és a magyar jogszabályok közötti összhang megteremtését célzó vatikáni, magyar állami és egyházi tagokból létrehozott vegyes bizottság egyelőre befejezte munkáját. Erre azt követően került sor, hogy a nemzetközi szerződésből következő oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális és pénzügyi jogharmonizációs ágazati feladatok és módosítások érdekében megtette a szükséges lépéseket. Ennek eredményeképpen a vatikáni szerződés és a hazai jogszabályok „betű szerint” egyezni fognak. Semjén Zsolt szerint ez nemcsak a katolikus egyház és az állam együttműködését segíti, hanem mintául szolgál az állam és a többi egyház viszonyának alakításához is.

Ami az egyház állami támogatását illeti, Balog Zoltán úgy vélte: nem lehet ezt egy konkrét összegben meghatározni. A különböző feladatok finanszírozása ugyanis más és más tárcák költségvetésében jelenik meg, s az is kérdés, hogy például az egyház közoktatási tevékenységének anyagi biztosítása vagy az egyházi műemlékek felújításának támogatása egyház-finanszírozásnak minősül-e. A munkacsoport tovább elemezte a jövedelemadó egy százalékának egyházi célra történő felajánlása kérdését. A cél világos: olyan megoldást kell találni. ami reálisan tükrözi az egyház társadalmi értékét és elfogadottságát, ugyanakkor tartósan biztosítja szabad működését. A jelenlegi rendszer nem felel meg tökéletesen e szempontoknak, a jobb megoldást az egyházak és a kormány közösen keresik. Valószínű, hogy a jövőben a száz forintnál kisebb összegű egy százalék is felajánlható lesz, azt viszont csak fontolgatják, hogy a felajánlók létszáma is valamiképpen befolyásolja az adott egyháznak juttatható összeg nagyságát.

Az egyházi ingatlanokkal összefüggésben elhangzott, hogy míg az előző kormány idején összesen ezer ingatlan került vissza az egyházhoz, a jelen periódusban már ezerhétszáz ügyben született határozat. Ezzel az ingatlanrendezés jogi értelemben lezártnak tekinthető, s 2011-re minden rendezésre váró, ingatlanokkal kapcsolatos ügy megoldhatóvá válik.

A munkacsoport mostani ülésének témái — ilyen például az étkezési hozzájárulás vagy a fogyatékosok támogatásának konkrét kérdései — azt jelzik, hogy állam és egyház együttműködésének fő irányai kialakultak, egyes részletek tisztázását kell időről időre elvégezni. Seregély István érsek, is megerősítette ezt, amikor a többi jelenlevő egyházi képviselő egyetértését bírva elmondta, hogy az egyházi tevékenység 1990 óta egyre kedvezőbb körülmények között folyik, az állam elismeri és támogatja az egyház által végzett közszolgálati tevékenységet, s egyetértés mutatkozik abban, hogy a történelmi egyházak állami szempontból is értékelhető szolgálatot végeznek a magyar társadalomban.

Sz. J.

Aktuális Archívum Fórum Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu