Szent Erzsébet-emlékek nyomában itthon és külföldön (7.)

Bécs

Ausztria több városában számos Szent Erzsébet-emlék található. Bécs, a császárváros maga is az emlékek, a szebbnél szebb Erzsébet-ábrázolások sokaságát őrzi.

A Votivkirche a Schottentor felől tekintve, fotó: Deák Piroska

Templomok, betegápoló intézmények viselik nevét az Árpád-házi szentnek. A leírások szerint a Sárospatakon született Erzsébet négyéves korában hagyta el a szülői házat, a magyar királyi udvart. Ekkor nem Bécsen keresztül, hanem Pozsony érintésével utazott Türingiába, és nem tudunk róla, hogy később megfordult volna Bécsben. Édesapja, II. András király viszont járt itt - az akkor még csak egy hercegi tartomány fővárosának számító városban - Harcias Frigyes vendégeként.

Szent Erzsébet-szobor a Votivkirche mellékoltárán, fotó: Deák Piroska

Elsőként figyelemre méltó az Erzsébet-rendi zárdatemplom és a hozzá kapcsolódó Szent Erzsébet-kórház. A templom 1710 és 1718 között épült, majd az 1741. évi árvíz után, 1754-ben állították helyre, Franz Anton Pilgram tervei szerint. A zárda tömbjébe simuló barokk templomhomlokzat a hosszan húzódó Landstrasser Hauptstrasse 4/a szám alatt tűnik fel. A homlokzaton Szent Ferenc és Szent Erzsébet kőszobra áll. Az egyhajós templom főoltárképe Jan Cimbal műve. A festményen a fejedelemasszony alakja látható, amint éppen a köpenyébe rejtett kenyereket osztja a rászorulóknak.

A Szent Erzsébet-templom főoltárképe a Singerstrassén

A zárdához kapcsolódó kórház, az "ispotály" kifejezően mutatja ma is az Erzsébet-rendi apácák elsőrendű tevékenységét: a betegápolás feladatát. A kórház kis házi kápolnájában is találkozunk a szent alakjával. (Az épülettömb túloldalán futó Ungargasse 5. szám alatt lakott Johannes Brahms.)

A központhoz igen közel, az oly sok magyar emléket őrző Graben közelében, a Stephansdom szomszédságában kereshetünk fel további Erzsébet-emlékeket: a Német Lovagrend XIV. században épült, az ő tiszteletére szentelt templomában, a Singerstrasse 7. szám alatt. A hatalmas épülettömb két szárnya közé "szorítva" áll maga a templom, tornyával együtt a szűk utcában alig látható. A lovagrend a XII-XIII. század fordulóján telepedett meg Bécsben. Első templomukból már csak a torony román kori része maradt meg, míg XIV. századi második épületük a nagyarányú barokkosítás ellenére megőrizte több gót elemét. Az 1520-as évekből származó németalföldi eredetű szárnyas oltár mellett számunkra a hatalmas főoltárkép igazán érdekes. Tobias Pock alkotása 1667-ből való. Szent Erzsébet mennyei jutalmának elnyerését ábrázolja egy jelenet. Szerzetesi ruhában lép a Szentháromság dicsőségébe, ahol a Madonna előtt térdelve hódol. A Madonna előtt álló gyermek Fiúisten helyezi a királynői koronát Erzsébet fejére, éppen olyan koronát, amilyen a földön hevert előtte. A művész így jelzi, hogy Erzsébet egész életében lemondott királynéi méltóságáról.

A Német Lovagrend egyik nagy becsben őrzött Szent Erzsébet-szobra Johann Hutterer alkotása. A lovagrendre és a magyar szent nevét viselő templomnak a XVII. század végén épült rendházára - az udvarra belépve - már csak a bal oldali reneszánsz árkádsor emlékeztet. A Német Lovagrend kincstára értékes ötvöstárgyaival, táblaképeivel jelentős turisztikai látványosság. (Az épületben a Magyar táncok szerzője, Johannes Brahms is lakott 1853 és 1865 között.)

A Kunsthistorisches Múzeumban, Bécs és Európa egyik legismertebb gyűjteményében is találkozhatunk Árpád-házi Szent Erzsébet-ábrázolásaival. (Számos magyar vonatkozás mellett: Munkácsy Mihály mennyezetfestményétől a nagyszentmiklósi leletig, Mária királynő mellszobrától Mátyás domborművű képmásáig és még sorolhatnánk...) Az épület lépcsőházában a művész fehér márványszobor formájában, kitárt karokkal, rózsákkal mintázta meg Erzsébetet.

Ha a Skót-kapu (Schottentor) sarkánál betérünk a fogadalmi templomba, a Votivkirchébe , több magyar vonatkozás között egy kedves látványban lehet részünk: egy mellékoltárról Szent Erzsébet szoboralakja néz vissza ránk. A templom azon a helyen épült, ahol egy csákvári szabólegény, Libényi János egy katonai díszszemle alkalmával merényletet kísérelt meg Ferenc József ellen. Éppen ott, ahol a sikertelen tőrszúrás történt. A hálaadásként emelt templom építését a császár öccse kezdeményezte. A 99 méter magas tornyokkal ékeskedő templom főhomlokzatán magyar szent királyok, István és László szobrai láthatók. Az ablakok egyikén a mariazelli zarándokok között Nagy Lajos királyunk és a magyar címer is felfedezhető.

Szent Erzsébet egy modernebb ábrázolását is láthatjuk Bécsben: a Breitenfelder Pfarrkirchében. A szent feje körül elhelyezett vártornyok utalnak életének állomásaira. Köpenyénél gyermekek állnak, míg lába alatt az Árpád-házi címer jelzi királyi származását.

Természetesen, ha sokáig kutakodnánk, további Erzsébet-ábrázolásokra bukkanhatnánk az osztrák fővárosban, és köztudott: Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné is nagy tisztelője volt névadójának, védőszentjének.

Szöveg és kép: Messik Miklós

(Magyar Emlékekért a Világban Egyesület)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu