 |
 |
 |
 |
2006.03.26
|
Kilencven
évvel ezelőtt született Kaszap István |
 |
|
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
Rex et Imperator Kiállítás Luxemburgi Zsigmond koráról Még több mint egy hónapig várja látogatóit az Öt évszázad spanyol remekművei című festészeti kiállítás, máris újabb nagyszabású tárlat látható a százesztendős Szépművészeti Múzeumban. A Budapesti Tavaszi Fesztiválhoz csatlakozva március 19-én nyílt meg a nagyközönség számára a Sigismundus Rex et Imperator - Művészet és kultúra Luxemburgi Zsigmond korában című kiállítás.
A tárlat, amelyen három éve dolgoznak a szervezők, nem csak a hazai művészeti kiállítások között példa nélküli, de nemzetközi viszonylatban is a 2006-os múzeumi év legfontosabb kiállítása. S természetesen nem csak a költségvetés szempontjából az, de a bemutatott tárgyak jelentőségét, a kölcsönző múzeumok számát, illetve történeti jelentőségét tekintve is. "A bemutatott ötven év, 1387-től 1437-ig, egyedi korszak volt - mutatott rá Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója. - Luxemburgi Zsigmond az egyetlen uralkodó, aki először volt magyar király, és így lett német-római császár. Magyarország virágzó állam volt és fontos trón. Nem egyszerűen anyagi gazdagság jellemezte az országot, hanem nagyszerű művészeti kvalitás és erő is."
A kiállítás június 18-áig látható a Szépművészeti Múzeumban, utána a luxemburgi Musée national d´Histoire et d´Art-ban mutatják be, fővédnökségét a luxemburgi nagyherceg és a magyar államfő vállalta, az egyházi védnök pedig Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek.
"Tudományos szempontból is jelentős a kiállítás - hangsúlyozta Takács Imre, a tárlat főkurátora. - Szeretnénk felkelteni a nemzetközi történészek figyelmét is, hiszen a késő középkor ezen szakasza és Luxemburgi Zsigmond viszonylag kevésbé kutatott korszak, illetve alak." A kiállítás előkészítéseként 2005 júniusában nemzetközi történeti és művészeti konferenciát rendeztek Luxemburgban, a tárlat nagykatalógusa pedig a korszakról eddig készült legátfogóbb tudományos munka.
A kiállításhoz Tapintható tárlat címmel speciális rész kapcsolódik, amelyen anyaghű műtárgymásolatok, illetve hangzó vezető segítségével látássérültek számára is be tudják mutatni a történelmi kort. Csaknem négyszáz műalkotás, illetve levéltári anyag alkotja a nagyszabású kiállítást, amelyeket a magyar nemzeti gyűjtemények mellett többek között a londoni British Museum, a párizsi Louvre, a New York-i Metropolitan Museum, a szebeni Brukenthal Múzeum, a vatikáni Biblioteca Apostolica, a bécsi Kunsthistorisches Museum, a washingtoni National Gallery és a szentpétervári Ermitázs gyűjteményéből kölcsönöztek. A kiállítás első részének célja, hogy ötvösmunkák, ékszerek, egyházi ruházat, szobrok, síremlékek, illetve pecsétek segítségével bemutassa azt az Anjou-kori udvari környezetet, amely az ifjú Luxemburgi Zsigmondot Magyarországon fogadta. A kiállított anyag talán egyik legszebb darabja a zárai Szent Simeon-ereklyetartóból származó női korona. A megmunkálásában tipikusan magyar fejdíszt valószínűleg Mária királynő helyeztette fogadalmi adományként az ereklyetartóba, belső felületének kopottsága azonban arra utal, hogy előtte valódi ékszerként használták. Zsigmond személyével a kiállításon először arcképein keresztül találkozhat a látogató. A késő középkorban bontakozott ki a portréfestészet ma ismert formája, s Luxemburgi Zsigmond volt e műfaj első politikai kihasználója. Zsigmond jellegzetes hosszú szakálla kifejezetten magyar viselet volt - Európában akkor borotválták az arcot. Az uralkodóról feljegyezték, nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy mindenhol elsősorban magyarként jelenjen meg. A kiállítás reprezentatív válogatást nyújt Zsigmond magyar királyi és birodalmi pecsétjeiből, magyarországi pénzkibocsátásának emlékeiből, valamint bemutatja az uralkodó mecenatúráját. A XV. század első évtizedeiben lezajlott nagyszabású építkezésekről a budai szoborlelet fő darabjainak, illetve az azt kiegészítő más szoborleleteknek segítségével rajzolnak képet a kiállításszervezők. A tárlaton láthatók az uralkodót körülvevő színpompás udvari kultúra emlékei: ékszerek, asztaldíszek és díszfegyverek, Zsigmond személyes könyvtárának fennmaradt darabjai, valamint az udvari környezetéből elterjedt sodronyzománc korai emlékei. Ezen eljárás - melynek lényege, hogy a színes zománcrészeket megtekert sodronnyal választják el - talán legismertebb darabja Szent László hermája, amely azért is fontos reprezentánsa a kornak, mert Zsigmond számára László király jelentette a dinasztikus szent elődöt. Luxemburgi Zsigmond életében is fontos szerepet játszott a lovagi kultúra. Az uralkodó világi lovagrendet is alapított, feltehetően azért, hogy hatalmát a rendbe összegyűjtött arisztokrácia segítségével megerősítse. 1408-ban hozta létre, a Szent György-mondakörből merítve, a Sárkány-rendet, amelynek jelvénye egy összetekeredett sárkány fölött egy láng-kereszt, jelezve, a rossz végső soron legyőzhető. Az udvar fényűző életén túl bepillantást nyerhet a látogató Zsigmond politikai és diplomáciai munkájába is történettudományi, hadtörténeti szempontból. Luxemburgi Zsigmond nem volt különösebben sikeres hadvezér, viszont annál hatékonyabb politikusként tartja őt számon a történelem. Legfontosabb diplomáciai tette a konstanzi zsinat összehívása volt, amellyel sikerült megszüntetni az egyházszakadást. Zsigmond ezért három éven keresztül dolgozott, körbeutazva egész Európát. A történeti áttekintést a nagyváradi temetkezés emlékei, illetve a magyar, birodalmi és francia krónikás hagyományban kialakult Zsigmond-képét bemutató műkincsek zárják. A kiállítás utolsó egységében a Magyar Királyság Zsigmond-kori művészetének legfontosabb emlékeit csodálhatják meg a látogatók, középpontban Kolozsvári Tamás garamszentbenedeki Kálvária-oltárával. Festészet, szobrászat, kódexművészet értékes darabjai, illetve a liturgiában szerepet játszó, kiemelkedő művészeti jelentőségű tárgyak bizonyítják, az udvari kultúra az ország központtól távol eső helyeire is magas színvonalon kisugárzott. Szalontai Anikó
|
|
|
|
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||
