Uj Ember

2006.12.03
LXII. évf. 49. (3042.)

Megjelent
a Testvérek
2007-es
falinaptára!

Főoldal
Címlap
Történelmi találkozó
Pápalátogatás Törökországban
A kormány nem egyeztet - iskolaügyben sem
A püspöki konferencia nyilatkozata
Szegény Lázár - fedél nélkül
´56 aranyjubileuma Bécsben
Szobrot emeltek Mindszenty bíborosnak
János pápa oltalmában
Lelkiség
Öröm, ami nem megvásárolható
Szentírás-magyarázat
Sorsközösség
Homíliavázlat
Nemzetek Megváltója, jöjj!
LITURGIA
Egyetemes könyörgések
az adventi és karácsonyi idő köznapjaira
A Boldogságos Szűzhöz
Életige
A szent utazásról
A hét liturgiája
C év
Katolikus szemmel
A kórházreform és az egyházi intézmények
Vezető pozícióban, erkölcsi alap nélkül?
Konferencia a közjóról és a biztonságról
Növekvő tanulólétszám, apadó támogatás
A katolikus közoktatásról napjainkban - és a középkorban
Jegyzet
Tanulni valami fontosat
Élő egyház
Hitből építeni új kultúrát
Katolikus pedagógusok konferenciájáról
Erdő Péter bíboros elismerése
Átadták a Magyarországi Zsidókért-díjakat
"Mi a legtöbb, amit adhatok?"
Szent Imre-év a kalocsa-kecskeméti egyházmegyében
Ismét pécsi advent
Rózsamisszió
Fórum
Keresztény értékek a politika színterén
Könyvespolcra
Papi lelkiség 2006
Az Olvasó írja
Cserkészforrás a Mecsekben
Ami hiányzik
Életszentség hírében
A sztálini terror áldozatairól Munkácson
Fórum
Városok és erődök
Heródes király építkezései
Fórum
Egy édesanya, egy példakép
"Életmentő takarók"
Segítség a hajléktalanoknak a hideg ellen
Akik élni tanítanak
Terápiás foglalkozások szakmai fóruma
Fórum
Az emmauszi zarándokok lelkisége
Egyház, kábítószer, drogfüggőség (13.)
A tagok saját áldozatával
Tringer László professzor a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend új helytartója
Ifjúság
Felnőttség és felelősség
Balás Béla püspök a bérmálkozókhoz
Mindent eldöntő pillanat
Civil párbeszéd és összefogás
Győri fiatalok Türingiában
Globalizáció
Előkészületek a zágrábi találkozóra
Programajánló
Szívem ujjong....
Rejtvény
Lóugrás
Kultúra
Mozarttal az ideák nyomában
A költő hangja
A zene szent szolgálatában
Hatvanöt éves a Budapesti Kórus
Paletta
Mozaik
Krisztus halászai
ÁLMODIK A MÚLT
Szabadtéri Betlehem
Az Ember képmása
Evangelizáció - szamárral
Cserimoja és szourszop
Egzotikus finomságok

 

A tagok saját áldozatával

Tringer László professzor a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend új helytartója


Arab, perzsa és török dúlások után, 1099-ben, amikor Jeruzsálemet visszafoglalták a keresztesek, kezdődött meg a Szent Sír templomának helyreállítása, majd újjáépítése. Godefroy de Bouillon volt a keresztes hadjáratok vezére 1095-től 1099-ig. Jeruzsálem visszafoglalása után felajánlották neki - a városállam első keresztény uralkodójaként - a királyi címet. A rangot nem, csak a hatalmat fogadta el, így lett a Szent Sír Védelmezője. Bouillon 1100. július 18-án halt meg, a Szent Sír templomában temették el. Még halála előtt lovagokat állított a Szent Sír őrzésére. Tringer Lászlót, a SOTE pszichiáterprofesszorát a közelmúltban nevezték ki a rend magyarországi helytartójává.

1990 után számos lovagrend alakult újjá. Professzor úr hogyan került éppen a Szent Sír Lovagrendbe?

- 1996-ban megtisztelő meghívást kaptam a közösségbe. 1990-ben egyébként osztrák segítséggel indult újra a rend, az első magyar tagokat még Ausztriában ütötték lovaggá. Teljesen véletlen, de kedvenc érdeklődési területem a középkor, ezen belül a keresztény hadjáratok tanulmányozása.

Ma mintegy hetven tagot számlál a rend magyarországi helytartósága. Professzor úr, hogyan került ennek az igen régi hagyományokra, a keresztény vallás lényegére, a Szent Sírra, Krisztus föltámadására, s ezáltal az emberiség megváltásának Isten-gesztusára utaló közösség élére?

