|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Tarzi néni Egyszerűen csak így hívták "fogadott gyermekei", a csobánkai cigányok Horváth MargitTarzicia testvért, a Szociális Testvérek Társasága tagját, aki nyolcvanegy évesen, júniusban költözött át az "atyai házba". Az az egyszerűség, amelynek révén szót értett mindenkivel, egész életét jellemezte. Egyszerű napszámos családban született, majd a Dolgozó Lányok Mozgalmán keresztül került kapcsolatba a Slachta Margit alapította közösséggel. 1946-ban lépett be közéjük, első fogadalmát 1949-ben az alapító kezébe tette le. Az ismert történelmi okok miatt csak tíz évvel később tehette le örökfogadalmát. 1960-tól Csobánkán, a plébánián tevékenykedett, itt került kapcsolatba a cigány kisebbséggel, amelynek több nemzedékét istápolta, segítette, vezette el a templomba. A csobánkaiak mellett szárnyai alá vette a józsefvárosi plébánia területén élő romákat is, kirándulásokat, nyaralást szervezett számukra. Szerették védencei, mert jól szerette őket: úgy igyekezett segíteni, vadhajtásaikat nyesegetni, hogy felismerte és el is ismerte erényeiket, jó tulajdonságaikat. Isten segítségében bízva erejét meghaladni látszó feladatokra is vállalkozott ebben a munkában, ha úgy látta, másra nem várhat. Dolgozott a börtönpasztoráció területén is, öregen, betegen nemzetközi kongresszusra is elutazott, hogy képviselje a rábízottak ügyét. A cigány keresztények sorában elsőként kanonizált "El Pelé" boldoggá avatására, 1997-ben római zarándoklatot szervezett. Amikor a kihallgatási csarnokban övéi a kibontott magyar zászló alatt énekeltek a pápának, és a máshonnan érkezettek is csatlakoztak hozzájuk, majd megtapsolták őket, Tarzicia testvér úgy érezte, nem dolgozott hiába. Később sokat buzgólkodott azon is, hogy istápolja a cigány fiatalok körében ébredő papi hivatásokat. Erői fogytán a csobánkai Szent József Otthon lakójaként az árva gyerekeknek kötött zoknikat, és imáival támogatta tovább azt az ügyet, amelyért annyit dolgozott. Minden szenvedését azokért ajánlotta fel, akiknek sorsát egész életében a szívén viselte. (k. t.) Fotó: cser
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|