Városok és erődök

Heródes király építkezései

Nagy Heródes alakja - nevében a "nagy" nem megtisztelő cím, hanem egyszerűen azt jelenti, az idősebb - elválaszthatatlanul összekapcsolódott Jézus születésével. A történelem azonban nemcsak emiatt őrizte meg Júdea királyának nevét, aki olyan nagyon féltette trónját a gyermektől. Uralkodása idején Júdea bár külpolitikailag Rómától függött, belpolitikailag független volt. S Heródesnek mind a zsidó nép, mind a hódítók kedvében kellett járnia. Hatalmas építkezésekbe kezdett, amelyekkel védte hatalmát, előmozdította a római kultúra terjedését, s egyben megélhetést és szórakozást biztosított a júdeaiaknak. Cirkuszt és kenyeret...

Maszada ma Izrael nemzeti parkjai közé tartozik

Hatalmának csúcsán, csupán hét év alatt, Krisztus előtt 29. és 22. között, Heródes felépíttetett egy csodálatos várost, amelyet Augustus császár tiszteletére Cezáreának nevezett el. A városról Josephus Flavius részletes leírást ad A zsidó háború című munkájában, amelyet egészen a legutóbbi ásatásokig túlzásnak tartottak a történészek.

Heródes pompás fürdőháza Maszadában

A Földközi-tenger e partszakaszán előtte csupán egy jelentéktelen falu volt. Heródes egy százezer lakosú hatalmas és virágzó kikötővárost hozott létre, egy második fővárost, ahova a világ minden tájáról áramlottak az emberek, akiknek szórakoztatásáról színház, fürdő és lóversenypálya gondoskodott. Érdekes kultúrtörténeti adat, hogy a versenypálya mellett olyan nyilvános mellékhelyiségek voltak, amelyekben volt folyóvíz. A part mentén nem volt természetes öböl, ezért Heródes két mesterséges földnyúlványt s hullámtörőket épített a tengerbe, ahol több száz hajó horgonyozhatott egyszerre. Azonban nem tudhatták, hogy a város alatt egy törésvonal húzódik, s emiatt a bizánci korban egy nagy földrengés következtében a kikötőt elnyelte a tenger.

Vízvezeték Cezárea tengerpartján (Fotó: Itamar Grinberg)

E város lakója volt Kornéliusz százados, az első nem zsidó származású keresztény. Megkeresztelkedésének történetét, Péterrel való találkozását jól ismerjük az Apostolok cselekedeteiből. S itt szenvedett fogságot 61-62-ben Szent Pál.

A Szentföld viharos történelme ezt a különleges várost sem kímélte, Cezárea a keresztesek és a muzulmánok közti harcokban a XIII. században szinte a földdel lett egyenlő. Csak az 1940-es években fedezték fel Cezárea régészeti jelentőségét, amely ma már az egyik leglátogatottabb turisztikai célpont Izraelben.

Talán csak Maszada vetekszik e tekintetben Cezáreával. E két helyet a zsidó háború is összekapcsolja: a kikötőváros volt a kezdet, az erőd, a vég.

A tengerszint alatt fekvő Holt-tengeri síkságból hirtelen emelkedik ki Maszada magányos hegye, amelyre Jonathan főpap építtetett erődöt. Ezt bővítette ki Nagy Heródes király, megerősítette a védvonalakat, az esővizet begyűjtő zárt vízvezetékrendszert, padlófűtéses fürdőt és luxuspalotákat emelt a hegy tetején. A hagyomány szerint maga Heródes is sokat időzött itt, kedvelte ezt a világtól elzárt palotaerődöt.

Maszada másik neve "Az utolsó bástya", a zsidó hősiesség szimbóluma. Miután a rómaiak lerombolták a második szentélyt, a zsidó lázadók utolsó csoportja ide menekült. Flavius leírása szerint tízezer katona ostromolta az erődöt, három éven át. Maszada bevehetetlennek bizonyult, falain belül pedig rengeteg élelmiszer, víz és fegyver volt raktáron. A rómaiak végül építettek egy rámpát a hegy nyugati oldalán, s kőhajító gépekkel igyekezték áttörni a fapalánkkal és kövekkel megerősített falat. Mikor látták, hogy mindez hiábavaló, felgyújtották a palánkot. Talán még ez sem vezetett volna sikerre, de megfordult a szél, s a tűz elharapózott. A zsidók a rabszolgaság helyett az öngyilkosságot választották. A katonák megölték gyermekeiket, feleségüket, majd önmagukat. Ma az izraeli hadsereg katonái ezen a helyen teszik le a kiképzés végén ünnepélyes esküjüket: "Maszada még egyszer nem fog elesni!"

Heródes - Maszadához hasonlóan - több régi erődvárat is átépíttetett, amelyek családja és hatalma védelmét szolgálták. A Betlehem mellett található Heródion ma is az ő nevét viseli. A vulkánra emlékeztető hegy tulajdonképpen hatalmas földmunkák eredménye. Ez az erőd a király személyes védelmét és szórakoztatását szolgálta, s sokáig azt hitték, itt temették el Heródest, de az ásatások során nem került elő a sír.

A király természetesen a fővárosban is építkezett. A legfontosabb ezek közül a Templom újjáépítése és kibővítése volt. Magas falakkal körülvett szentélykörzetet alakított ki, fürdőkkel, udvarokkal, oszlopcsarnokkal, amelyeknek maradványait a siratófal mellett ma bejárhatja a turista. Meredek lépcsősor vezetett az áldozati oltárokhoz s a gazdagon díszített szentélyhez. Ezen építkezés nagyságát mutatja, hogy a munkálatok csak Heródes halála után, a zsidó háború előtti években fejeződtek be.

A Templom kibővítése mellett Heródes számos középületet, római stílusú vízvezetéket, a Templom-hegy lábánál pedig erődítményt építtetett Jeruzsálemben. S ezzel bezárul a kör: ahogyan a születésnél, a szenvedéstörténetben is feltűnik Heródes alakja. E királyi erőd lett ugyanis később a római helytartó székhelye, a katonai alakulat támaszpontja, Jézus elítélésének helyszíne.

Szöveg és kép: Szalontai Anikó

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu