Uj Ember

2007.10.14
LXIII. évf. 41. (3087.)

Megjelent
a Teofil
októberi száma!

Főoldal
Címlap
Látomások és a történelem
Kilencven évvel a fatimai jelenések után
A házasság helyzetéről Európában
Püspöki konferenciák elnökei Fatimában
Magyar egyházvezetők Nagyszebenről
"Itt vagyok, Uram, engem küldj!"
Az őszi nagymarosi ifjúsági találkozóról
"Egy csepp a tengerben..."
Országos karitász-konferencia az önkéntesek képzéséről
Lelkiség
"Hol a többi kilenc?"
Szentírás-magyarázat
A hála: istendicséret
Homíliavázlat
A kenyértöréstől a szentmiséig (XXI. rész)
LITURGIA
A hét szentjei
A hét liturgiája
C év
Katolikus szemmel
A sátán a történelemben
Teológiai megfontolások a Mária-jelenésekről
"Ez a harc lesz a végső..."
Lenin a titkos fegyver
Élő egyház
Új köntösben a váci fehérek temploma
A humor sem hiányozhat...
Kárpát-medencei lap- és honlapszerkesztők találkozója
Búcsú Rózsafüzér királynéja tiszteletére
Az ébredés ára
Regionális karizmatikus találkozó Kaposváron
Túra a Jakab-hegyre
a felújított pálos kolostorromokhoz
Élő egyház
A szentség és a misszió kapcsolata
II. Alekszij látogatása
az Európai Parlamentben és Franciaországban
Fórum
Önmagát adta...
Tarnay Brúnó halálára
Hiszti
Tűnődés a hétről
KÖNYVESPOLCRA
Virág Benedek zsoltárfordításai
JEGYZET
A lepra láttán
Az Olvasó írja
Taps a villamosmegállóban A nagyvárosi misszióról
Fórum
"Kísértés" és "Szeplőtelen Fogantatás"
Verbita szeminárium a Fülöp-szigeteken
A svéd keresztény közösségről
Fórum
A katolikus egyház és a Habsburg-ház történelmi szerepe
Pezenhoffer Antal: A magyar nemzet történelme című művéről
Fórum
Milyen vagyok én?
Antióchiás lelkigyakorlat Kaposváron
Napjaink csodája
Átadták az Élet Házát Csobánkán
Férfiak és a rózsafüzér
Ifjúság
Diákok (szociális) akcióban
72 óra kompromisszum nélkül - másodszor is
Programajánló
Hivatástisztázó
REJTVÉNY
Kultúra
Zenében, szeretetben, szolgálatban
Negyven éve hunyt el Tamás Gergely Alajos
Kő a székesegyházból - névtelenség?
Kegyelmi utak
Hang-sorok
Paletta
Fórum
Virágok és templomok Belgiumban és Hollandiában
Szent Erzsébet-emlékek nyomában itthon és külföldön (16.)
Mozaik
Nemzeti emlékhely a Batthyány-kripta
Diakónusszentelés Csornán
Teréz anya ünnepe
Megemlékezés a Központi Szemináriumban
A körmöci Szűzanya
Randevú az iszapon

 

Zenében, szeretetben, szolgálatban

Negyven éve hunyt el Tamás Gergely Alajos

Páter Tamás Gergely Alajos ferences szerzetes életművét az égi hazában már bizonyosan elbírálták, és ott már tudják, hogy papi vagy zeneszerzői, karnagyi vagy nevelői tevékenységével működött-e hatékonyabban Isten dicsőségére. A kor, amelyben rövid életének ötvenkét esztendeje eltelt, történelmünk súlyos megpróbáltatásokkal teli szakasza volt. E nehéz években nála e két hivatás egymást erősítette: a lelkipásztori a zeneit, míg zenei alkotótevékenysége papi munkáját tette gyümölcsözőbbé. Méltán nevezi őt a róla készült emlékkönyv a szent zene apostolának.

