Uj Ember

2006.03.26
LXII. évf. 13. (3006.)

Kilencven
évvel ezelőtt
született
Kaszap István

Főoldal
Címlap
Gyógyulást keresni a történelmi sebekre
Kiengesztelődés magyarok és szlovákok között
Felelősséggel a társadalomért
Veres András püspök: a vallás nem magánügy
A pápa és a moszkvai pátriárka levélváltása
Riasztó jelenségekről
Ők már választottak
Lelkiség
A kereszt a dicsőség trónusa
Szentírás-magyarázat
Ahány ember, a hitnek annyi kalandja
Homíliavázlat
A szenteltvíztartók
LITURGIA
"Íme, az Úr szolgálóleánya"
A hős fiak anyja
NŐK A BIBLIÁBAN (6.)
A hét liturgiája
B év
Katolikus szemmel
Hazánk sorsával törődni: kötelesség
Mosolygó pénzügyminisztert ritkán látni
Először élhetnek állampolgári jogukkal
Mocskolódás és bűnvallomás
Élő egyház
Hivatásokat a nemzeti megújulásért
Templom épül Táborfalván
Végső nyughelyükre kerülnek a világháborúban elhunyt német katonák
Szent Fausztina-ereklye Balatonkeresztúron
Zarándokcentrummá válhat a község temploma
Apák napja
Tanúságot tettek
Keresztút Debrecenben
Élő egyház
"Vallási Nobel-díj" egy brit kozmológusnak
Az élet gyöngyei
Szent Jakab útjának magyarországi újjáéledése
Fórum
Nem csak a fiatalok példaképe
Kilencven évvel ezelőtt született Kaszap István
Múltidéző
Jenő bácsi
Olvasói levél
A szavazás előtt tájékozódjunk a tényekről
Fórum
Pilisszentkereszt út menti feszületei
Fórum
Krisztusi vérátömlesztés kell a világba
Balás Béla kaposvári püspök hatvanöt éves
A szeretet kihívása
Fórum
Hívom a családokat és küldöm
2006 áprilisában
Brown atya botránya (6.)
Ifjúság
A világ láthatja, hogy közösen cselekszünk
Szólj hozzá!
Farizeusok
Hangulatjelentés
Látlelet
REJTVÉNY
A megfejtésben János evangéliumából olvashatnak egy gondolatot.
Kultúra
"Bennünk és velünk él"
Hangok Mozartról
Bizonyítás
NÉZŐTÉR
Sorok Szokolay Sándorról
József-legenda
Egy ritkán játszott balettzene a Tavaszi Fesztiválon
Paletta
Fórum
Rex et Imperator
Kiállítás Luxemburgi Zsigmond koráról
Ikonfestők a harmadik évezredben
Megújuló freskók Bonyhádon
Ünnepi konferencia Prohászka Ottokár emlékére
Mozaik
Várakozással telve...
Égbekiáltó
Csobánkán a hatvan évvel ezelőtti kitelepítésre emlékeztek
Ezrek az autonómiáért - Székelyföldön
A szivárvány istennője és a nőszirom
Megszólalt a "Kispásztor"

 

József-legenda

Egy ritkán játszott balettzene a Tavaszi Fesztiválon


Zsedényi Károly és Walter Rózsi az 1934-es budapesti előadáson (Fotó: Vajda M. Pál)

Két okból is óriási érdeklődés kísérte a Budapesti Fesztiválzenekar legutóbbi koncertjét: egy világhírű zongoraművész első magyarországi fellépése, s egy ritkán hallható, nagyszabású mestermű előadása háromszor is telt házat vonzott a Nemzeti Hangversenyterembe. A koncert első részében az együttes a huszonnégy éves kínai pianistával, Lang Langgal lépett a pódiumra, aki Rahmanyinov II. zongoraversenyének - ha nem is igazán mély, de rendkívül hatásos, démonikusan virtuóz - tolmácsolásával tette le névjegyét Budapesten. Sokan voltak kíváncsiak a szünet után elhangzó József-legendára, Richard Strauss hatalmas zenekari apparátust igénylő balettzenéjére is. A hatvanöt perces művet 1914-ben mutatták be a párizsi Nagyoperában, a Gyagilev vezette orosz balett-társulat előadásában. Strauss eredetileg Nizsinszkijnek szánta a címszerepet, amit végül nem ő táncolt el, de a darab így is sikert aratott. A balettet többek között a londoni Covent Gardenben és Bécsben is előadták, 1934-ben pedig a budapesti Operaház tűzte műsorára.

Az ószövetségi történetből merítő pantomim cselekményét Strauss hű alkotótársa, a kiváló költő-író, Hugo von Hoffmansthal és Harry Kessler gróf dolgozta ki. A történet szerint Putifárné, a fáraó főemberének hitvese unatkozva ül fényes palotájában. Hiába a pompás ünnep: a rabszolganők tánca és az ökölvívók véres küzdelme sem kelti fel az érdeklődését. A szolgák gyékénybe csavarva behoznak egy alvó pásztorfiút, Józsefet. Az ártatlan, tiszta lelkű fiatalember vidáman ébred, s a kísérő zenészek muzsikájára táncolni kezd. Elragadtatott, eksztatikus tánca transzcendens dimenziókat érint, mozdulatai Istent dicsérik. Putifárné mind nagyobb figyelemmel, érdeklődéssel, majd csodálattal követi József táncát. Az ünnep végén a fiú lepihen. Amikor leszáll az éj, Putifárné felkeresi szobájában Józsefet. Megkörnyékezi a fiút, aki iszonyodva húzódik el tőle, ezért a megalázott aszszony vad dühvel fordul ellene. Berontanak a szolgák, lefogják a csábítással megvádolt Józsefet, akit Putifár kínhalálra ítél. Ekkor megjelenik egy arkangyal, és összetöri József láncait. A rémült Putifárné gyöngysorával megfojtja magát, az angyal pedig a fényességbe úszó messzeségbe vezeti Józsefet.

A József-legenda zenében kifejezve a szecesszió kvintesszenciája. Strauss műve színpompájával, egymásba fonódó, indázó motívumaival, fülledt erotikájával, nyugtalanságával, feszültségével és erőltetettnek ható pátoszával egyaránt az említett stílus jellegzetességeit tükrözi. A szerző - többek között négy hárfát, nagy fúvós és ütős szekciót felvonultató - "mamutzenekarában" egy különleges hangszer, a szélgép is szerepet kap, amely azonban itt nem a természeti jelenség imitálását szolgálja (mint például az Alpesi szimfóniában), hanem József elfogásakor a szolgálólányok vad sikoltozását, tébolyát, majd "finomabb formában" az angyal érkezésekor a fénysugár megjelenését illusztrálja.

Strauss partitúrájának legsikerültebb része talán Putifárné és József "kettőse", valamint a zárójelenet apoteózisa, jóllehet az előbbi árnyalt erotikája hitelesebbnek hat a tisztaság győzelmét hirdető finálé hatalmas hangzatainál.

A hangverseny közönsége a József-legenda kapcsán is megbizonyosodhatott arról, hogy Richard Strauss mestere a zenei építkezésnek. A korábbi remekműveinek (Salome, Elektra) "tanulságait" birtokló és felhasználó német mester ismét "biztos kézzel fektette két vállra" hallgatóit - ezúttal a Fischer Iván vezényelte, kifogástalanul játszó Fesztiválzenekar segítségével.

Pallós

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu