|
|
Ötvenhárom év után ismét százezer zarándok a Szent Jobb-körmeneten A magyar millennium és az egyetemes Szentév számokban is kifejeződő csúcspontja augusztus 20-a volt. Rómába kétmillió zarándok érkezett a világ százhetven országából az ifjúsági világtalálkozóra. A világsajtó a történelem legnagyobb zarándoklataként adott hírt az eseményről. A magyar millennium főünnepén, a Szent Jobb-körmeneten pedig több mint százezer hívő vett részt a Kárpát-medence minden részéről. A budapesti eseményről a római Zenit hírügynökség tudósítója azt jegyezte fel, hogy legutóbb ötvenhárom éve volt ilyen nagyszabású körmenet Magyarországon, Mindszenty bíboros vezetésével.
A két kivételes eseményt az is összekapcsolta, hogy mindkét helyszínen a pápa szólt az egybegyűltekhez. Rómában személyesen, hazánkban pedig Angelo Sodano bíboros-államtitkár, pápai legátus közvetítésével ismerhettük meg a Szentatya üzenetét a szentmise homíliájaként.
A Szent István-bazilika főbejárata előtt felállított oltárnál a pápai legátust a magyar püspöki kar tagjai vették körül, csak azok hiányoztak, akik a római ifjúsági találkozón vettek részt. Az oltártól jobbra a nagy számú papság (Paskai László bíboros személyes meghívót küldött valamennyi magyar lelkipásztornak), jobbra pedig a szerzetesnők népes csapata foglalt helyet. Az oltár közelében vettek részt a szertartáson a keresztény testvéregyházak küldöttségei is, élükön I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárkával.
A hívek élén az első sorokban jelen volt Mádl Ferenc köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, a kormány számos tagja, parlamenti képviselők, a lovagrendek, valamint a diplomáciai testület tagjai. A tágas tér, valamint a környező utcák is szűknek bizonyultak e napon az egyházközségenként és a lelkiségi mozgalmak képviseletében érkezett hívők befogadására.
A szentmise előtt körmenetben hozták ki a bazilikából a szabadtéri oltár elé államalapító királyunk ereklyéjét. A budapesti Szent István-bazilika, amely 1993 óta társszékesegyház is, a millennium alkalmából újabb nagy lépést tett a teljes megújulás felé. Jelentős állami támogatással az ünnepre megfiatalodott homlokzata, a nagyszerű templom a csúf állványerdő mögül előlépett eredeti, hívogató szépségében. Az új homlokzatot a pápai legátus áldotta meg. A szentmise bűnbánati részében az ezer esztendő számtalan vétkéért is bocsánatot kért e napon a magyar egyház. Szent István sziklára építette házát II. János Pál pápa üzenetének első mondatait Sodano bíboros magyarul olvasta fel, majd Seregély István folytatta Őszentsége szavainak ismertetését. Üzenetének legfontosabb gondolatai a következők voltak:
Magyarország a kereszténység védőbástyája volt a tatárjárás és a törökvész ellenében, azonban hosszú és dicsőséges múltjából nem hiányoznak a sötét árnyak sem. Volt része a meghátrálás és a vereség keserű tapasztalatában, amelyet feltétlenül kritikai vizsgálat alá kell venni, hogy az megvilágítsa a felelősség kérdését, végső soron pedig arra indítson bennünket, hogy az Isten irgalmasságához forduljunk. Szent István király államát a keresztény értékek biztos sziklájára akarta építeni, és ezért óhajtotta a királyi koronát elődöm, II. Szilveszter pápa kezéből elnyerni. Így tudott a magyar nemzet Szent Péter székével mélységes egységben élni, és szorosan kapcsolódni a többi európai országhoz. Bármely olyan kísérlet, amely ki akarja törölni vagy semmibe akarja venni az Istenre irányuló kitörölhetetlen vágyunkat, lefokozza és elnyomorítja az ember eredeti állapotát. A hívő ember mindennek tudatában van, és erről tanúságot kell tennie a társadalomban, hogy ezáltal is az ember igazi ügyét szolgálja. Sajnos az utóbbi két nemzedék életében nem mindenkinek volt lehetősége arra, hogy megismerje Jézus Krisztust, a mi Megváltónkat. Ez az időszak megpróbáltatásokkal és szenvedésekkel volt terhes. Most rátok, magyar keresztényekre vár a feladat, hogy minden polgártársatokkal megismertessétek Megváltónk igazi arcát. Szent