- A kinevezések a lovagrend életében négy évre szólnak, mely meghosszabbítható. Elődöm, Roykó Ádám kinevezési ideje lejárt, s többek mellett engem terjesztett föl Paskai László bíboros úr, a rend nagyperjele Rómának. Fourneau bíboros és a rend Rómában székelő nagymagisztériumának választása végül személyemre esett. Szeptember huszonegyedikével neveztek ki, hazai beiktatásomra december másodikán kerül sor.

A lovagrendek a szerzetesrendekhez tartoznak. Ez a közösség Szent Ágoston reguláját követi, jelvényük a fehér mezőben álló talpas vörös kereszt, négy kisebb kereszttel, melyek Krisztus sebeire utalnak.

- A Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend laikus, nem pedig papi rend. A magyar köznyelvben másféle értelmet kapott laikus kifejezés a görög laiosz szóból ered, s Isten népét jelenti. A Szent Sír Kanonok Rend papi közösség, ennek eredete ugyancsak a keresztes háborúkig nyúlik vissza. A két szervezet története annyiban kapcsolódik össze, hogy a jeruzsálemi latin királyság idején a Szent Sír Lovagrend mintegy háttérszervezete volt a Szent Sír Kanonok Rendnek.

A lovagrend először az 1103-as forrásokban fordul elő, 1114-ben pedig már Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend néven említik. A pápa hivatalosan 1122-ben ismerte el a rendet, melynek fő feladata a Szent Sír őrzése, illetve a szentföldi zarándokok védelme. 1160-ban a pápa együttesen határozta meg a Szent Sír Lovagrend, a Templomos Lovagrend és a Johannita Lovagrend jogait. 1291-ben, amikor Jeruzsálemben megszűnt a latin királyság, a keresztes lovagrendek maradványai Európába húzódtak vissza, főként Spanyolországba. Még az 1400-as években is virágzott a rend, annak ellenére, hogy eredeti célja, a Szent Sír őrzése tulajdonképpen megszűnt. 1459-ben a pápa feloszlatta a rendet, majd 1489-ben a közösségből kiszakított Szent Sírról Nevezett Szabályozott Kanonokok Rendjét egybeolvasztotta a Máltai Lovagrenddel, és a nagymesteri címet is a máltaiakra ruházta át. 1496-ban a következő pápa újjáélesztette a Szent Sír Lovagrendet, nagymesteréül a mindenkori pápát jelölve meg.

Ma már nyilván nem a Szent Sír őrzése a lovagrend közvetlen feladata. Mi tevékenységük fő mozgatója?

- A lovagrend elkötelezett tagjai a kereszténységgel egyébként is együtt járó jótékonysági gesztusukat egy nemes cél irányába kanalizálják. Ilyen módon a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend világméretekben több mint hetven szentföldi intézmény fönntartásában vesz részt: ezek nagyobbrészt iskolák, plébániák, szegényházak, árvaházak. A lovagrend által nyújtott támogatás negyvenhét-negyvennyolc százalékát palesztinai szegény keresztény gyerekek iskoláztatási költségeire fordítják, de nem tesznek különbséget a vallási hovatartozás szerint.

Palesztina területe - az 1948-ban mesterségesen létrehozott Izrael állam, s az ugyanakkor megfogalmazott, ám soha meg nem valósíthatott palesztin állam nemléte következtében, a zsidó és a palesztin nép közötti viszály miatt - hosszú évtizedek óta háborús térség. A lovagrend képes-e bármit tenni a béke érdekében?

- A szentföldi politikai nehézségekbe nyilvánvalóan nem tudunk beleszólni. Azokba az iskolákba, melyeket a lovagrend támogat és a szentföldi patriarchátus tart fönn, nagyobb létszámban muzulmán gyerekek járnak, hiszen ezen a területen szórványban élnek a keresztények. A kikerülő tanulók a társadalom műveltebb rétegeihez tartoznak, s ezáltal a lovagrend közvetve - a lakosság kulturális szintjének emelésével - hozzájárulhat az ottani állapotok békésebb rendezéséhez.

Magyarországon sokan kissé anakronisztikus jelenségnek tekintik a lovagrendeket. Ez nyilván a kellő ismeretek hiányából következik, hiszen, mint eddig is kiderült, igen aktív karitatív tevékenységet folytatnak, igaz, elsősorban nem az országon belüli céllal.

- A hazai karitatív tevékenység a helyi rendtartomány belső ügye. A mi esetünkben minden évben fedezzük néhány papnövendék szentföldi zarándokútját.