1945-ben szervezte meg a Kapisztrán kórust, amely mellett hamarosan megalakult a zenekar és a gyermekkórus is. Rendtársa, Végvári Vazul, Arcok és fények című kötetében így ír erről: "Nemcsak életformája, de hitvallása is volt a zene. Azért akarta minden területét bejárni, vézna szervezetében is hatalmas munkabírással. Leánykórus, vegyes kar, nagyzenekar, gyermekkar és gyermekzenekar is mind-mind kellettek... és mindemellett még rendszeresen tanított is. Mindez mégsem volt elég. S akkor komponálni kezdett. Első nagyobb műve az általa annyira kedvelt oratóriumformában megkomponált Nándorfehérvár 1456. Későbbi művei a Kánai menyegző és a Lacrimae Petri kantáták, valamint három miséje: a Kapisztrán-mise, az első és második "nép-mise". A gyermekhangra írt Missa Juventutis itthon nagy vitát és tetszést, külföldön csak tetszést aratott. 1966 karácsonyán mutatta be e kis művét angol fordításban egy angol leánykórus az Egyesült Államokban. Zeneszerzői pályafutását idő előtt derékba törte a halál. Ki tudná megmondani, valójában milyen magasra is jutott volna a Parnasszuson? Mi csodáltuk és szerettük őt. Sokat tanultunk tőle. Olyan egyéniség és tehetség volt, aki valóban maradandó nyomot hagyott maga után és a szíveinkben."

Az Emlékkönyvben Füzér Julián rendtársa így ír: "Tamás Gergelyt a háború után minden ok nélkül internálták, a táborban megkínozták, éheztették, szenvedése rákbetegséggé fejlődött, és az a Tamás Gergely, aki egész életében dalolt, énekelt, dúdolt, némán, hangtalanul, torokrákban halt meg.

De ha rövid is volt az élete és rettenetes a szenvedése, Tamás Gergely rendtársai, barátai és a budai hívek csodálatára zenében, szeretetben, szolgálatban bámulatosan kivirágzott."

Életének utolsó éveiben a budapesti Központi Papnevelő Intézetben a kispapokat is tanította egyházi énekre, gregoriánra, esztétikára, zenetörténetre. A rá emlékező tanítványok egy nagyszerű nevelőt őriztek meg emlékezetükben, aki "érdekessé tudta tenni a tanítványok számára is azt, ami őt érdekelte", "aki végtelenül türelmes volt, aki a gregorián szeretetére nevelt", és ez a tanítás egyben hittan is volt. Ahogyan Pregun István fogalmaz: "A liturgikus énekek tanulásánál mindig megállt egy-egy pillanatra, és néhány szóval megmagyarázta, hogyan fejezi ki az egyházi ének, a gregorián a keresztény hit egy-egy fontos részletét."

Nemzedékek köszönhették neki, hogy teljes és hiteles képet kaphattak az egyházi zenéről, amely a zeneirodalom szándékosan elhanyagolt területe volt akkoriban. "És generációk számára őrizte meg az együttlétnek azt a felhőtlen örömét, melyet az erőszakkal megszüntetett ifjúsági mozgalmak adtak annak idején" - írja Rónay László.

A Lojzi bácsi körül formálódott csodálatos közösség sok-sok nagyszerű zenei élményt nyújtott, és emelte az istentiszteletek fényét, ugyanakkor olyan volt, mint egy nagy család.

Az Új Ember egyik régi cikkében megemlíti, hogy a kórustagok közül negyvennégyen kötöttek egymással házasságot.

A Kapisztrán kórus ma is létezik. Műveinek megismertetésével, előadásával, kottái terjesztésével, CD-felvételekkel a Páter Tamás Alajos Alapítvány ápolja emlékét. A budai ferences templomban minden második év októberében hangversennyel emlékeznek: a ferencesek rendtársukra, a jelenlegi és volt kórustagok egykori karnagyukra, a volt tanítványok pedig arra a mesterükre, akitől értékelni tanulták a musica sacrát.

Földényi János

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu