Látomások és a történelem
Kilencven évvel a fatimai jelenések után
Fatima az egyik legismertebb és legkeresettebb európai zarándokhely. 1917. május 13. és október 13. között a Szűzanya hat alkalommal jelent meg három pásztorgyermeknek: Ferencnek, Jácintának és Lúciának. A látomásokat (vagy ahogyan másként említik: titkokat) később hozta nyilvánosságra a Vatikán. Az első két titokra vonatkozóan 1941-ben nyilatkozott meg. Ezek részben a pokol képét vetítik elénk, az erőszakos kommunista hatalomátvételt 1917 novemberében Szentpétervárott, illetve Oroszország megtéréséről szólnak. A harmadik, 2000. június 26-án napvilágot látott titok a II. János Pál pápa ellen 1981 májusában elkövetett merényletre utal. Nem sokkal korábban, 1979-ben, Lengyelországban nemzeti népmozgalom indult meg a kommunista uralom alóli fölszabadulás jegyében, s a lengyel pápa személye ebben rendkívüli erkölcsi támaszt jelentett. A harmadik jelenésben olvashatjuk: "És hatalmas fényben, amely Isten volt, láttunk egy Fehérbe öltözött Püspököt, valahogy úgy, mint amikor személyek láthatók egy tükörben, amely előtt elhaladnak, és az volt az előérzetünk, hogy ő a Szentatya. Láttunk több más püspököt, papot, szerzeteseket és szerzetesnőket, amint meredek hegyre kapaszkodnak fel, melynek a csúcsán egy nagy kereszt volt nyers fatörzsekből, mintha kéreggel borított parafából lenne. A Szentatya, mielőtt odaért volna, áthaladt egy félig lerombolt városon, és félig remegő, imbolygó léptekkel, a fájdalom és a bánat súlya alatt, imádkozott az útja során látott holtak lelkéért. A hegy csúcsára feljutva térdre esett a nagy Kereszt tövében, ahol egy csapat katona megölte több fegyverlövéssel és nyilakkal."

A házasság helyzetéről Európában
Püspöki konferenciák elnökei Fatimában
Teljes bizalommal hihetünk Jézusnak a lehetetlennek tűnő dolgokban is. Ebben a bizalomban rejlik az a meggyőződés, hogy Isten nagy ajándékot készít elő számunkra. Nem úgy és nem olyan mértékben, ahogy azt jó cselekedeteink alapján gondolnánk, hanem túláradó módon. Ezekben a napokban intenzíven megéltük a szeretetközösséget Európa püspökei között - mondta Erdő Péter bíboros,az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöke a CCEE ülését lezáró szentmisén.

Magyar egyházvezetők Nagyszebenről
A történelmi keresztény egyházak püspökei találkoztak a hónap elején a Református Zsinat székházában. Katolikus részről jelen volt Erdő Péter bíboros, prímás, érsek, Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi megyés püspök, Pápai Lajos győri megyés püspök és Német László püspökkari titkár. Az evangélikus egyház képviseletében Ittzés János elnök-püspök, valamint Fabiny Tamás és Gáncs Péter püspökök vettek részt a tanácskozáson. A házigazda református egyházat Bölcskei Gusztáv, a zsinat lelkészi elnöke, Szabó István, Márkus Mihály, Csomós József, valamint Tarr Zoltán zsinati tanácsos képviselte.

"Itt vagyok, Uram, engem küldj!"
Az őszi nagymarosi ifjúsági találkozóról
Az idei őszi nagymarosi ifjúsági találkozóra október 6-án került sor. A központi téma a tavaszi találkozó folytatásaként szintén a küldetés, a misszió volt. A napot a kismarosi ciszterci nővérek által vezetett reggeli ima indította, ezúttal egy hagyományos imaformával, a zsolozsmával. A főelőadást Hofher József jezsuita szerzetes tartotta. Beszédét a találkozó mottójára építette fel - "Itt vagyok, Uram, engem küldj!" (Iz 6,8) - különös tekintettel "évfordulós" magyar szentjeink, Szent Erzsébet és Szent Imre példájára.

"Egy csepp a tengerben..."
Országos karitász-konferencia az önkéntesek képzéséről
"Amit teszünk, csak egy csepp a tengerben. Anélkül a csepp nélkül azonban sekélyebb volna a tenger" - Boldog Teréz anya gondolatát választotta az október 5-én Szegeden megrendezett országos konferencia mottójául az a három egyházmegyei karitászszervezet, mely az elmúlt év során önkéntes segítői számára kilencvenórás szakmai továbbképzést szervezett a Nemzeti Fejlesztési Terv támogatásával.