A lovagság modern elgondolása szerint két vonást kell kiemelnem: egyrészt a tagok keresztény életének elmélyítését (vasárnaponként közös szentmisén veszünk részt a lovagrend budapesti Hermina úti kápolnájában, havonta közös zsolozsmázást tartunk, ugyancsak havonta káptalani ülésre kerül sor, részt veszünk a nagy egyházi ünnepeken, lelkigyakorlatokat tartunk), illetve a szerzetesi hagyományt.

Működésünk a nagy múltra visszatekintő szerzetesrendek harmadrendjével hozható párhuzamba, melyek jelentős szerepet játszanak a társadalomban. Erdő Péter bíboros úr egyik legutóbbi beszédében igen nagy jelentőséget tulajdonított az ilyen típusú laikus szerveződéseknek, hiszen a jövő egyházának fontos tényezői lehetnek.

IX. Piusz pápa szervezte újjá a Szent Sír Lovagrendet. A Porta és a Szentszék közti kapcsolatok enyhülésével ugyanis 1847-ben lehetőség nyílt a latin patriarchátus újjászervezésére. A lovagrendet a patriarchia háttérszervezeteként gondolta el a pápa, ezért a statútumban szerepel ennek erkölcsi és anyagi támogatása. Miután visszaállította a jeruzsálemi latin patriarchátust, a pápa átszervezte a Szent Sír Lovagrendet is, s 1868-ban a tagokat nyakékes lovagok és dámák, lovagok, dámák osztályába sorolta. 1928-tól a rend nagymesteri székét Rómában, nagyperjeli székét pedig Jeruzsálemben jelölték ki.

1994. január 21-én pápai bulla hirdette ki, miszerint a rend védőszentje Szűz Mária. Napjainkban negyven országban több mint huszonegyezer lovag és dáma fejt ki kulturális és szociális tevékenységet.

A rend magyarországi jelenlétéről 1135-ből való az első írásos dokumentum, majd 1207-ben II. András adományokkal látta el a lovagokat. Rendházaik voltak Bienkón, Glogoncán, Hunfalván, Komlóson, Landekban, Sámson, Véglesen, Thenőn.

1930-tól jött létre az önálló magyarországi tartomány, s több évtizedes kihagyás után 1991. szeptember 14-én alakult újjá a magyar főbiztosság. A fejlődés további állomását jelzi az 1998. június 1-jén megalakult magyarországi helytartóság. Még ugyanebben az évben, november 30-tól a Magyar Köztársaság a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrendet diplomáciai testületként akkreditálta.

A karitatív munka azt jelenti, hogy az említett intézményeket anyagilag támogatják?

- A rend tevékenysége elsősorban a tagok saját áldozatán alapul. Ez két formában nyilvánul meg: élve a törvény adta lehetőségekkel, az adó egy százalékát erre a célra ajánljuk föl, illetve személyenként az éves jövedelem fél százalékát kitevő anyagi hozzájárulást adunk. A magyarországi lovagok létszámát figyelembe véve ugyan nem túl nagy összeg, de nem is ez a lényeg, hanem maga a tevékenység. Természetesen, ha találunk adományozókat, külön bevételek is származhatnak.

Járt-e Ön a Szentföldön, a Szent Sírnál, hiszen a hagyomány szerint a lovagokat ott avatják.

- Engem nem ott, hanem Esztergomban avattak lovaggá 1999-ben. Tavaly jutottam el - bár nem lovagrendi szervezésben - a Szentföldre.

A lovagoknak a szerzetesekéhez hasonló fogadalmat kell letenniük?

- Fogadalmunk nem ugyanolyan erejű, mint a szerzetesi fogadalom. A lovagok az elkötelezett keresztényi életre, a Szentföld támogatására, a pápához való feltétlen hűségre kötelezik el magukat. XIII. Leó pápa tette lehetővé, hogy a rendnek hölgytagjai is legyenek, akiket dámáknak nevezünk. A rend legfőbb vezetője a bíboros nagymester, lelki nagymestere pedig a mindenkori jeruzsálemi pátriárka.

Az Ön életében milyen változást hozott a lovagrendbe való belépés?

- Pannonhalmi bencés diákként szorosan kötődöm a bencés rendhez és a szerzetességhez. A Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend olyan közösség, mely hasonlóságot mutat a szerzetesrendekkel. Számomra mindig is vonzó volt, törekvéseim beteljesedésének érzem.

Betöltöttem hatvanötödik életévemet, már nem vagyok tanszékvezető, klinikaigazgató, így felszabadult energiáimat mind nagyobb arányban a lovagrend ügyeinek tudom szentelni.

Elmer István

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu