AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY MÚZEUM KINCSEI

Vértanúk

Az úgynevezett Tótlaki mester 1480 körüli tábláin vértanúk mártírhalálát örökítette meg. A Krisztusért halált választó férfiakat megkövezik, lenyilazzák vagy csak "egyszerűen" lemészárolják. A táblaképeket Simor János prímás vásárolta egy bécsi árverésen. S miért Tótlaki névre hallgat a mester? Mert több táblaképe a Vas megyei Nagytótlakról került a budapesti Szépművészeti Múzeum gyűjteményébe.

Június 30-a a római egyház első vértanúinak emléknapja. Vértanúból pedig igen sok akad, különösen az első századok keresztényei közt. Az ok kettős: a Krisztusban való hit tiltottnak és üldözöttnek számított, másrészt - a nemrég elhunyt Vanyó László szerint - egyes területeken divattá is vált mártíromságot vállalni. Ezekkel szemben álltak azok, akik gyáván "megfutamodtak", s megtagadták hitüket. A polémia szinte már szakadásig, sőt, a donatisták megjelenéséig fajult. Ez utóbbiak szerint azok a püspökök is istentagadást követtek el, akik becsapva a hatóságokat, eretnek iratokat adtak át a szentek helyett.

Nemcsak a bátor hitvallók, hanem a festők is lehettek mártírok: leginkább akkor, ha (például bécsújhelyi) alkotásaik után kapták a nevüket. Az "Apostolvértanúságok mestere" a fenti művésszel egy időben festette meg három mártír, Felix, Regula, Exuperantius életének, illetve leginkább halálának jeleneteit. A Zürich védőszentjeit ábrázoló táblák története érdekes: csak 1937-ben egyesítették őket. Ugyanis kettő kivételével Ipolyi Arnold gyűjteményéből kerültek az esztergomi Keresztény Múzeumba. Az Elfogatást és az Olajbafőzést pedig gróf Zichy Edmund vásárolta a múlt század elején Bécsben. Onnét kerültek a Szépművészeti Múzeum tulajdonába, majd csere útján Esztergomba. Egy tábla pedig továbbra is bécsi állami tulajdonban maradt. A festmények tájképi háttér előtt (és mögött) vonultatják fel előttünk a korabeli ruhába öltöztetett szereplők alakjait. A két utolsó tábla már túlmutat a szentek halálán, és inkább a tiszteletüket előlegezik meg. Az elsőn egy angyal és egy szarvas mutatja meg a mártírok nyughelyét, a másodikon pedig sírjukat tárják fel, hogy ereklyéik szétszóródhassanak a világban.

A thébai légióból menekült szenteket láttató festmények eredetileg egy Kassa környéki templom szárnyas oltárának külső szárnyképeit alkották. A többi oltárképen Budapest, Frankfurt és Pozsony osztozkodik. Egy harmadik, művészettörténészek által adott kényszernévvel is találkozhatunk a Keresztény Múzeum épületét járva. Az "Apostolvértanúságok mesterének segédje" talán ugyanehhez az oltárműhöz festette meg Bálint, Toulouse-i Lajos, György, Sándor, Márton, illetve Dömötör alakját.

Dragon Zoltán

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu