Egy édesanya, egy példakép

A szalézi rend alapítója, Bosco Szent János az egész világon közismert és kedvelt szent, sokan tanultak híres pedagógiai módszeréről, ismerik munkásságát. A Margherita Occhiena név viszont igen keveseknek cseng ismerősen. Egy egyszerű, tanulatlan parasztasszony életét senki sem tartja érdekesnek, mert Margit mama lényegében nem csinált semmi rendkívülit egész életében, "csak" dolgozott, és ez a mai világban nem kelt különösebb érdeklődést senkiben.

Occhiena Margit 1788-ban született Capriglióban (Olaszország, Asti tartomány), paraszti családban. Öt év házasság után, huszonkilenc évesen megözvegyült. Három gyermeket kellett felnevelnie és gondját viselni beteg anyósának. Szinte nyomorogtak, de ő hallani sem akart róla, hogy ismét férjhez menjen. Csak a gyermekeire gondolt, akiket hithű katolikusoknak és becsületes állampolgárnak akart nevelni. Nagyon keményen dolgozott, de arra mindig volt ereje, hogy örömöt és jókedvet varázsoljon a szürke hétköznapokba. Mindig szakított időt a közös imádságra, fiai türelmes, de határozott nevelésére és a környék nyomorgóinak, betegeinek és menekültjeinek istápolására. Néhány boldog, nyugalmas év után Don Bosco 1846-ban elhívta Torino Valdocco nevű külvárosába, hogy segítsen neki oratóriumában. Így lett az elhagyott, árva fiúk "mamája". Aktívan hozzájárult a családias légkör kialakításához, és haláláig dolgozott az oratóriumban: főzött, mosott, varrt, a fiúk gondját viselte.

Occhiena Margit egyszerűen "Margit mama" volt, és nem is akart más lenni. Istennek áldozta magát, szegénységben élt, élete imával és munkával telt. Kedves, de határozott személyiségének jegyei: derűs szeretete, mély hite, a munka, az áldozatosság, az Isten iránti érzék, az ésszerűség, a párbeszéd, a segítőkészség - mind a szalézi karizma markáns alkotóelemeivé váltak. Fia nevelésén keresztül előkészítette, neki segítve pedig aktívan közreműködött a világ egyik legnépesebb szerzetesrendjének a létrejöttében. Amit ő tett, az Don Bosco nevelői zsenialitásával párosulva egy világhírű pedagógiai módszer alapjává vált. Dolgos és imádságos élete, önzetlen, kedves lénye példaképe a szalézi harmadrendnek, a világban élő munkatárs-szaléziaknak.

Az elmúlt évben szalézi berkeken belül számos alkalommal emlékeztek meg róla, hogy 1856. november 25-én új életre szenderült Margit mama, a Szalézi Család édesanyja. Szülőházában emlékmúzeumot rendeztek be, imával emlékeztek meg róla, ünnepelték. Magyarországon is igyekeztünk többet beszélni róla, felmutatni keresztény anyai példáját a fiatalok és a felnőttek számára.

Lengyel Erzsébet

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu