Uj Ember

2000. szeptember 3.
LVI. évf. 36. (2719.)

 

Kedves Olvasóink!

Mostantól nyomtatott lapunk minden száma színes oldalakkal, bővebb terjedelemben és részletes tévéműsorral jelenik meg – változatlan áron!

Főoldal
Lelkiség
Katolikus szemmel
Szabad akarat – gének – nevelés
Mi a „színjáték”?
Alázat és gőg
Egyházi megújulásunk akadályairól
Jézussal az Atyához a Szentlélekben
Élő egyház
Kispap találkozó Kárpátalján
Szent Rókusra emlékeztek Győr-Szigetben
Puszta Sándor emlékszoba Szent István az egyház egységének is jelképe Interjú Angelo Sodano bíborossal, a Szentszék államtitkárával
Ifjúság
„Vezessen Hozzád a szabadság!” Gondolatok Veni Sanctéra
Ne féljetek attól, hogy szentekké váljatok!
Beszámoló a XV. Ifjúsági Világtalálkozóról
Kór-kép (Akinek nem inge...) Rejtvény
Fórum
Szent István ünnepe
J. atya legendáriuma
Érvek, vélemények
Konzervatív, azaz értékmegőrző?
Az ÉS-t tartom a kezemben? A Narancsot? Hozzászólás a Dobszay-vitához
Dogma
Kultúra
Magyar emlékek, szentek nyomában Britanniában
Alapító főszerkesztőnk jubileuma 90 éve született Pénzes Balduin
Tíz mondat a jóságról
Kós Károly: Az országépítő
Pájázat
Ösztöndíj a katolikus fiatalok támogatására Pályázat Szent Imre-ösztöndíj elnyerésére Az 1999/2000 oktatási évre
Mozaik

lléspróféta napján - Új templom a Délvidéken
Az összefogást erősítheti
Mária-virágok
Megszólalt az első magyar katolikus rádió
I. Bartolomaiosz pátriárka és Pityirim metropolita Pannonhalmán
Rejtvény
.

 

„Vezessen Hozzád a szabadság!”

Gondolatok Veni Sanctéra

A tanév elején azt a Lelket hívjuk, aki nem a szolgaság, hanem a szabadság lelke. Emberi méltóságunk szabadságunkra épül, úgy, ahogy Madáchnál az angyalok kórusa énekli: „Szabadon, bűn s erény közt / Választhatni, mily nagy eszme, / S tudni mégis, hogy felettünk / Pajzsul áll Isten kegyelme.” Ha szeretnénk egyre szabadabbá válni, vállalnunk kell a lelki szabadságharcot. Egy percre sem szunnyadhatunk el, mert ahogy a liliputiak az alvó Gullivert kis köteleikkel földhöz pányvázták, mi is hasonló veszélynek vagyunk kitéve. A Sátán, a „Világosság angyala” miközben a szabadság illúzióját ébreszti bennünk, alattomosan a semmi, a halál felé terel minket. Tartsuk erősen a hit pajzsát, hogy erről a Kísértő nyilai visszapattanjanak. Ragaszkodjunk Jézus és az Egyház tanításához, amelyből most hármat idézek útravalónak:

AZ IGAZSÁG SZABADDÁ TESZ TITEKET” (Jn 8,32).

Sokszor halljuk, és valóban úgy van, hogy a tudás hatalom; szükséges ahhoz is, hogy jobban szolgálhassuk testvéreinket. De az igazság legértékesebb gyümölcse a szabadság. A keresztény világnézet szabadította fel az embert a természet kutatására, félresöpörve a babonás félelmeket. Szűk látókörünkből Isten üzenete szabadít fel, elénk tárva, hogy nem csak a Föld, hanem az Ég gyermekei is vagyunk. Krisztus megismerése pedig reménnyel tölt el, hogy mindig van lehetőségünk a bűneinktől való szabadulásra, mindig tudunk újrakezdeni, csak őszintén vállaljuk az igazságot, vállaljuk tetteinket, tudjuk kimondani: „Uram, vétettem ellened, bocsáss meg nekem.” Szabadság Lelke, adj tisztánlátást és bátorságot, hogy belássam, megbánjam bűneim, s mindig megszabaduljak a gonoszság kötelékeitől!

SZABADSÁGODDAL KÉTféleképp ÉLHETSZ: VÁLASZTÁSSAL ÉS ÚGY, HOGY HŰSÉGES VAGY DÖNTÉSEIDHEZ.

Törekedj arra, hogy valóban szabadon válassz! Milyen döbbenetes a pogányok erkölcsi lecsúszása: megtagadták Istent, s ezért ki lettek szolgáltatva alantas ösztöneiknek. Ne engedd, hogy szabadságodtól megfosszon ösztönösséged vagy a közvélemény, ragaszkodj ahhoz, hogy csak tiszta forrásból oltod szomjadat! Szerezz erkölcsi állóképességet, mindennap mondj le valami jóról, s akkor ellen tudsz állni a jó álarcában jelentkező rossznak is. Nagy hatalom az imádság, de maga Jézus tesz tanúságot arról, hogy a gonosztól csak böjt és imádság által szabadulhatunk meg (Mk 9,29). Ne feledd, hogy csak addig vagy szabad, amíg semmi nem tud eltéríteni az egyszer meghozott döntésedtől, tehát amíg a hűség útját járod. Kitalálhatsz bármilyen mentséget, mesét, de egyre nyomasztóbb a hazugság, a hűtlenség terhével járni az élet útját. Értelem Lelke, add, hogy mindig meg tudjam különböztetni a szabadságot a szabadosságtól!

HA A JÓT VÁLASZTOD, EGYRE SZABADABB LESZEL; HA A ROSSZAT, ELVESZíTED SZABADSÁGOD.

Nem lehet büntetlenül mindent kipróbálni. A bűn következtében terhelődik képzeleted, lelkiismereted, s csak későn veszed észre, hogy börtönöd vasajtaja rád záródott. Isten soha nem engedi, hogy erődön felüli kísértés érjen; egyedül te vagy a felelős, ha ismételt figyelmeztetései ellenére csapdába sétálsz. Ha például nem tudsz ellenállni annak, hogy a kábítószert kipróbáld, minden sejtedre rákattan egy bilincs. (Az orvosok ezt sejthez kötött hiányérzetnek nevezik.) Mivel a bűn akaraterődet is gyöngíti, egyre kisebb az esélyed, hogy kiszabadulj az ellenség gyilkos szorításából. Az egyetlen sikeres taktika, ha kezdetben ellenállsz; ne hidd, hogy így bármit elveszítesz. A Kísértőnek szegezd neki Loyolai Szent Ignác szavait: „Távozz tőlem, tudom, hogy be akarsz csapni! Te nem adhatsz egy csöppnyi boldogságot, békességet sem, te csak megfoszthatsz ezektől; te kezdettől fogva hazug és gyilkos vagy!” Jó tanács Lelke, vezess mindig az igaz úton!

A tanév tehát nemcsak tudást kínál nekünk, hanem nagyobb szabadságot is. Nemcsak földi boldogulásunkban segít, hanem gyarapodhatunk szabadságunkban, az isteni életben is. Éltető Lélek, teremts bennem új szívet, újítsd meg a föld színét!

Farkas István piarista

Aktuális Archívum Fórum Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu