Szent Erzsébet-emlékek nyomában itthon és külföldön (16.)

Virágok és templomok Belgiumban és Hollandiában

Az Alpok hegyvonulatában megcsodált két kisebb országból: Liechtensteinből és Svájcból utazzunk most északabbra és nyugatabbra. Európa olyan vidékén járunk, ahol a tiszteletet parancsoló hegycsúcsok helyett élénkzöld színű, sík mezőket látunk, a műemlékekben - és virágokban - szintén bővelkedő városok mellett. Most az egykori Németalföldre, a kontinens ugyancsak szerényebb méretű - de az alpesi országokhoz hasonlóan gazdag - két államába: Belgiumba és Hollandiába látogatunk.

A Szent Mihály-katedrális Brüsszelben (Fotó: Messik Miklós)

S hogy milyen gazdag ez a vidék a magyar vonatkozásokban, emlékekben - a katolikus és protestáns magyar szervezeteket is beleértve - az a történelmet ismerő olvasóink számára nem is lehet kétséges.

II. Lajos magyar király és Magyarországi Mária alakja a templom üvegablakán (Fotó: Messik Miklós)

Ha e tájak magyar emlékei a német itáliai, vagy francia területek bőségével nem is vetekedhetnek, azért itt is fel-feltűnik a Szent Erzsébet-ábrázolások egy-egy gyönyörű példája, amelyek közül néhányra most különösen is felhívjuk a figyelmet.

Az Église Sainte Elisabeth domborműve Antwerpenben (Fotó: Golarits István)

Belgium fővárosának szívébe érkezve a magyar utazó azonnal - szinte elkerülhetetlenül - két magyar emlékkel találkozhat. A Szent Mihály- és Szent Gudula-katedrális (Cathédrale des SS. Michel-et-Gudule) külső homlokzata és tornyai gótikus részleteinek megtekintése után a katedrálisba belépve a főhajó, az oltár, a mellékoltárok szépsége ejtheti ámulatba honfitársainkat. De ez még korántsem jelenti az itt fellelhető szépségek tárházának teljességét: a boltívek, faragások, festett és kirakott üvegképek is mind mesterművek. A bal oldalkápolnában a hatalmas üvegablakok mint óriás festmények tárnak elénk egy-egy történelmi jelenetet. Az ablakok egyikén feltűnik a Mohácsnál elesett II. Lajos magyar király és hitvese, Mária van Hongarije, azaz Magyarországi Mária térdeplő alakja. A mohácsi vész tragédiája - férje halála - után Mária királyné Magyarországot elhagyva Németalföld (Belgium, Hollandia) kormányzója lett. Uralkodásának negyedszázadnyi időszaka alatt (1531-1555) virágzott a kormányzóság. (Itt megjegyezzük, hogy a holland királynő például Árpád-házi rokoni kapcsolatával, így Szent Erzsébettel való rokonságával is dicsekedhet.)

A Sint-Lambertuskerk Erzsébet-szobra Helmondban (Fotó: Golarits István)

A brüsszeli Szent Mihály- templomból kilépve alig száz méterre, egy szép téren - útban a nevezetes főtér "csipkeházai" felé - a belga királyságban is megbecsült világhírű magyar zeneszerző, Bartók Béla szobrával találkozunk. (A Place de l´Espagne-on, a Spanyol téren emelt szobor Varga Imre alkotása.) A belga főváros magyar emlékei között feltétlenül meg kell említenünk az 1848-as nyugat-európai magyar emigráció egyik központi alakjának, nagy "összekötő és levelező" írójának, Jósika Miklósnak a nevét. Egykori lakhelye felkereshető a rue Alphons-on.

A Grote Kerk oltárrészlete Hilversumban (Fotó: Golarits István)

A fővárosból most induljunk nyugati irányba - eredeti célunknak megfelelően - a Szent Erzsébet-ábrázolások nyomában.

Brüsszelből kiindulva sok turista választott úti célja a tengerpart, Oostende - az angliai átkelés szándékával. Két, műkincsekben igen gazdag város esik útba: az oly gyakran "Észak Firenzéjének" titulált Gent és az "Észak Velencéjének" nevezett Brugge.

Amikor évekkel ezelőtt megálltam Brugge-ben, Flandria északi központjában, a műemlékek, a templomok vonulata valóban lenyűgöző hatást gyakorolt rám. Valamiféle "díszletváros" látványát nyújtja az utazónak a kép, a csatornapartról a Szent Katalin-kaputól visszatekintve, a Sint Katelijnestraat és a Mariastraat vonalán pihentetve szemünket.

Utóbbi főútvonal jobb oldalán a gótikus Miasszonyunk-templom, bal oldalán pedig a XI. században (!) alapított, nevezetes Szent János (Sint-Janshospitaal) Kórház emelkedik, a múzeum, a kolostor és kápolna épületegyüttesével. Itt található a híres Memling Gyűjtemény, a flamand primitív festészet - német eredetű - nagy alakja, Hans Memling műveivel.

A gyűjtemény egyik éke az Orsolya-ereklyetartó. Képeket mutat a burgund korból, egy gótikus templom főhajójának mintegy hordozható változataként. Az egyik sarokszobor nekünk különösen érdekes: hiszen II. András magyar király leányát, Magyarországi Szent Erzsébetet ábrázolja.

