Uj Ember

2000. szeptember 3.
LVI. évf. 36. (2719.)

 

Kedves Olvasóink!

Mostantól nyomtatott lapunk minden száma színes oldalakkal, bővebb terjedelemben és részletes tévéműsorral jelenik meg – változatlan áron!

Főoldal
Lelkiség
Katolikus szemmel
Szabad akarat – gének – nevelés
Mi a „színjáték”?
Alázat és gőg
Egyházi megújulásunk akadályairól
Jézussal az Atyához a Szentlélekben
Élő egyház
Kispap találkozó Kárpátalján
Szent Rókusra emlékeztek Győr-Szigetben
Puszta Sándor emlékszoba Szent István az egyház egységének is jelképe Interjú Angelo Sodano bíborossal, a Szentszék államtitkárával
Ifjúság
„Vezessen Hozzád a szabadság!” Gondolatok Veni Sanctéra
Ne féljetek attól, hogy szentekké váljatok!
Beszámoló a XV. Ifjúsági Világtalálkozóról
Kór-kép (Akinek nem inge...) Rejtvény
Fórum
Szent István ünnepe
J. atya legendáriuma
Érvek, vélemények
Konzervatív, azaz értékmegőrző?
Az ÉS-t tartom a kezemben? A Narancsot? Hozzászólás a Dobszay-vitához
Dogma
Kultúra
Magyar emlékek, szentek nyomában Britanniában
Alapító főszerkesztőnk jubileuma 90 éve született Pénzes Balduin
Tíz mondat a jóságról
Kós Károly: Az országépítő
Pájázat
Ösztöndíj a katolikus fiatalok támogatására Pályázat Szent Imre-ösztöndíj elnyerésére Az 1999/2000 oktatási évre
Mozaik

lléspróféta napján - Új templom a Délvidéken
Az összefogást erősítheti
Mária-virágok
Megszólalt az első magyar katolikus rádió
I. Bartolomaiosz pátriárka és Pityirim metropolita Pannonhalmán
Rejtvény
.

 

Illés próféta napján

Új templom a Délvidéken

Temerinben eredetileg a lourdes-i jelenés századik évfordulójára készült volna a második templom, de csak mostanra, a kettős jubileum évére épült fel. A dél-bácskai nagyközségben, a magyarság legdélibb tömbjében, július 20-án Pénzes János szabadkai megyéspüspök szentelte fel a lourdes-i Boldogasszony tiszteletére. Oly időkben kezdődött a templomépítés, amikor az alapkőszentelés után egy hónappal a község határában hallani lehetett a fegyverek dörgését, amikor nagyon sokan a puszta megélhetésükért, vagy személyes biztonságukért elhagyták a szülőföldet. Amikor innen nem messze templomok pusztultak el, Temerinben templomot kezdtek építeni, a község katolikus magyarsága ezzel is kinyilvánította, hogy ragaszkodik az ősök földjéhez. Az építkezéssel nem álltak le a tavalyi bombázások idején sem.


A Temerini harangszó címoldala az új templommal

Az 1848/49-es szabadságharc és forradalom idején porig égett Temerin. A lakosság elmenekült, és csak a szabadságharc bukása után szállingózott vissza az üszkös romokba. Több éven át dögvész, szárazság, majd rettenetes vihar sújtotta a falut. Ez a múlt század ötvenes éveinek elején, éppen Illés napján történt. Akkor megfogadták, hogy ezt a napot Istenhez fohászkodva minden évben megünneplik. Az ősök fogadalmát azóta minden évben megtartják, legalábbis a templomban megemlékeztek róla. Ezért döntöttek a temeriniek úgy, hogy ha elkészül az új templomuk, azt csakis Illés próféta napján, azaz július 20-án szentelik fel.

A templomépítés gondolata a húszas évek végére vezethető vissza. De sem akkor, sem a későbbi időkben nem építhettek templomot, csak az ideológiai szemléletváltás után foghattak hozzá a Telepnek nevezett városrészben. Eredetileg a lourdes-i jelenés századik évfordulójára, 1958-ra készült volna el, hogy emléktemplomként hirdesse a nép hitét. Ám az akkor az ismert okok miatt nem épülhetett új templom, csak egy lakóház, amit imaháznak használtak. Kilencéves munka után az új templom felszentelésére a 2000. évben, a temeriniek fogadalmi ünnepén kerülhetett sor.

Nagyon sokan érkeztek a templomszentelésre. Kora reggel elindult az Illés-napi menet, s amerre csak elhaladt az új kenyérrel, a testületek lobogói alatt vonulók serege, a templomba sietők közül nagyon sokan csatlakoztak hozzájuk. A Telepre már több mint háromezer ember érkezett.

Pénzes János megyéspüspök a templomudvarban köszöntötte a híveket, majd kinyitották az addig bezárt templom díszes ajtaját, és a főpásztor ünnepélyesen átadta a kulcsokat Szungyi László helybéli plébánosnak. Ezt követően a népet a templomba hívta. A vendégek között volt Tóth János, Magyarország belgrádi nagykövete, a testvéregyházak és a közélet képviselői, a testületek tagjai, a cserkészek, a magyar ruhába és népviseletbe öltözöttek, majd végül elfoglalta helyét a hívők sokasága is.

(G.B.)

Aktuális Archívum Fórum Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu