|
|
Lapszél Betlehemesek a társasházból Történnek még csodák Budán. Egy lakótársunk elmesélte nekem karácsonyi élményét: meghívást kapott egy különös estére. A szomszéd utca egyik ötemeletes házának udvarán a lakók megrendezték a társasházuk karácsonyát. A gyerekek eljátszották a betlehemi történetet: Máriának, Szent Józsefnek, pásztornak vagy éppen szerecsen királynak öltözve. A felnőttek pedig egy-egy tál süteménnyel, egy üveg borral járultak hozzá a közös ünnepléshez. Volt, aki gulyást főzött az udvaron, egy hatalmas kondérban! Lakótársunk, mintegy "külsősként" erre az ünnepre volt hivatalos. Talán azért, hogy az ötletet továbbadja. A mi, Ugocsa utcai házunkban is meg lehetne szervezni egy ilyen estét - álmodozott a földszinti lépcsőfordulóban állva. Lelkesen támogattam az ötletet, de a "hogyan is kezdjük?" kérdésében mindketten tanácstalannak bizonyultunk. Talán emlékezetünkbe vésődött egy közönyös, elutasító tekintet, vagy egy nem viszonzott köszönés. Akkor a lakótársam azt mondta: megbeszéli a Márvány utcaiakkal, hogy a jövő évben én is ott lehessek a társasházi betlehemesen, azzal a reménnyel, hogy a csoda melegétől áthatva ketten már elegen leszünk ahhoz, hogy elkezdjük, valahogy. Körössy Halál - vagy büntetés? Szaddám Huszeinre kimondták a halálos ítéletet. December 29-én, nézve a külföldi televíziós csatornákat, figyelve az internetet még mindenki arról tanakodott, vajon még aznap, vagy csak másnap végzik-e ki Irak egykori vezetőjét. A szombat reggeli híradások aztán világgá repítették a hírt: titokban, hajnali négy órakor felakasztották Szaddám Huszeint. A világ jelentős része, amely izgatott vágyakozással várta a diktátornak nevezett személy kivégzését, figyelmen kívül hagyta a világ másik jelentős részének véleményét, hogy halált halállal nem szabad megtorolni. Kérhette ezt akár az olasz külügyminiszter, s pestiesen szólva akár a római pápa is... Mások állítják, újabb véres merényletek elindítója lesz e kivégzés. Szaddám Huszein megérdemelte a halált - kiáltja a műveltnek vélt világ egyik fele. A másik fele pedig azt, hogy büntetést érdemelt volna. Ma már tudjuk, az erőszakosabbik rész győzött. Arról azonban sokkal kevesebben szólnak, s legtöbbször csak baráti körben, hogy bizony vannak más országok is, akiknek vezetői büntetést érdemelnének. Kisebbet, avagy nagyobbat. Az egyik "csak" lopott, a másik értelmetlen háborúkban öleti saját fiataljait, a harmadik megint "csak" politikai ellenfeleit, esetleg túl sokat tudó vagy neki ellentmondó riválisait, egykori bajtársait, tette, tetette el láb alól. Vannak, akik saját népüket tartják rabságban, alázzák meg naponta, mások idegen hatalomként, saját felsőbbrendűségüket hangoztatva aláznak meg, tartanak megszállva más nemzeteket. Róluk, viselt dolgaikról talán félelemből, de "érdemtelenül" keveset beszél a sajtó. bókay Megállt az idő(kerék) Már elég régen történt. 2004. május elsején többek közt az akkori miniszterelnök indította el a Városligetnél felállított hatalmas homokórát. A kivitelező cég azt állította róla, hogy rendkívül hosszan fogja mutatni az idő múlását. Már akkor sem értettem, miért van szükség az Európai Unióhoz való csatlakozásunk emlékjeléül épp e hatalmas homokórára. Aztán felrémlett, hogy ez a szabadkőműves jelképek közül való. "A szabadkőműves beavatási szertartáson ez az egyik tárgy, amely fölött a beavatandónak meditálnia kell" - olvashatjuk a szimbólumok lexikonában. Az máig nem derült ki, mi köze e jelképnek az Európai Unióhoz. Mindenesetre 350 milliót fizetett érte a kormány, aztán összesen négy hónapig működött. Azóta áll. Most a Kincstári Vagyonigazgatóság eladná a működtetési jogát. Nagy lehetőség, de még senki nem kapott rajta. Pedig a befuccsolt szabadkőműves jelkép ma már nem 350 milliót, csupán 267 ezret ér... Annak idején nem kérdeztek meg senkit az adófizetők közül, vajon ez a "műalkotás" lesz-e az EU-csatlakozás megfelelő emléke és a városkép emelője. Az egész ügy kivizsgálása nyilván nem marad el... Mi csak szerényen jegyezzük meg: hazánkban gyaníthatóan némileg több keresztény él, mint szabadkőműves. Így esetleg jóval olcsóbban elkészülhetett volna például a helyhez jobban illő Regnum Marianum-kereszt is. Biztosan nem jutottak volna vele csődbe... Rosdy Pál
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||