A Vatikáni Csillagvizsgáló magyar kutatói

A pápai állam obszervatóriuma, a Vatikáni Csillagvizsgáló egyike a világ legrégibb asztronómiai kutatóhelyeinek. A ma is jelentős tudományos műhely története a XVI. század végéig nyúlik vissza. XIII. Gergely pápa ekkor építtette Rómában az úgynevezett Gergely-tornyot - más néven Szelek tornyát -, amelyet az akkoriban legkorszerűbb csillagászati műszerekkel szereltetett fel.

Teres Ágoston jezsuita csillagász

Az 1582-ben bevezetett naptárreformot előkészítő bizottság is itt tartotta első üléseit. Az évszázadok folyamán a pápai állam jelentős erőfeszítéseket tett a csillagászati kutatások támogatására. Három obszervatórium is létrejött: a Collegio Romano (1774-1878), illetve a Capitolium csillagvizsgálója (1827-1870), valamint a Specola Vaticana (1789-1821) a Gergely-toronyban. XI. Piusz pápa a csillagdát 1934-ben Castel Gandolfóba, az olasz fővárostól harmincöt kilométerre délkeletre fekvő pápai nyári palotába költöztette. Az ekkor már kizárólag a jezsuiták által vezetett intézmény második kutatóhelyét 1981-ben, az egyesült államokbeli Arizona Állam Tucson városában, az Arizonai Egyetem Steward Obszervatóriumához kapcsolódva alakították ki. A Vatikáni Csillagvizsgáló Castel Gandolfó-i könyvtára több mint huszonkétezer kötetet tartalmaz, köztük a csillagászat történetét is meghatározó számos alapművet, emellett különleges, ezer darabból álló meteoritgyűjteménnyel is rendelkezik.

A pápai állam obszervatóriumában két kiváló magyar asztronómus is dolgozott, illetve dolgozik. Az egyik Tibor Mátyás jezsuita, aki 1902-ben született Sáros megyében, Szentmihályfalván. Doktori disszertációjának címe: A napsebesség meghatározása gyenge fényességű csillagok páros csoportosítása alapján. Az akkori igazgató, P. Stein, a dolgozat elolvasása után 1934-ben meghívta a pátert a Castel Gandolfó-i csillagvizsgáló asszisztensének. Itt elsősorban a Tejút kiválasztott csillagmezőinek megfigyelése terén ért el jelentős eredményeket, de kettőscsillag-, kisbolygó- és üstökös-megfigyeléseket is végzett. Azt tanulmányozta, hogy a Tejútrendszer egy egyszerű spirálgalaxis, vagy spirálgalaxisok csoportja-e. Az észlelések során azt vizsgálta, hogy a rohamos csillagcsökkenés után, amely voltaképpen a Tejút határát jelentette, mutatkozik-e újabb csillagsűrűsödés, amely az átmenetet igazolná a szomszéd galaxisba. Tibor Mátyás 1940-ben rövid pihenésre Budapestre érkezett, de a háborús események miatt többé nem térhetett vissza a Specola Vaticanába. 1945-46-ban rövid időre a Pázmány Péter Tudományegyetem Csillagászati Tanszékének lett tanársegédje, ám 1950. június 9-én államosították a csillagvizsgálót.

Tibor Mátyást élete hátralevő részében minden csillagászati munka lehetőségétől elzárták. Budapesten papi munkát vállalt, és itt hunyt el 1995. január 13-án. 1992-ben a Magyar Csillagászati Egyesület tiszteletbeli tagjának választotta a jezsuita asztronómust.

A másik híres, ma is élő jezsuita csillagász Teres Ágoston, aki 1931-ben született Kecskeméten. Rendi tanulmányai után 1961-ben Norvégiába hívták a Skandináviában szétszórtan élő magyarok szociális és lelki gondozására. Eközben az Oslói Egyetem természettudományi karán matematika-fizika-csillagászat szakos tanári oklevelet szerzett. 1984-től lett a Vatikáni Csillagvizsgáló társasztronómusa. Jelenleg Oslóban, illetve a Vatikánban él. Idehaza is gyakran vállal előadásokat. Biblia és asztronómia című kiváló csillagászattörténeti munkája már négy kiadást is megért magyar nyelven.

(Kovács Lajos jezsuita előadása alapján)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu