 |
 |
 |
 |
2007.01.07
|
Ingyenes
műsorújság- melléklettel! |
 |
|
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
Isten számít ránk Alois testvér leveléből Harminc éve, hogy Roger testvér néhány szerzetessel Kalkuttába látogatott. A város egyik szegénynegyedében laktak, és bekapcsolódtak abba a munkába, amelyet Teréz anya nővérei végeznek az elhagyott, haldokló gyermekekért. Roger testvér Kalkuttából a Levél Isten népéhez című írásával tért haza. Levelét elsőként a párizsi találkozón részt vevő fiatalok hallhatták a Notre-Dame-székesegyház falai között. Később több közös üzenetet is írt Teréz anyával, három közös könyvük is megjelent.
Roger testvér ezzel az 1976-os látogatással vetette meg az alapját annak a hosszú távú kapcsolatnak, amely azóta is fennáll a taizéi közösség és az indiai keresztények között. Sőt, nemcsak hogy fönnáll, hanem el is mélyült. Erről tanúskodnak a különböző indiai tartományokban tett látogatások, a földrészeket összekapcsoló két madraszi találkozó és a Taizében rendszeresen megforduló indiai fiatalok. Kalkutta mély benyomást tett ránk - emlékezik Alois testvér, az új taizéi prior. - Nyomot hagyott bennünk az emberi nyomorúság sokféle képe, de belénk vésődött azoknak az embereknek az arca is, akik életüket legszegényebb felebarátaik szolgálatára szentelve fényt sugároznak maguk körül. Ezért tűnt fontosnak számomra, hogy visszatérjünk Kalkuttába, és előkészítsünk ott egy találkozót. Ez vált valóra tavaly október 5. és 9. között mintegy hatezer, főként Ázsiából összesereglő fiatal részvételével. A "bizalom zarándoklata a Földön" ismét új távlatot nyert: saját hazájukban szegődjünk az ázsiai fiatalok mellé útitársul, rájuk hallgassunk, az ő reményeiket támogassuk! A Levél Kalkuttából e találkozóhoz kapcsolódva íródott, és az esztendő fordulóján Zágrábban megrendezendő Fiatalok Európai Találkozója során jelent meg. Ebből közlünk részleteket. A "bizalom zarándokútját a Földön" a legkülönbözőbb országokból összesereglő fiatalokkal együtt járva mindnyájunk számára egyre bizonyosabbá válik, hogy minden ember egy és ugyanazon családnak a tagja, és Isten kivétel nélkül mindenkiben jelen van. Indiában - miként Ázsiában mindenütt - felfigyeltünk arra, hogy a teremtett világ egészére irányuló, indoklást nem is igénylő figyelmesség magában foglalja az embertárs megbecsülését is, továbbá mindannak méltánylását, ami számára szent. Nagyon fontos, hogy korunk társadalmai fölelevenítsék ezt az Isten iránti figyelmességet és az egymás megbecsülésének érzékét. Kalkuttában a keresztények kisebbségben élnek több nagy történelmi vallás szomszédságában. Annak ellenére, hogy Indiában a vallások közötti feszültségek időnként durván erőszakos összetűzésekhez vezettek, a hívő emberek közötti kapcsolat alapját a kölcsönös tisztelet jellemzi. Ez megmutatkozik abban is, hogy a másik vallásának hagyományos ünnepeit tiszteletben tartják, sőt, a közös ünneplés alkalmának is tekinthetik.... Üres kézzel... Világszerte számtalan fiatal kész arra, hogy jobban kifejezésre juttassa az emberiség nagy családjának egységét. Mindnyájukat ugyanaz a kérdés foglalkoztatja: hogyan lehet ellenállni az erőszaknak és mások kirekesztésének, miként lehet lebontani a gyűlölet és a közöny falait? Ilyen falak magasodnak az egyes népek között, a földrészek között, de közvetlen közelünkben, sőt magában az emberi szívben is. Választanunk kell: dönthetünk a szeretet mellett, választhatjuk a reményt. Ha a szeretetet választjuk, akkor a szabadság tágasságába lépve kitárul előttünk a jövő; önmagunk és a ránk bízottak számára is. Isten megadja, hogy egészen egyszerű eszközeinkkel is bekapcsolódhassunk az ő teremtő művébe; hogy magunk is teremtő emberekké válhassunk még a legalkalmatlanabb körülmények közepette is. Már az is kimozdíthat a vakvágányra siklott helyzetekből, ha egyszerűen közeledni kezdünk a másikhoz, akár üres kézzel is, vagy ha meghallgatjuk, s igyekszünk megérteni őt. Isten számít ránk a nálunknál rászorultabb emberek között. "Amit egynek is tettetek a legkisebbek közül, nekem tettétek"... Sebezhetőségünk - Roger testvér halála Roger testvér temetése alkalmával Marcellin Teeuwes, a Grandé Chartreuse kartauzi kolostor perjele a következőket írta: Roger testvér halálának drámai körülménye nem más csupán, mint külső lepel, amely még világosabbá teszi az ő sebezhetőségét, amit úgy gondozott, mint egy ajtót, melyen keresztül Isten előszeretettel érkezik hozzánk. Már az első keresztények is, akik jelentéktelen kisebbséget alkottak az akkori világban, biztosan tudták, hogy Krisztus, keresztáldozata által ledöntötte a népeket elválasztó falakat. Ha a szeretetet választjuk, a remény mellett döntünk. Ha kitartunk ezen az úton, csodálkozva fogjuk észrevenni, hogy Isten már azt megelőzően döntött mellettünk, hogy mi egyetlen lépést is tettünk volna. Az imádságban mintegy kitesszük magunkat és ránk bízott embertársainkat Isten jóságos tekintetének. Ő úgy fogad el minket, ahogy vagyunk: a bennünk lévő jósággal, de belső ellentmondásainkkal, sőt hibáinkkal együtt is... Az evangélium biztosít bennünket arról, hogy épp esendőségünk válhat azzá a kapuvá, melyen át Isten Szent Lelke belép az életünkbe. Fotók: Wiesia Klemens
|
|
|
|
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||
