Férfiak és a rózsafüzér

A rózsafüzér az asszonyok imádsága lett, ami nem annyira meglepő, ha azt látjuk, hogy az asszonyok mennyire hűségesek a templomok látogatásában is.

Ugyanakkor mi, férfiak is szeretnénk megérteni a szentolvasó már ismert titkait, s megfogalmazni néhányat a mi nyelvünkön.

Október a Szűzanya hónapja, ezért a Férfisátor közössége külön figyelmet szentel annak, hogy hogyan kerülhetünk közelebb ehhez a fontos segítséghez.

Szíven ütött bennünket, mikor valaki olyasmit nyilatkozott, hogy "Mária elfordult a magyaroktól". Rosszul esett, pedig idegentől talán nem is kellene annyira komolyan vennünk. De, hogy ennyire megütött bennünket, azt mutatja, valami tennivalónk azért van itt! És ismerjük el, hogy bizony Mária palástja elfeslődött rajtunk, magyarokon. Ezért is aktuális, hogy foglalkozzunk a témakörrel. Hálásak vagyunk tehát ezért a durva, figyelmeztető hangért, és elindultunk Máriával, hogy megtaláljuk Jézust, a Krisztust. A Jordán vizétől indul töprengésünk, és a "víz" az első kérdéskörünk.

Jézus, aki beleállt a Jordánba. Beleállt, hogy megkereszteljék. Ő, aki Isten Fia, vállalja a mi "gyakorlatunkat". Nem vette természetesnek, hogy őrá ne vonatkozzanak a mi eljárásaink. Belelépett a folyóba, és kérte Jánost, hogy az tegye a dolgát.

Ugyan mi, ma élő férfiak el tudjuk-e fogadni azt a rendet, amit nem mi találunk ki? Értékelni tudjuk-e, ha valaki egyszerűen teszi a dolgát? Szeretnénk mi is a lényegre figyelni, és nem állandóan új formákat találni. Keressük meg, kik azok, akiket és akiknek a tevékenységét értékelhetem, és talán eddig nem értékeltem! Kérjük az értékelni tudás képességét!

Jézus csónakba száll. Pedig Jézus tud járni a vízen. Átmehetne egyik partról a másikra. De ő úgy viszonyul a vízhez, csónakhoz, mint a körülötte lévők. Amikor vízen jár - nem mutatvány - hanem így közelíti meg a barátait. És fölkínálja nekik, Péternek, nekem, neked. És én is a vízen járhatok, míg ki nem nézek a képből, hanem őt figyelem.

Van-e érzékem, hogy a megfelelő formát válasszam a "közlekedéshez"? Tudok-e szerényen csónakba szállni? Tudok-e evezni? És ki tudok-e lépni, amikor ő hív vagy küld engem? Hány lépést tudok tenni? Kérjük a hétköznapok bátorságát!

Jézus a kőkorsókba vizet hozat a menyegzőn. Amikor Mária megszólítja, Jézus nem kér különleges alapanyagokat, nem kér csendet vagy figyelmet. Nem mondta, hogy "na, most jövök én!" De azt se mondta, hogy "ugyan mi az a bor az örök üdvösséghez képest"! Nem oktatta ki őket, hogy "bizony előre kellett volna gondolkodni". Meghallotta, válaszolt, és szinte feltűnés nélkül segített a többieknek. Mi az, ami engem akadályoz esti órán, otthon, mikor a segítségemet kérik? Hogyan válaszolok, "most híradót nézek, nem tudok ezzel foglalkozni", vagy "egész nap gürcöltem, hagyjatok"? Ugyan mikor volt legutóbb "aszúbor" az én korsómban? Kérjük a rendelkezésre állás képességét!

Zöldy Pál

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu