KÖNYVESPOLCRA

Eucharisztikus csodák

A fenti címmel apró kis könyvecske jelent meg a napokban. Nemcsak a leghíresebb, a XIII. században megtörtént bolsenai csodáról - amelynek alapján IV. Orbán pápa elrendelte úrnapja ünnepét -, hanem más, összesen huszonhárom különféle korokban, különféle helyeken történt legendás eseményről olvashatunk ebben a kötetben. Ezekből kitűnik, hogy az Eucharisztia csodája a hívők számára többször is rendkívüli módon volt megtapasztalható. A legendáknak óriási jelentősége van, és nemcsak a vértanúk szenvedéstörténetében, a szentek életírásaiban, hanem Krisztus teste és vére, az Eucharisztia tiszteletének alakulásában is. Ezek a csodák nem hittételek, elfogadásuk "nem kötelező", ezek a néphit, a népi jámborság és az őszinte imádat jelei.

Ma is felkereshetők azok a helyek, amelyek emléküket őrzik. Mindezek, mondhatnánk, kiegészítik, bizonyítják azt, amit Jézus ránk hagyott: "Ez az én testem, ez az én vérem", "olyan eledelért fáradozzatok, amely megmarad az örök életre!" A kötetet Ipacs Katalin, a Vatikáni Rádió magyar tagozatának egyik szerkesztője fordította, és Pákozdi István szerkesztette, illetve látta el bevezetővel. Hasznos olvasmány lehet úrnapján, szentáldozás után vagy hitéletünk fordulópontjain.

(Eucharisztikus csodák - Kairosz Kiadó)

Arapovics Miklós

Erkölcsteológiai Tanulmányok

Páratlan évben járunk, így hát a szokás és a hagyomány alapján a Tarjányi Zoltán szerkesztette Erkölcsteológiai Tanulmányok című sorozat hetedik kötete - ellentétben a páros évek tematikus számaival (2004: törvény; 2006: bűn) - különféle problémákat boncolgat a hazai erkölcsteológiát oktató tanárok közreműködésével.

Kilenc szakember tanulmánya sorakozik a kötetben. Az érdeklődő olvasó olyan aktuális és sokat vitatott kérdésekről gondolkodhat együtt a szerzőkkel, mint az ökológiai etika (Beran Ferenc), a mesterséges megtermékenyítés (Harsányi Ottó Pál) vagy éppen a klónozás (Németh Gábor).

Ugyanakkor helyet kaptak a könyvben a morálteológia alapjait körüljáró tanulmányok is, melyek az áldozat (Deli Lajos), az emberi méltóság (Nemes György), a bűnbocsánat (Soltész János) vagy éppen a szépség (Tuba Iván) témáját bontják ki mai szemmel, friss meglátásokkal.

Két írás más szempontból érdemel különös figyelmet. Laurinyecz Mihály elemzése új erkölcsi-folklór-irodalmi műfaj születéséről és mibenlétéről gondolkodik; nevezetesen azokról a sokszor profán, tréfás vagy komoly "tíz- (illetve több vagy kevesebb) parancsolatokról", amelyeket kimondva-kimondatlanul a szentírási dekalógus ihletett. Írása tovább gondolkodtat, míg felteszi a kérdést: "Van-e köze a borivók tízparancsolatának a mózesi két kőtáblához?"

Tarjányi Zoltán cikke - nem lévén megszokott kapaszkodók, szentírási előképek - a szokásos érveléstől és kifejtéstől eltérő módon, az újdonság erejével vezeti be az olvasót a párbaj erkölcsi megítélésének történetébe. Megmutatja, hogyan alakult át az istenítélet ítélő párbajjá, majd hogyan lépett ennek helyére a lovagi párbaj, valamint a becsületbeli ügyek párbaja - s természetesen azt is, hogyan reagált minderre az egyház. Elgondolkodtató történet. Elgondolkodtató kötet.

(Erkölcsteológiai Tanulmányok VII., Jel Könyvkiadó, Budapest, 2007)

Balázs István

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu