|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
A Vatikáni Csillagvizsgáló magyar kutatói A pápai állam obszervatóriuma, a Vatikáni Csillagvizsgáló egyike a világ legrégibb asztronómiai kutatóhelyeinek. A ma is jelentős tudományos műhely története a XVI. század végéig nyúlik vissza. XIII. Gergely pápa ekkor építtette Rómában az úgynevezett Gergely-tornyot - más néven Szelek tornyát -, amelyet az akkoriban legkorszerűbb csillagászati műszerekkel szereltetett fel.
Az 1582-ben bevezetett naptárreformot előkészítő bizottság is itt tartotta első üléseit. Az évszázadok folyamán a pápai állam jelentős erőfeszítéseket tett a csillagászati kutatások támogatására. Három obszervatórium is létrejött: a Collegio Romano (1774-1878), illetve a Capitolium csillagvizsgálója (1827-1870), valamint a Specola Vaticana (1789-1821) a Gergely-toronyban. XI. Piusz pápa a csillagdát 1934-ben Castel Gandolfóba, az olasz fővárostól harmincöt kilométerre délkeletre fekvő pápai nyári palotába költöztette. Az ekkor már kizárólag a jezsuiták által vezetett intézmény második kutatóhelyét 1981-ben, az egyesült államokbeli Arizona Állam Tucson városában, az Arizonai Egyetem Steward Obszervatóriumához kapcsolódva alakították ki. A Vatikáni Csillagvizsgáló Castel Gandolfó-i könyvtára több mint huszonkétezer kötetet tartalmaz, köztük a csillagászat történetét is meghatározó számos alapművet, emellett különleges, ezer darabból álló meteoritgyűjteménnyel is rendelkezik. A pápai állam obszervatóriumában két kiváló magyar asztronómus is dolgozott, illetve dolgozik. Az egyik Tibor Mátyás jezsuita, aki 1902-ben született Sáros megyében, Szentmihályfalván. Doktori disszertációjának címe: A napsebesség meghatározása gyenge fényességű csillagok páros csoportosítása alapján. Az akkori igazgató, P. Stein, a dolgozat elolvasása után 1934-ben meghívta a pátert a Castel Gandolfó-i csillagvizsgáló asszisztensének. Itt elsősorban a Tejút kiválasztott csillagmezőinek megfigyelése terén ért el jelentős eredményeket, de kettőscsillag-, kisbolygó- és üstökös-megfigyeléseket is végzett. Azt tanulmányozta, hogy a Tejútrendszer egy egyszerű spirálgalaxis, vagy spirálgalaxisok csoportja-e. Az észlelések során azt vizsgálta, hogy a rohamos csillagcsökkenés után, amely voltaképpen a Tejút határát jelentette, mutatkozik-e újabb csillagsűrűsödés, amely az átmenetet igazolná a szomszéd galaxisba. Tibor Mátyás 1940-ben rövid pihenésre Budapestre érkezett, de a háborús események miatt többé nem térhetett vissza a Specola Vaticanába. 1945-46-ban rövid időre a Pázmány Péter Tudományegyetem Csillagászati Tanszékének lett tanársegédje, ám 1950. június 9-én államosították a csillagvizsgálót. Tibor Mátyást élete hátralevő részében minden csillagászati munka lehetőségétől elzárták. Budapesten papi munkát vállalt, és itt hunyt el 1995. január 13-án. 1992-ben a Magyar Csillagászati Egyesület tiszteletbeli tagjának választotta a jezsuita asztronómust. A másik híres, ma is élő jezsuita csillagász Teres Ágoston, aki 1931-ben született Kecskeméten. Rendi tanulmányai után 1961-ben Norvégiába hívták a Skandináviában szétszórtan élő magyarok szociális és lelki gondozására. Eközben az Oslói Egyetem természettudományi karán matematika-fizika-csillagászat szakos tanári oklevelet szerzett. 1984-től lett a Vatikáni Csillagvizsgáló társasztronómusa. Jelenleg Oslóban, illetve a Vatikánban él. Idehaza is gyakran vállal előadásokat. Biblia és asztronómia című kiváló csillagászattörténeti munkája már négy kiadást is megért magyar nyelven. (Kovács Lajos jezsuita előadása alapján)
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|