"Zarándoklatunkat" folytatva térjünk ismét keleti irányba - Gent útbaejtésével - a belga világvárosba: Antwerpenbe, Belgium legnagyobb kikötővárosába.

A folyótorkolat és a tenger óriási szerepet játszott e város fejlődésében, viharos történelmében, gazdagodásában. A következő - nem éppen szerénytelen - mondás járja errefelé: "A város Istennek köszönheti a folyót, de minden mást meg a folyónak." Antwerpen óvárosának szépsége, múzeumai s az apró házak által körülölelt Onze Lieve Vrouwkerk, azaz a Miasszonyunk-katedrális műemlék kincseinek megismerése mellett ne feledkezzünk meg egy szép műalkotás formájában megjelenő Árpád-házi Szent Erzsébet-dombormű felkereséséről sem. A városközpontot meghatározó katedrálistól vagy a Városházától kissé dél felé induljunk el. A Groen plaatson felállított Rubens-szobor előtt elhaladva Antwerpen leghangulatosabb utcáján, a Lange Gasthuis straat-on juthatunk el Európa egyik legrégebbi kórházához, amelyet még 1204-ben alapítottak (Erzsébet születése előtt három évvel!), s később a Szent Erzsébet nevet kapta. (Ugyanebben az utcában a mai Maagdenhuist Múzeum és Gyűjtemény helyén egykor árvaház szolgálta sokáig a rászorulókat). Az Árpád-házi Szent Erzsébetről elnevezett templom szószékén egy gyönyörű dombormű látható. Erzsébet szerzetesi fogadalmat tesz az oltár tövében, s közben koronáját annak lépcsőjére helyezi, itt is jelezve azt, hogy lemond minden földi méltóságról, amint tette azt a valóságban is: lemondott a - számára felajánlott - császárnéi koronáról.

Antwerpenből elutazva - alig ötven kilométernyi út megtételével - rövidesen Hollandiába érünk.

Az üde Brabant-tájakon utazva, a zöld mezőket átszelő sűrű csatornák köthetik le figyelmünket. Eidhovenig van időnk egy kicsit elgondolkozni történelmi kapcsolatainkon.

A magyar peregrináció több évszázados egyetemjárása (Leiden, Utrecht és Franeker városokban), nagyszerű hazai mesteremberek hollandiai ismeretbővítése (például Misztótfalusi Kis Miklós tapasztalatai és nyomtatásai); Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, majd II. Rákóczi Ferenc diplomáciai kapcsolatai; később pedig a hollandok segítségnyújtása a magyar gyermekek számára az első világháború borzalmai után; holland adakozók támogatása magyar protestáns és katolikus iskoláknak; több mint háromezernyi 1956-os menekült befogadása - mindez mutatja az erős szimpátiát. De a hollandok is kaptak segítséget tőlünk: a politikában például a vesztfáliai béke egyik aláírója: I. Rákóczi György erőteljesen képviselte Hollandia érdekeit. S jóval később például a kulturális élet terén: egy magyar zongora-virtuóz és komponista, Bartók Béla adott sikeres hangversenyeket Amszterdamban, Rotterdamban, Utrechtben és Hágában (II. hegedűversenyét például Amszterdamban mutatták be, 1939-ben), s még sorolhatnánk...

A jövő városának tartott textilközpontba - az Eindhoven közelében fekvő - Helmondba érkezünk.

A kisváros patinás kastélylyal dicsekedhet, az 1400-as évekből. Ez a kastély ma a Városháza és a Helytörténeti Múzeum szerepét tölti be. A városka Szent Lambert-templomában (a Sint Lambertuskerkben) egy konzolon Árpád-házi Szent Erzsébet szobra áll. A fejedelemasszonyi öltözetben ábrázolt szent bal kezével kenyeret nyújt a lábánál térdelő gyermeknek, jobb kezében ez alkalommal nem kötényében, hanem tálcán tartja a rózsákat.

Elhagyva Dél-Hollandia ezen festői - Van Gogh által is megfestett - szélmalmokkal tarkított vidékét, északabbra utazunk, Amszterdamtól kissé keletre (alig félóra vasúton), ahol a "rádióváros" Hilversum fekszik. A város nevét viselő holland rádiót nagyszüleink még jól ismerték. Hilversum közel olyan távolságra fekszik Utrechttől, mint Amszterdamtól. (Megjegyezzük: Utrechtben az egyetem központi épületében - amely közelében a XIX. századig magyar kápolna is volt - egy dombormű emlékeztet a magyar vándordiákokra).

Hilversum, régi központjának megőrzése mellett, nagyobbrészt már új építészeti megoldásokat alkalmaz. A város rengeteg virággal, parkjaival, csendes nyugalmával csalogatja a turistákat. De aki mégis régebbi, akár a XII. századból származó várra, középkori épületekre, patinás házsorok látványára vágyik, utazzon néhány kilométert kelet felé, a közeli Amersfoortba, Hollandia legszebbnek tartott kisvárosába!

Hilversumban a Grote Kerkben, vagyis a Nagytemplomban találkozhatunk egy magyar vonatkozású szép műalkotással: az oltár egyik részletében, angyalok között a mi Szent Erzsébetünk szelíd alakja ismerhető fel, fejedelmi öltözetben, koronával, kezében rózsákkal.

Messik Miklós

Magyar Emlékekért a Világban Egyesület

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu