|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Szentírás-magyarázat A kereszt a dicsőség trónusa Nagyböjt negyedik vasárnapja - Jn 3,14-21 "Ahogyan Mózes felemelte a kígyót a pusztában, úgy fogják felemelni az Emberfiát is" (Jn 3,16). János evangéliumában a kereszt nem mélypontja, hanem csúcsa Krisztus életének. Felmagasztalás és beteljesedés. A görög hüpszoó szónak ez a kettős jelentése van: fizikailag felemelni és felmagasztalni. A kereszt Jézus "órája", amelyre az egész evangélium irányul (»még nem jött el az ő órája«; Jn 2,4; 7,30). Amikor végre elérkezik az óra (Jn 13,1), akkor Jézus így beszél: "Most dicsőül meg az Emberfia, és Isten is megdicsőül benne..."(Jn 13,31). A keresztre feszítés jelenete Jánosnál utal a teremtés pillanatára. Ahogyan valaha az alvó Ádám oldalából alkotta meg Isten az első aszszonyt, úgy most a kereszten meghaló második Ádám oldalát is megnyitja a katona lándzsája, ahonnan vér és víz (a keresztség és az Eucharisztia szimbólumai) fakad, és megszületik az új asszony ("Asszony, íme a te fiad"; Jn 19,26), az új emberiség, az egyház, amelyet a kereszt alatt Mária jelképez és testesít meg. Krisztus fájdalommal szüli az új emberiséget (Jn 16,21: "Az asszony is szomorú, amikor szül...). A kereszt a szeretetnek ez a nagy kiáradása, ahonnan a kegyelem, az isteni szeretet folyói fakadnak (Jn 7,38; 19,34). A kereszt magasából Jézus magához vonz mindeneket (Jn 12,32). A kereszt a legnagyobb kinyilatkoztatás ("Akkor majd megtudjátok, hogy én vagyok." Jn 8,28). A kereszt megdicsőülés, beteljesedés. Valahogyan így van ez a mi életünkben is. Az ember arra kapta az életét, hogy odaadja. Akkor lesz valaki boldog, ha sikerül az életét, önmagát egyre tisztábban, maradéktalanabbul odaajándékozni. "Aki elveszíti életét, megtalálja" (Mt 10,39). Így tett Gianna Beretta Molla, a nemrég szentté avatott édesanya. 1901-ben indul ez az életút, pontosabban odáig vezetődik vissza. Esküvő van Milánóban, az ifjú pár kijön a templomból és az új feleség egyik barátnője ad neki egy képeslapot. A képeslapon kicsi mózeskosár, belőle tizenhárom nevető gyermekarc kukucskál elő. Fölötte egy fölirat: melyiket választod? A fiatal, boldog feleség gondolkodás nélkül rámondja: »Mindegyiket«! Ott áll mellette az édesanyja, és csitítgatja: »Inkább mindegyiket, mint egyet sem.« Később valóban így történik: tizenhárom gyermeknek ad életet. Nyolcan érik meg ebből a felnőttkort, ebből kettő pap lesz, egy misszionárius szerzetesnő. Különleges család. Ebbe a családba születik bele Gianna. Rendkívül tehetséges, gyönyörűen zongorázik. Fölfigyelnek rá az iskolatársai is, a komolyságára és az egyéniségére. Szeret síelni, szereti az életet. Gyermekorvos lesz. A szegények gyermekeit ingyen gyógyítja. Segít a plébánián, a karitászban. Azután megismeri későbbi férjét, Pietro Mollát. A naplójába akkor ezt írta föl: "Isten nem ajándékozhatott volna meg szebb találkozással! Minden vágyam, hogy boldoggá tegyem." Valóban egy nagyon szép házasság indul el, egészen addig, amíg a negyedik gyermek nem kopogtat az ajtajukon. Rögtön az első terhességi vizsgálatnál kiderül, hogy egy nagy daganat van Gianna méhén. Ő is tudja, hogy mit jelent ez: azonnal műtétre lenne szüksége. De azt is tudja, hogy ez a gyermek életébe kerülne. A leghatározottabban mondja az orvosnak: "Mentsék a gyermeket!" A férje ott áll mellette, egy szót sem szól. Ismeri a feleségét. Egy akar vele lenni ebben az utolsó nagy döntésében. Elvégzik azt a műtétet, ami lehetséges volt, anélkül, hogy a gyermeknek ártottak volna. Az orvos falfehéren jön ki a műtőből, és ezt mondja a férjnek: "Megmentettük a gyermeket." Az édesanya még hazamegy. Mindent elrendez, mint aki nagy útra készül. A nagyhét elején jön be aztán újra a kórházba. Azt mondja az ápolónőnek: "Nővér, eljöttem, nekem most meg kell halnom." Nagyszombat délelőtt születik meg a kislánya, akit Emmanuelának nevez el, ami azt jelenti, velünk az Isten. Azután két napra rá meghal az édesanya. Ott voltam a boldoggá avatásán. Ott volt még az egész család, a férje és a gyerekek. Ez a legkisebb lánya is, Emmanuela, aki maga is orvos lett. Aki annak köszönhette az életét, hogy ilyen édesanyja volt, aki úgy adott életet, hogy a maga életét adta oda. Székely János
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|