Zarándoknapló

Délután a belvárosban már látható, hogy megérkezett a csoportok egy része is, mert tíz-húsz ember beszélget egymással — magyarul. Betérek a Szent Ágnes-templomba a Piazza Navonán: hatan-nyolcan halkan a rózsafűzért imádkozzák. A más nemzethez tartozó turisták videokamerával, fényképezőgéppel a kezükben mintha furcsállnák, hogy Róma templomaiban a nézelődés mellett imádkozni is lehet.

A falakon kívüli Szent Pál-bazilikában

Október 7., szombat.

Délután a falakon kívüli Szent Pál-bazilikába jön az összes magyar zarándok: mindenki kézbe veszi az Olvasót, az imakönyvet vagy a Zarándok Könyvet, melyet a Makrovilág zarándokutazási iroda adott ki erre az alkalomra. A több ezer magyar megtölti a bazilika főhajóját. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek homiliájában a magyar szentekről beszél. Az egykor királyi családból származókról, s azokról akik a közelmúltban éltek. A mise méltóságteljesen zajlik. Senkit nem zavar a sok turista, elcsöndesednek ők is. A szertartás végén több ezer ember könyörög, hogy Isten tartsa meg Szentatyánkat, Krisztusnak helytartóját, imádkozza a Magyar és a Székely Himnuszt.

Kifelé menet szóba elegyedem néhány zarándokkal: mi késztette az útra őket, miért vállalták az anyagi terhet, a fizikai megpróbáltatást.

Egy idősebb nyíregyházi házaspár mondja: Mindig szerettünk volna Rómába eljönni. A pápát közelről látni. Imádkozni itt, az Örök Városban. Mikor a nemzeti zarándoklatról hallottunk, úgy döntöttünk, ez lesz az idei születésnapi, névnapi és karácsonyi ajándékunk.

Egy idős asszony mondja: Én azért jöttem el, mert könyörgöm a Jóistenhez, hogy a fiam és a felesége térjenek meg. Az unokáim megkeresztelve sincsenek. Holnap, a fatimai Szűz előtt külön fogok könyörögni értük!

Október 8., vasárnap

A Szent Péter téren ezerötszáz püspök vonul a szabadtéri oltárhoz. Körülbelül húsz perc, amíg elfoglalják helyüket. Miseruhájuk világos, bőrük színe különböző. Fekete, sárga, fehér. Ez a világegyház csodálatos keveredése. Jön a pápa, a téren mindenki ujjong. Aztán imádkozunk, megilletődötten hallgatunk. Folyik a szentmise, ezerötszáz püspök a Szűzanya oltalmát kéri a világra, a harmadik évezredre. A szentmise végén nehezen mozdulunk. Szeretnénk ezt a pillanatot megállítani. Jó itt. A világegyház központjában. A pápával. Együtt.

Este hat óra. A Lateráni bazilikát „elfoglalják” a magyarok. Szentmise és virrasztás kezdődik. Szentbeszédet mond Takács Nándor székesfehérvári püspök. A szentmise után imádságok sora következik. Méltóságteljesen, komolyan, zarándokokhoz méltón. Imádkozunk, hogy másnap, a Szent Péter-bazilikában a főoltárnál elmondandó mise is mélyítse hitünket, hogy hazatérve tovább adhassuk azt a töltekezést, amelyet a pápával való személyes találkozás ad majd.

Október 9., hétfő

Délelőtt a Szent Péter-bazilikában Paskai László bíboros, esztergom-budapesti érsek vezetésével a magyar püspökök és papok mondják a misét a pápai oltárnál. A sekrestyébe vezető folyosón magyar nyelvű emléktáblát avatnak, amely arról tudósít, hogy valaha itt állt az a zarándokház, amelyet Szent István, a magyarok királya építtetett az apostolfejedelmek sírjához zarándokló magyarok számára. Az emléktábla tudatja a világgal és tudatosítja bennünk: nem új jövevények vagyunk a keresztény Európában, sem Rómában, ahol a világegyház szíve dobog.

Aktuális Archívum Fórum Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu