Történelmi találkozó

Pápalátogatás Törökországban

November 28-án indult ötödik külföldi apostoli útjára XVI. Benedek pápa, és útja december 1-jén véget is ért. Az apostoli látogatás eseményeiről lapunk december 10-i számában olvashatnak majd beszámolót.

Képünkön XVI. Benedek pápa és I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka

Bár a pápa látogatásának három napja három különböző szándékot fejez ki - a törökországi iszlámmal, Konstantinápoly pátriárkájával és a katolikus kisebbséggel való találkozás - az egész látogatás helyszíne Törökország. Ezért érthető, hogy a Szentatya útját némi aggodalom és óvatos derűlátás előzte meg. Az isztambuli szír ortodox metropolita és a boszporuszi katolikus püspök egyaránt úgy nyilatkozott, hogy a keresztény kisebbség számára új megítélést jelenthet majd a látogatás.

Jellemzi a helyzetet ugyanakkor, hogy a Szentatya programjának számos részletét nem hozták előre nyilvánosságra. Nem közölték például, hol tölti az éjszakákat a pápa, hogy autóval vagy helikopterrel érkezik-e az egyes helyszínekre, és így tovább. Nyilvánvalóan biztonsági megfontolások álltak a háttérben.

Nem könnyű a törökországi katolikusok helyzete. A katolikus egyháznak nincs elismert jogi személyisége, és ezért például nem lehet templomainak tulajdonosa sem. A katolikus székesegyház, ahol a Szentatya misézik, ugyancsak nem egyházi tulajdon. Az ilyen tisztázatlan helyzetek nehezítik például az épületek karbantartását, a restaurálásokat is. A katolikus egyház Törökországban nehézségekkel küzd, de nem szenved üldöztetést. Történnek ugyanakkor súlyos atrocitások, mint például idén február 7-én, amikor megölték Andrea Santoro római papot, Trezbon lelkipásztorát.

Ankara, a főváros a Szentatya útjának első állomása. A várost a Krisztus előtt VIII. században a frígek alapították. Ókori emlékei közötti jelentős Augustus temploma, amelyet egy fríg istenség, Men templomának alapjaira építettek. Falán felirat sorolja fel Augustus császár tetteit, köztük a Jézus születésekor történt népszámlálást. A VI. század elején keresztény templommá alakították, és az maradt a török hódoltságig. A keresztesek 1101-től 1227-ig uralták a várost, amely 1354-ben az Ottomán Birodalom része lett. Ma igen gazdag múzeumában láthatók a város történelmének leletei. A múzeummal szembeni dombon van a török köztársaság 1923-as megalapítója, Kemal Atatürk mauzóleuma.

Efezusban a Szentatyát a százötvenezres keresztény kisebbség képviselői fogadják. A város nevét minden keresztény ismeri a 63 körül Szent Pál által írt levél alapján. Már második útján is járt Pál apostol Efezusban, de 53-tól 58-ig tartó harmadik térítő útja során három esztendőt töltött a városban.

A mintegy 200 ezer lakosú gazdag kereskedőváros abban az időben a Római Birodalom Asia nevű tartományának volt a székhelye. Vallási jelentőséget akkor Artemisz istennőnek az ókori világ csodái közé sorolt fényes temploma adott a városnak.

Szent János apostol évtizedekig élt Efezusban, egy ideig a Jézus által gondjaira bízott Szűzanyával. A hagyomány szerint "Mária házaként" tisztelt szentélyt évente több mint hárommillió keresztény és muzulmán zarándok keresi föl, közel annyian, mint Lourdes-ot. Efezusban tartották a III. egyetemes zsinatot 431-ben, mely Nesztoriosszal szemben megerősítette a níkeai hitvallás tanítását Krisztus kettős (isteni és emberi) természetéről és Mária istenanyaságáról.

A tervek szerint Izmirbe is ellátogat a Szentatya, ahol a római katolikus hierarchia központja van. Izmir Törökország harmadik legnépesebb városa. Isztambul után a legnagyobb kikötő az Égei-tenger izmiri öblében. Lakosságát 3,5 millióra becsülik. Izmir már Krisztus előtt 3000-ben létezett, neve a török időkig Szmirna volt. A Jelenések könyvéből ismert "hét egyháznak írott levél" egyik címzettje volt a szmirnai keresztény egyház. Mind a hét egyház Szmirna, a mai Izmir közelében volt.

Az apostoli látogatás előtt még kérdéses volt az is, meglátogatja-e XVI. Benedek pápa az isztambuli Hagia Sophia múzeumot. "Kelet Rómájának" egykori legnagyobb templomát 1453 után az oszmán hódítók mecsetté alakították, 1932-ben pedig a laicista állam múzeummá alakította át. Egyetlen épület történetében így tükröződik a térség egész történelmi sorsa.

Rosdy Pál

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu