Szent Erzsébet tisztelete Szombathelyen

A Szombathelyen 1360-ban rendházat alapító ferencesek templomát Szent Erzsébet tiszteletére szentelték.

A Szent Erzsébet-évben a ferencesek által vezetett plébánia kiemelt feladatának tekinti a világszerte ismert Árpád-házi szent asszony tiszteletének szolgálatát.

Amikor Nagy Lajos király uralkodásának idején a király féltestvére, Kálmán győri püspök Szombathelyen a ferenceseknek adta a romossá vált ispotályt, a mellé épített korai gót stílusú templomot még Szent Antal tiszteletére szentelték.

A romos, akkor már lakatlan, a város falain kívül álló ispotály egykor leprások, majd pestisben szenvedő ragályos betegek menhelye volt. Ezt az épületet alakították át rendházzá a ferencesek, és megkezdték szolgálatukat a templomban, ahol már akkor kiemelt kultusza lehetett Szent Erzsébetnek.

A templomot építő, Itáliából származó Sienai János testvér tudta, hogy Szent Erzsébet szülőföldjére érkezett, és hogy a Türingiában nevelkedett magyar királylány a ferences mozgalom hatása alá került. Erzsébet ugyanis a ferences világi rend tagjaként kimagasló buzgósággal élte a ferences életeszményt, az anyagi gazdagságtól való függetlenséget, a lelki szegénységet. A rendházat alapító és templomot építő János testvér nyilván azt is tudta, hogy Szent Ferenc, megbecsülése jeléül Erzsébetnek elküldte szegényes palástját, amelyet Wartburg várának úrnője nagy tisztelettel viselt.

Amikor felépült a szombathelyi templom, szentélyét festményekkel díszítették, az egyik Szent Erzsébetet ábrázolja. E festmény töredékére 1959-ben bukkantak rá, a régészek konzerválták, és ma turistalátványossága a templomnak. Országunkban talán ez az egyik legkorábbi Szent Erzsébet-ábrázolás, amelyen a koronás királylány kezében tartja a botját. Ez a bot ma mint ereklye, Budán, a Szent Ferenc sebei-templomban látható.

Szombathely a török hódoltság idején ugyan nem került idegen fennhatóság alá, de Kőszeg ostroma idején Szombathely is hadszíntér lett. A mohácsi csatavesztés után gazdátlanná vált a mezőváros, majd a protestáns Révai-család birtokába került, a ferenceseknek ekkor el kellett hagyniok rendházukat és templomukat. A nyolcvan évig tartó távollét alatt a templom romossá vált, a gótikus boltozat beszakadt. Sennyei István győri püspök igyekezett a zilált állapotokat megszüntetni, 1630-ban visszatelepítette a ferenceseket, újjáépíttette a templomot, kora barokk stílusban remek kapuzatot készíttetett, amelynek díszes fülkéjében Szent Erzsébet szobrát helyezte el. 1634-ben Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelte fel az újjáépített templomot. Ekkor készült el a kolostor ebédlőajtaja fölött az adakozó szent reliefje is.

A második világháborúban a város bombázása idején a templom színes ablakai betörtek. A felújításkor Mohay Attila készítette el az új üvegablakokat. A magyar szentek között látható Erzsébet alakja is. Egy külön üvegfestményen Teréz anya fölött tartja oltalmazó kezét, mintegy jelezve, hogy segítő szeretete ma is hatékony példakép.

1954-ben elkészült a templom neogót szárnyas oltára, amelynek Szent Erzsébet életét ábrázoló festményeit Molnár C. Pál készítette. A királylány a keresztfa előtt imádkozva leteszi királynői koronáját, és kész azonosulni a szenvedő Krisztussal. - Fejedelemasszonyként nem zárkózott be Wartburg várába, hanem felkereste a rászoruló szegényeket, és ahol tehette, ott segített.

Férje a keresztes háborúba indult, megható az ifjú feleség búcsúja férjétől. Ezt az eseményt Kiss Sándor bronzreliefje örökíti meg a kolostor bejáratánál. A szárnyas oltár további festményei: Kiűzetés a várból, miután Erzsébet férje a hadjárat idején pestisben meghalt. Erzsébet három gyermekével egy faházban húzta meg magát, de ebben a teljes kivetettségben sem esett kétségbe. A szenvedő Krisztussal azonosulva, a kolostorban élő ferences testvérek oltalma alatt, velük együtt Te Deumot énekelt.

Az oltár fülkéjében álló faszobrot Sugár Gyula szobrászművész alkotta 1955-ben. A templom Szent Erzsébet-zászlóját a helybeli kármelita nővérek készítették "tűfestéssel".

A plébánia kultúrházának utcai galériájában a szent életét bemutató kiállítást helyeztek el. A látható festmények jeles művészi alkotások másolatai, rövid szöveges életrajzi utalásokkal. A másolatokat Csonka Ernő szombathelyi festőművész, a jubileumi évre való tekintettel, Szent Erzsébet iránt érzett tiszteletéből készítette el és állítja az érdeklődő hívek elé.

Sill Aba Ferenc

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu