|
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
|
![]() |
![]() |
"Kísértés" és "Szeplőtelen Fogantatás" Verbita szeminárium a Fülöp-szigeteken
A missziós vasárnap "előestéjén", október 13-án rendezi meg a Pápai Missziós Művek és az Isteni Ige Társasága a verbiták a hagyományos világmisszió ünnepét a budapesti ciszterci Szent Imre-templomban, Városmissziótól a világmisszióig címmel. A budapesti városmisszió mellett nem feledkezhetünk el a misszió szó "hagyományos" értelméről, a katolikus egyház nemzetközi hithirdető munkájáról sem. Lányi Béla verbita testvér néhány hónapja a Fülöp-szigeteken teljesíti hivatását. A tanítás mellett a helyi egyház egyik fontos intézményében is dolgozik, ahol a jövő verbita szerzeteseit képzik. Tőle kaptuk az alábbi beszámolót a távoli országban folyó missziós munkáról és a rend szemináriumának életéről.
Furcsának tűnhet a cím, pedig a földrajzi valóságot tükrözi; szemináriumunk egyik szomszédja a Kísértés nevű rossz hírű éjszakai klub, a másik pedig szerzetesi intézmény, a Szeplőtelen Fogantatás Kollégium. Ugyanakkor ez találóan mutatja a szigetország helyzetét: a több száz éves katolikus hagyományok mellett egyre erősebb az erkölcsi relativizmus. Az ország még mindig csodálatos eredményeket produkál, ha az egyház számára fontosnak tűnő statisztikákat tekintjük: a papi, szerzetesi hivatások száma jelentős, a katolikusok többsége hűségesen látogatja a vasárnapi szentmiséket. Ám ott a bűnözés, a korrupció, az erkölcstelenség is. Éppen a fenti kettősség miatt kellenek továbbra is a hithirdetők. Nemrégiben arra kért fel a tartományfőnök, hogy az egyetemi oktatás mellett segítsek a szemináriumi nevelésben is. Az intézmény sok szempontból eltér a magyarországi szemináriumoktól. Itt nem papokat képzünk, hanem missziós testvéreket: a verbita missziós rend jövendő teljes jogú tagjait. Magyarországon a missziós testvérek a papjelöltekkel együtt nevelkednek, a Fülöp-szigeteken azonban külön szeminárium áll a testvérjelöltek rendelkezésére, ami megfelel hivatásuk sajátos kihívásainak is, hiszen a missziós testvér az élet sűrűjében dolgozik, világi környezetben, feladatkörökben, de szerzetesként. Őt nem szentelik pappá, de kötik a fogadalmak és a szerzetesi fegyelem szabályai. Itt a szeminárium a noviciátus előtti időszakot jelenti, vagyis egy szakma megtanulását, már a rend keretében. Innen mennek a jelöltek a lelki képzésre, ami az úgynevezett posztulátus és noviciátus. Utána tehetnek ideiglenes fogadalmat, majd az örökfogadalomig a szakma begyakorlásával, illetve teológiai ismeretek szerzésével foglalkoznak. "A missziós testvéri hivatás súlyos válságban volt tíz, húsz évvel ezelőtt a Fülöp-szigeteken" - mondja Romualdo Abulad testvér, a szeminárium rektora és prefektusa. - A mi népünk nagyon komolyan veszi az egyházat, és emiatt nagy a papi hivatás presztízse. A válság idején sokan úgy gondolták, hogy a szerzetes testvéri hivatás már a múlté, az egyházi élet gyakorlati szükségleteit világi cégek, világi dolgozók bevonásával meg lehet oldani. De éppen az utóbbi évek fejleményei mutatják, hogy az élet minden területén szükség van az egyházra. Az emberek szeretnének a mindennapjaikban is találkozni az egyházhoz szerzetesi fogadalmakkal szorosan kötődő testvérekkel. Megfigyelhető az egyházon belül is a szemléletváltás: a "steril" templomi vallásosságon túl egyre fontosabb a sokoldalúság. Plakátokat adtunk ki, amelyek arról szóltak, hogy a szerzetes testvér életében egyszerre három szép gondolat kapcsolódik össze: szakmai színvonal, lelkiség, hithirdetés. Így e kétarcú, vagyis az új kísértések és a hagyományos vallásosság kettősségében élő ország összes lakójához tudunk szólni." A szemináriumban jelenleg huszonkét szerzetestestvér-jelölt lakik, akikről három nevelő gondoskodik. Velünk van még két ideiglenes fogadalmas testvér is, akik sokat segítenek. Szinte valamennyien a helyi San Carlosa verbita egyetemen dolgozunk. A Fülöp-szigeteki verbiták csak olyan fiúkat vesznek fel testvérjelöltnek, akik vállalják, hogy elvégeznek valamilyen egyetemet. (Magyarországon már szakmunkásvizsgával verbita missziós testvér lehet a jelentkezőből.) A legkülönfélébb szakmákat tanulják a fiúk, kívánságuk és tehetségük szerint. Többen vannak tanár szakon, néhányan a filozófiát választották, ketten művészeteket tanulnak, egyvalaki építész lesz. Sőt, politikai tudományokkal, gazdasággal foglalkozó jelöltünk is van. Az idősebb testvérek próbálnak segíteni a tanulásban. A testnevelőtanár testvér pedig hetente egyszer sportolni viszi a fiúkat az egyetemi sportcentrumba, ahol még uszoda is van, ami ritkaság ebben a szegény országban. Fontos, hogy a jövendő missziós testvérek gyakorolják a szociális és apostoli munkát is. Ezért a nevelők vezetésével szombat esténként felkeressük a város hajléktalanjait, beszélgetünk velük, és ételt osztunk nekik. Emellett utcagyerekek nevelésével, hitoktatásával is foglalkozunk szombat délután. Nemrég került sor a "családi találkozóra": három napig velünk voltak a szeminaristák szülei. A szeminaristák nagyszerű kulturális programot készítettek, amelyben bemutatták a testvéri hivatást. A fő esemény az ünnepi szentmise volt, melyet a tartományfőnök mutatott be. Erre természetesen eljöttek a szeminárium barátai, jótevői és a Szentlélekről nevezett missziós nővérek is, akiknek rendjét, akárcsak a miénket, Szent Arnold alapította. (Hálásan mondunk köszönetet mindazoknak, akik imádságaikkal vagy anyagi segítségükkel támogatják a szemináriumot és annak szociális munkáját.) Szöveg és kép: Lányi Béla SVD
|
![]() |
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|