Angyalos Boldogasszony Káptalanfüreden

Kezdetben volt a Veszprémi Káptalan tölgyese a Balaton fölé magasodó vöröskő dombon, az akkor még Zala megyei Alsóörs területén. A harmincas években az első nyaralótulajdonosok a Káptalanfüred nevet adták a helynek. Megtelepültek kis pihenőházukba a mariánus ferencesek is. Hamarosan templom építésébe fogtak, de terveiket elsodorta a háború. Csak a ravatalozó és a kripta készült el helyi vöröskőből, mívesen faragott olaszos, árkádos déli homlokzattal. A szentmisék magánháznál voltak, amíg a lelkes hívek nyomására 1956-ban a ravatalozót ideiglenes kápolnává nem szentelték. A hívek buzgón látogatták s közben várták vissza a kényszerűen eltávozott ferenceseket.

A vidék közben Veszprém megyéhez, a nyaralóhely Almádihoz, végül 1991-ben az egyházközség az almádi plébániához került. A kápolnabővítésbe a tevékeny almádi plébános Csoma János atya fogott bele. Elkészült Visy József szobrászművész munkájával a helyhez illő kerti oltár és a kápolnabővítés építészeti tervei. Az építés minden gondja a befejezés örömével együtt azonban már az utódra, Szabó János plébános atyára maradt. Martin Gábor építész kitartott a megkezdett épület mediterrán hangulata mellett. Annak merevségét tördelt vöröskő tömegekkel, kis toronnyal oldotta, ezzel a befejezetlenség látszatát is megszűntetve. A korábbinál egyszerűbb hatású belső térben jól érvényesül a régi kegykép, a fehérmárvány Mária-szobor és a Pintér László által faragott új keresztút szépsége.

Az újraszentelés ünnepe, augusztus 6-án, magasztos, mégis családias volt. Az erdős kápolnakertben Szabó János plébánossal koncelebrált szentmisét mutatott be ferencesként Paskai László bíboros, Kada Lajos érsek, Kovács Bánk mai és Tornyos Kálmán leköszönt tartományfőnök atyák, Korzenszky Richárd tihanyi bencés perjel, Gyűrű Géza kanonok, a káptalaniak évtizedes lelki gondozásáért köztiszteletben álló Körmendy József prépost és a hajlott kora ellenére ma is itt miséző Kögl Lénárd atya, az itt született Bajcsy Géza és a helyhez régen kötődő bencés Romuáld atya. A káptalani, az építésben is önzetlenül segítő almádi és vörösberényi hívekből, a közelben nyaraló családok tagjaiból kamarakórus alakult, mely Nagy Ákos vezetésével Bárdos Missa Tertiáját és Halmos, Dohnányi, Bárdos motettáit énekelte.

M. G.

Aktuális Archívum Fórum Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu