"Él, mig nemzet él e hazán"

Kodály Zoltán jubileumi ünnepség Galyatetőn

Kodályné és édesanyja

Kodály Zoltán életműve a nemzet létének bizonyítéka. Ahogyan a 125 éve született, negyven esztendeje elhunyt zeneköltő Liszt Ferenchez szólva - Vörösmarty szavaival - a kórusművészet szólamaival kiénekelte: "Még él lelke Árpád nemzetének." Többek közt ezt hangsúlyozta ünnepi beszédében a neves Kodály-kutató: Bónis Ferenc zenetudós június 24-én a galyatetői kápolnában koncelebrált mise után a téren, ahol kórushangversenyen országosan ismert kórusok együtt tisztelegtek a Mátrát különösen kedvelő, azt bebarangoló zeneszerző emlékének. Még a múlt század elején, amikor Kodály átgyalogolt a hegyi utakon Pásztóról Gyöngyösre, majd gyűjtőútjain, amikor meglelte a hegyek alatt az Esti dalt egy énekmondó aszszonynál, bizonyára maga is leterítette subáját, és imádkozott az "erdő mellett", mielőtt leszállt az éjszaka. A szentmisét Kacsik Árpád plébánossal Beer Miklós megyéspüspök, az egyházzene referense mutatta be, aki a sokaságot a zeneszerző keresztény gondolkodásának, alkotóművészetének méltatásával arra buzdította, hogy őrizze meg a múlt jövőbe segítő iránytűjét. A Psalterium Hungaricum (Magyar Zsoltár) énekegyüttes Arany János vezetésével, ifj. Fasang Árpád - volt UNESCO-nagykövet, az emlékezésben fáradhatatlan művész - közreműködésével Kodály Magyar miséjét énekelte, míg előtte Fasang László orgonaművész improvizált azon a harmóniumon, amelyen hajdan Kodály Zoltán mint "segédkántor" játszott.

Bónis Ferenc előadása

Az ünneplők között számos magyar közéleti személyiség fohászkodott egy tisztább erkölcsű, értékbecsülő Magyarországért, köztük Mádl Ferenc (volt) köztársasági elnök és felesége, Dalma asszony. Ott volt Kodály Zoltán özvegye, s szellemével bizonyára maga a zeneköltő, akiről halálakor írta Keresztury Dezső, a jó barát: "Boldogabb volt ő, ki visszatekintve is előre nézett; (...) s él, mig nemzet él e hazán."

A hangversenyt bevezető Stuller András polgármester szavai, majd Bónis Ferenc közvetlen hangú Kodály-méltatása, a "magyar nemzeti géniusz" és a Mátra kapcsolatát hangsúlyozó gondolatsora főhajtás volt a bérctetőn. Mindez, és e sorok írójának alkalomra írt verse azt az egységet fogta össze, amely élet, szépség és alkotás szövetségében a nemzeti értékeknek engedelmesség - a zene jegyében.

(tóth)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu