JEGYZET

A lepra láttán

A híreket hallgatva manapság sokan kezdenek bólogatni: bizony, leprások ezek mind. Egyik sem különb a másiknál. Nem tízen vannak: tízszer tízen. Legalább.

Félve mondom ki: talán túlságosan leegyszerűsítő a megközelítés. Még akkor is, ha a párhuzam magától értetődő: mintha éppen a mi (köz)helyzetünkre "készült" volna a vasárnapi evangélium (Lk 17,11-19). Igen, az embernek tényleg kiszalad a száján: korruptak - pardon: leprások - ezek egytől egyig. Le velük, el velük, elég volt.

Aztán azt is mondják: elegendő lenne a tízparancsolatot betartani, és nem lenne semmi baj. Hiszen írva van: "ne lopj". Kell ennél több? Egyesek szerint kell: nem lenne olyan vastag a büntető törvénykönyv, ha két szóban össze lehetne foglalni az emberi együttélésnek minden mozzanatát. Csakhogy a történelem a kivételek históriája. Azt mondod, "ne ölj"? Azt mondom én is. Igen ám, de mi van, akkor, ha... és sorjáznak a példák végeláthatatlanul. Ha önvédelem... ha a családod védelme... ha...

A jogtörténet a "Ha..." kezdetű mondatok története. Ne lopj, persze. De mi van akkor, ha...

Félreértés ne essék: lopni nyilvánvalóan bűn. Mint ahogy bűn minden egyéb közmegegyezésen alapuló szabály megszegése is. Mégis... hallom a szociológus elemzését: Magyarországon a rendszerváltozás előtt sikk volt törvényt szegni. Honfiúi (-leányi) virtus volt átlépni a megnyomorító hatalom alkotta szabályokat. A regulákat nem betartani: egyet jelentett a szabadsággal. Átmentem a piroson, s úgy éreztem: borsot törtem az orruk alá. Persze a bátorság nagyjából odáig juthatott, mintha lefüggönyözött szobámban, zsebre dugott kézzel mutattam volna fityiszt, mégis: legalább mutattam; és bátornak éreztem magam. Szabályszegés egyenlő ellenállás - ez ivódott belénk jó fél évszázadon át.

S itt él bennünk, mindanynyiunkban.

Ideje van az asztalborogatásnak. Ideje a leprások kiűzésének - illetve megtisztításának. De ideje van a szembenézésnek, no meg a tükörbe nézésnek is. A politikusok közülünk valók. Azok, akiket mi odaültettünk. Olyanok, amilyeneket választottunk. Azt teszik, amit eltűrünk - amit magunknak is megengedünk. Mit zúgolódtok? Magatok ellen zúgolódtok! - mondaná Gogol manapság.

Ettől olyan végtelenül szomorú és kicsinyes - még akkor is, ha sok pénzről szól - ez az adok-kapok-lenyúlok-odacsúsztatok ügy. Mielőtt harsányan undorodni kezdenénk és mélységesen felháborodnánk, talán érdemes felidézni: Jézus Krisztus nem undorodott. Gyógyított. És ma is efféle munkára gyűjtöget társakat. Ilyesmire hív engem is. Szeretnék méltóvá válni a meghíváshoz.

Itt az ideje a megtisztulásnak. Először is: megyek, és megmosom a saját kezemet.

Balázs István

Erkölcsi értékek a mérlegen

Az elmúlt hét végén a köztársasági elnök is, a miniszterelnök is nyilatkozott a sajtóban. Katolikus szemmel olvasva az interjúkat érthető módon főleg az ragadott meg, hogyan látják orvosolhatónak azt a tényt, hogy az emberek elveszítették bizalmukat a politikában és a politikusokban.

Úgy tűnik, hogy a miniszterelnök, amikor szembesül a váddal, hogy most már "nemcsak hazudunk, hanem lopunk is", akkor (jövőre vonatkozó és párttársai által is vitatott) nagyvonalú intézkedéseket kíván hozni, hogy "elmondhassam, mi, baloldaliak járunk ebben élen"...

A hangsúly sajnos az elmondhassam szón van. A köztársasági elnök azonban (és vele mi is) azt szeretné, ha ezek a szavak megbízhatóak volnának. Azt szeretné - mint mondja -, hogy a miniszterelnöktől "pontos, széles körű tájékoztatást kapjak, és hogy ebben bízhassak is". A hangsúly itt a bízhassak szón van. Ez ugyanis erkölcsi kérdés.

"Én sokra tartom ezt a szférát (a politika világát - a szerk.) - mondja Sólyom László. - Vannak törvényei, amelyeket ťillikŤ betartani, s nekem az a dolgom, hogy ezekre állandóan emlékeztessek. Tavaly ősszel azt mondtam, hogy az a legnagyobb baj, ha a demokráciában megrendül a bizalom. Ezt nem szabad megkockáztatni. És sajnos megtörtént.

Ám azért, mert a politikai szférában megrendült az emberek bizalma, korántsem biztos, hogy az erkölcsi értékekben is megrendült.

Ha az emberek úgy látják, hogy az elnök értékeket képvisel, és ezt következetesen teszi, akkor az államfő azt mondhatja, hogy megtette a dolgát."

Nem a szavak, hanem csak az erkölcsi értékek tisztelete erősítheti, szerezheti vissza a bizalmat.

Nem csak a politikai életben, hanem minden emberi kapcsolatban.

Rosdy Pál

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu