|
|
Akik élni tanítanak Terápiás foglalkozások szakmai fóruma Tanítás, fejlesztés és alkotómunka - a Katolikus Szociális Módszertani Intézet és az Ipolytölgyesi Szent Erzsébet Otthon november 22-én szakmai konferenciát tartott, Terápiás foglalkozások szerepe a fogyatékkal élők gondozásában címmel Budapesten, a Magyar Katolikus Püspöki Kar irodaházában. A konferenciateremben fogyatékkal élők képzőművészeti alkotásai, az asztalon kerámiák, igényes ajándéktárgyak kiállítása fogadta az érkezőket. A nyitó előadásban is az alkotómunkának az értelmi sérültek életében betöltött szerepéről szólt. Hagyó József atya (Jézus Kistestvérei szerzetesközösség) kifejtette: igazán szegény az, aki mindent Istentől vár, kap és elfogad. Szent Erzsébet életének üzenete, hogy nem kívülről vagy fölülről lehet segíteni a hiányt szenvedőkön, hanem az élet teljességében közéjük menve. Mai példák erre Teréz anya vagy Jean Vanier, a Bárka közösség alapítója. A segítségnyújtás egyik célja, hogy a családokon belül mindenki tudja a saját ritmusát élni és munkáját végezni: a fogyatékkal élő is, a többiek is. Alapérték még a megbocsátás, fontos a közös munka, az együttműködés: az embertárssal és a Teremtővel. Ebner Gyula a terápia és a munkára nevelés összefüggéséről az autistákkal kapcsolatban szólt, Regényi Enikő tanársegéd (ELTE) az értelmi sérültek lakóotthoni terápiáiról tartott tudományos igényű előadást. A közösségi munka, a sokféle foglalkozásterápia célja nem több és nem kevesebb, mint "élni tanulni": a lehetséges legmagasabb szintű funkciókat, függetlenséget és önállóságot elérni. A zeneterápia mibenlétéről, valamint a korai sérülések gyógyításában betöltött szerepéről Urbánné Varga Katalin, illetve Szénásy Anna tartott beszámolót. A hang legősibb kommunikációs eszközünk. Egy magzat kétmilliónál többször hallja az anya szívdobbanását. Nem véletlen, hogy az anyák a világ minden kultúrájában énekelnek. Egy híres német gyermekklinikán a hatodik-hetedik hónapra világra jött koraszülötteknél az édesanya (magnóra vett) énekhangján kívül Mozart zenéjével érnek el jelentősen gyorsabb súlygyarapodást - ez pedig élet-halál vagy egészség-fogyatékosság kérdése lehet. Újabban a kómában vagy apatikus állapotban fekvő súlyos betegek tudatához zenei hangok segítségével próbálnak hidat építeni a szakemberek. Mikesy György gyógypedagógus jelnyelvi tolmács közreműködésével tartotta meg a siketek közösségi foglalkozását részletező előadását. Az egész konferencia folyamán diszkréten, de folyamatosan "fordították" számára az elhangzottakat... Fehér Anna nővér a tanításról mint terápiáról beszélt a látássérültek életében. A budapesti Batthyány téri Szent Anna Otthonban az oktatásból-nevelésből kiszoruló látás- és mozgássérült, emellett gyakran értelmileg akadályozott gyermekeknek biztosítanak otthont és fejlődést. Alapvető cél minden körülmények között azt tenni, ami Krisztus előtt kedves. A fő pedagógiai elv pedig: "Követelek tőled, mert szeretlek téged!" Amint Istennek is elvárásai vannak felénk a feltétlen irgalom és szeretet keretein belül. A már kezdeti sikerélménytől kell eljutni a sokszorosan nehéz helyzetben lévő fiatalok integrációjáig, beilleszkedéséig. A demencia az észlelő és értelmi képességek elvesztésének összefoglaló elnevezése. Leggyakoribb típusa az Alzheimer-kór. Zsolnay Jánosné beszámolója a mindennapi tevékenységek hatását a demenciában szenvedők életében vizsgálta. A legérdekesebb címe Falvay Katalin előadásának volt: A biciklizés örömei egy mozgássérült kisfiú életében, avagy merjünk pótkerekek lenni! A konferenciát szervező ipolytölgyesi otthon vezetői Apostol Éva és Formanek Tamás. A halmozottan sérültek terápiás foglalkozásairól, illetve a mozgásfejlesztésről mint terápiáról osztották meg tapasztalatukat és tudásukat. A Katolikus Szeretetszolgálat húsz évvel ezelőtt nyitotta meg ipolytölgyesi otthonát, mely nem véletlenül viseli Árpád-házi Szent Erzsébet nevét. Jelenleg százötven segítséggel élő gyermek és felnőtt lakik itt, sokan halmozottan sérültek. A munkatársak, általában az egyház ilyen irányú elkötelezettségének alapja az a felismerés, hogy Isten mindnyájunkat teljes életre hívott meg. Sérültnek lenni nem betegség, hanem állapot. A ránk bízottak csupán a létükkel is a szív igaz értékeire figyelmeztetik a világot. Kölcsönösen szükségünk van tehát egymásra. Szükséges az ima és a támogatás is a hétköznapokban. Fontos, hogy egyre többen ismerjék és megértsék a sérült emberek különlegesen mély és őszinte világát. Ambrus Sz. András
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||