királyotoktól nemcsak a királyi koronát örököltétek. Rátok hagyta szellemi végrendeletét is, az alapvető és megsemmisíthetetlen értékek örökségét: az igazi sziklára épített házat. Mindig aktuális marad, amire a Szent Király fiát emlékeztette: „...az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsd, és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak.” Előrelátó ez az intelem. Egy modern állam eszméjét vázolja fel, Krisztus Evangéliumának a fényében. Isten iránti hálaadó lelkülettel fogadjátok az élet ajándékát, és rendíthetetlen bátorsággal védelmezzétek szent mivoltát, a fogamzástól kezdve egészen természetes végéig. Legyetek tudatában a család központi szerepének a rendezett és virágzó társadalom érdekében. Csak az egészséges és szilárd családokra épülő nemzet képes fennmaradni és nagy történelmet írni, erről tanúskodik a ti múltatok is. Ne hiányozzék a jóakarat a magyar katolikusok körében, hogy a többi keresztény felekezet tagjaival őszinte ökumenikus kapcsolatokat ápoljanak, hogy az Evangélium hiteles tanúi legyenek. Ezer évvel ezelőtt a kereszténység még nem volt megosztva, ma pedig egyre sürgetőbb módon jelentkezik annak igénye, hogy helyreálljon a teljes egyházi közösség minden Krisztus-hívő között. Mozdítsatok elő és támogassatok minden olyan kezdeményezést, amely az egyetértést és az együttműködést szorgalmazza, akár a nemzeten belül, akár a szomszéd népekkel. Együtt szenvedtetek a megpróbáltatás hosszú időszakaiban, amelyek rátok és a többi népekre nehezedtek. A béke és az egyetértés minden jónak a forrása lesz számotokra.
Szent István a keleti egyház szentje is
A pápa üzenete után a hívek közös könyörgése egy-egy magyar, olasz, német, görög, horvát, szlovák és orosz nyelvű fohászból állt, mintegy összefoglalva azokat a kulturális és egyházi hatásokat, amelyek az elmúlt ezer esztendőben a magyarságot érték. Ezt követően Paskai László – ünnepélyesen megismételve Szent István tettét – az országot a Magyarok Nagyasszonya oltalmába ajánlotta: „Légy minden ügyünkben szószólónk Szent Fiadnál, hogy az ő akarata szerint rendezzük életünket!” A millenniumi Szent István-nap egyik legemlékezetesebb pillanata volt, mikor I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka kihirdette az egybegyűltek előtt, hogy első királyunkat és Hierotheosz térítő püspököt az ortodox egyház ezentúl szentként tiszteli. Együtt a Szent Korona és a Szent Jobb A szentmisét követően Angelo Sodano vezetésével elindult a körmenet a József Attila utca – Bajcsy-Zsilinszky út – Alkotmány utca érintésével a Kossuth térre. Miután elhelyezték a Parlament lépcsőjén a Szent Jobbot, Paskai László bíboros szólt a körmenet megszokott útvonalától való eltérés jelentőségéről: „Ennek az útnak jelképes jelentése van. Az országépítés munkája ma elsősorban a Parlamentben történik. Ezért első királyunk munkájának folytatói közt van az ország kormányzásának a jelvénye, a Szent Korona, és a körmenet végén rövid köszöntés idejére a korona mellett helyezzük el a Szent Jobbot. Ez emlékeztet ezeréves múltunkra, történelmünkre, kultúránkra, nemzeti értékeinkre. Felhívás, hogy az állami feladatok teljesítése és egyházaink szolgálata szorosan összetartozik a nemzet életében. Indítsa az Ország Házában dolgozókat arra, hogy – személyes beállítottságtól függetlenül – az egyéni érdekek kísértésének a leküzdésével mindig a közjó munkálói legyenek, történelmi felelősségük tudatában. Mi hívő emberek pedig buzgó lélekkel kérjük, hogy az ebben a házban dolgozókat segítse Isten bőséges áldása, Szent István közbenjárása a magyar jövő eredményes építésében.“ A Szent Korona és a Szent Jobb jelenlétében így vált ismét emlékezetes esemény színterévé, a nemzet templomává a Parlament előtti tér, ahol 1956-ban sorsdöntő események történtek, és ahonnan hét éve temettük azt a magyar államférfit, akinek hitvallása így hangzott: „Keresztény Magyarországot akartam, mert csak annak van jövője.”
Szerdahelyi Csongor Fotó: Cser István
|
Új
Ember: ujember@drotposta.hu
|
||||||
