|
|
Egység a feszültségek ellenére Vlado Kosic zágrábi segédpüspök az ökumenéről Az év végi bizalom zarándokútja alkalmából Vlado Kosic zágrábi segédpüspök interjút adott a Krscanska Sadasnost lapnak. Többek közt a következőket mondta: "Mindnyájan Krisztusból és az evangéliumból élünk. A keresztények közötti egység munkálása hitünk egyik fontos követelménye. Miközben látjuk, hogy más felekezethez tartozó keresztények mekkora szeretettel és hittel ragaszkodnak Krisztushoz, mi magunk is jobb katolikusokká szeretnénk válni. Katolikus azt jelenti, egyetemes, ezért a katolikus hívő nyitott mindenki iránt. Jézus nem pusztán néhány emberért, ilyen vagy olyan csoportért, hanem valamennyiünkért, minden emberért jött közénk. A mostanihoz hasonló találkozók segíthetnek kitágítani a horizontunkat. Ez különösen fontos a mai fiatal keresztények számára, akik előtt számos kihívás áll. Az ökumenikus gondolkodás alapvetően hozzátartozik a katolikus önazonossághoz. Megnyit bennünket mások felé, akik különböznek ugyan tőlünk, de ugyanabban a Jézus Krisztusban hisznek. A mostani találkozó megtaníthat bennünket arra, hogy ne legyünk kirekesztők, hanem mindenki felé nyitottak, cselekedetekben megmutatva a felebarát iránti szeretetünket, elfogadva egymás különbözőségét. Képzeljék csak el, amikor két-három svéd, lengyel, magyar, német vagy montenegrói fiatal néhány napra szállást vesz otthonukban. A jó vendéglátó nemcsak a háza, hanem a szíve ajtaját is megnyitja. A taizéi testvérek meglepően szerény igényekkel érkeztek: meleg helyiségben két négyzetmétert kértek egy fiatal zarándok számára, ahol az leterítheti hálózsákját a földre. Biztos vagyok benne, hogy a horvát fiatalok a találkozó sok gyümölcsét fogják majd begyűjteni. Valamilyen szinten minden korosztály bekapcsolódik a fogadásba. Szervezik az elhelyezést, az étkeztetést, a plébániai találkozókat. A papok megnyitják a templomokat és a közösségi termeket, ahol a zarándokok a reggeli imára és a délelőtti beszélgetésekre jönnek össze. Ezt követően valamennyi plébániáról a zágrábi kiállítási parkba indulnak, ahol részt vesznek a déli imádságon, megebédelnek, és kiscsoportos műhelyekben folytatják az együttlétet. E napok elteltével bizonyára mindannyiunkat még inkább eltölt majd az együvé tartozás és az elmélyült imádság utáni vágyakozás lelkülete. Az Isten és a másik ember iránti bizalom növekedését várom ettől a találkozótól. Bizalom nélkül nincs hit, de szeretet és őszinte emberi kapcsolat sincs. Még a nemzetközi kapcsolatok is nagymértékben a bizalomtól vagy annak hiányától függnek. Mennyi gyanakvás marad például az emberek szívében a háborúk után. Az igazságtalanságok, a mészárlások, a rombolás és pusztítás után nehéz a bizalom hídjait felépíteni az emberek, a népek között, akik többféle vallási közösséghez tartoznak. De mindez nem lehetetlen, sőt, a keresztények számára ez kell, hogy az egyik legfontosabb célkitűzés legyen. Mindenekelőtt imádkozni kell a Jézus által akart egységért. Azután pedig építeni kell a bizalmat a keresztények és minden ember között. A sokféle konfliktus és belső feszültség ellenére az első évezred az egyház egységének ideje volt. Miközben a második megosztottsághoz vezette a keresztényeket. Hiszem, hogy a harmadik évezred a keresztények közötti egység ideje lesz." (Fordította: Papp Tamás)
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||